Jogfosztogatás

Néhány zsíros igazgatósági helyről le kell mondaniuk az ÁPV-seknek – értékelte távirati stílusban egy tőzsdei elemző az aranyrészvények megszüntetését. Több mint két tucat, részben állami tulajdonban lévő társaságot érint ugyanis az az április 20-án életbe lépett törvénymódosítás, amely az uniós jogharmonizáció miatt eltörli az állam számára speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi papírokat.

Rajz: Dániel András

Az intézményt az 1995-ös privatizációs törvény hozta létre. A „nemzetgazdaságilag stratégiai jelentőségű”, vagy országos közműszolgáltatók, illetve a honvédelmi, s más különleges feladatokat ellátó cégek esetében ez volt az egyik eszköz az állami ellenőrzés fenntartására. Ugyanezt a célt szolgálta más esetekben az 50, illetve kivételes esetekben 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomag tartósan állami kézben tartása.

Fontosabb aranyrészvényes cégek és tulajdonosaik

ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT. › CD Hungary Ingatlanforgalmazó ● Herz Szalámigyár ● Hungaropharma ● Mol ● OTP ● Pick Szeged

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM › Bakonyi Erőmű ● Budapesti Erőmű ● Ddgáz ● Dédász ● Dégáz ● Démász ● Dunamenti Erőmű ● Édász ● Égáz ● Elmű ● Émász ● Kögáz ● Magyar Telekom ● Mátrai Erőmű ● Mavir ● Országos Villamostávvezeték Zrt. ● Paksi Atomerőmű ● Pannon Hőerőmű ● Tigáz ● Tiszai Erőmű ● Titász ● Vértesi Erőmű

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM › Dunai Repülőgépgyár

TÉVHIT. Az aranyrészvények birtokában az állam jóváhagyására volt szükség az érintett társaságok eszközeinek eladásához, alaptőkéjének leszállításához. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az aranyrészvény képes megakadályozni e cégek felvásárlását” – oszlat el egy ismert, és a politikai szóváltásokban újra és újra felmerülő tévhitet Pletser Tamás. Az Erste elemzője is elismeri ugyanakkor, hogy egy befektető számára kényelmetlen lett volna többségi részesedést szerezni egy olyan társaságban, amelyet nem irányíthat szabadon. Ez a visszatartó erő most megszűnik, ám ettől még nem kell attól tartani, hogy például a Mol vagy az OTP rövid időn belül felvásárlási célponttá válik. Az elemző úgy véli, mindkét cég vezetői kivárnak, és legfeljebb 3-5 év múlva döntenek majd az értékesítés mellett.

Az állam az érintett cégek igazgatóságába és felügyelőbizottságába egy-egy tagot delegálhatott. Rájuk csupán a Molnál vonatkoztak speciális szabályok (az olajtársaság igazgatóságában kizárták őket a felső vezetői részvényopciós programból), a többi cégnél ugyanolyan jogosítványaik és juttatásaik voltak, mint más tagoknak. Visszahívásukról a társaságok soron következő közgyűlése dönthet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-nél azonban úgy vélik, az aranyrészvények megszüntetése nem feltétlenül jár majd együtt az állami delegátusok felmentésével.

Az aranyrészvények egy része az ÁPV Zrt. birtokában volt, de a gazdasági és a honvédelmi tárca is rendelkezett ilyen különleges papírokkal (az érintett cégeket lásd külön). „A társaságok közgyűlésein kell meghozni a döntést az aranyrészvények törzsrészvénnyé alakításáról” – mondja Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója. Ettől kezdve az államnak a kérdéses cégekben egy normál papírja marad, amelynek sorsáról még nem született döntés. Miután a részletes szabályozás még nem ismert, a szóvivő arról nem tudott nyilatkozni, hogy az aranyrészvények megszüntetését követően maradnak-e bármiféle különleges jogok. Az viszont biztos, hogy nem csökken az állami vagyon, ezeknek a papíroknak az értékét ugyanis nem nevesítették a kincstár könyveiben.