Mit kell tenni?
Az ingyenes ingatlanjuttatásra vonatkozó kérelmet a KVI illetékes regionális igazgatóságához nyújthatják be a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és kistérségi fejlesztési tanácsok.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
– a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, s a felhasználási célt, valamint az ezt segítő helyi rendelkezést,
– a tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi másolatát,
– a hiteles térképmásolatot,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az eljárás költségeit,
– a képviselő-testület, vagy a társulási, illetve fejlesztési tanács határozatát az ingatlan igényléséről,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vagyonigénylés összhangban van a területfejlesztési koncepcióval.
Annál is inkább, mert a várható bevételnek már van helye: a Honvéd Kórház felújítására fordítják. Ugyanakkor az érintett önkormányzatok sem tétlenek, minden lobbierejüket bevetik, hogy lehetőleg ingyenes vagyonjuttatás formájában kapják meg a területükön lévő épületeket, telephelyeket, sőt esetenként szennyvíztisztítókat.
Néhol egy-egy ilyen épület csak a város fényét emeli, alig módosítva a polgárok lokális komfortérzetét. Másutt az elhagyott bázis az utolsó szalmaszál, melytől munkahelyeket és befektetőket vagy épp turistákat és közfigyelmet, de mindenképpen gazdasági felemelkedést várnak a helybéliek.
Mi legyen a rakétabázisból?
Vállalkozópárti önkormányzat irányítja a Pest megyei Felsőpakonyt, ezt a 3100 lakosú zsákfalut. Ahogy Matusekné Dimov Éva polgármester fogalmaz: „Felsőpakonynak nincs múltja, csak jövője van”. Az ígéretes jövő egyik záloga pedig nem más, mint az ingyenes vagyonjuttatásként most megkapott, 36 hektáros, egykori honvédségi bázis.
Persze nem ez lesz a felsőpakonyi önkormányzat első projektje. A korábban főként a kispesti gyárak alvótelepülésének számító község a rendszerváltás után is feltalálta magát. Ebben segítette a helyi vezetést az M5-ös és az M0-s közelsége. Az elmúlt években három ipari övezetet is kialakítottak a falu határában, s hamarosan megtelepedtek itt az első cégek. Annál is inkább, mert Felsőpakony azon települések táborát erősíti, amelyek nem szednek iparűzési adót.
Az obligát varrodák mellett, többek közt, egy gázpalackelosztó és egy autópálya-építő gépeket forgalmazó vállalkozás is otthonra lelt Felsőpakonyban. A települést így nem fenyegeti a munkanélküliség, sőt, még szerencsének mondható, hogy a 3000 lelkes Ócsa és a 22 ezer lakosú Gyál is közel fekszik.
Az egykori rakétabázis, mely a 80-as években épült, s a magyar honvédség kezelésében volt, viszonylag jó állapotúnak mondható. Előnyei közé tartozik, hogy nincs elszennyezve, emellett saját belső út- és telefonhálózata, kútja van. A település infrastruktúra-hálózata 300 méterre közelíti meg a bázist, de nemcsak a közelség kínálja a bekötést, a polgármester asszony külön is hangsúlyozta, hogy az elektromos, a víz- és a gázhálózat kapacitásával sincs gond.
A bázis hasznosítására a vasút, az autópálya és a repülőtér közelsége (továbbá a kiépített hangárok) miatt kínálja magát egy logisztikai központ kialakítása. Ez célszerűnek is tűnik, de mivel a településnek már van ipari övezete, nem is egy, a 36 hektáros, erdőktől övezett bázisból akár turisztikai centrumot is ki lehetne alakítani. Éppen ezért a rendezési tervben vegyes hasznosítású területként jelölték meg.
A hasznosítás nehézségei
A Fekete Sas visszaszállt
Az elmúlt 4 évben 31 ingatlan került Székesfehérvár tulajdonába, melyek forgalmi értéke közel 2 milliárd forintra becsülhető. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű az egykori Fekete Sas Szálló épülete, melynek átadásáról az idén május 31-én írta alá a szerződést Warvasovszky Tihamér polgármester, Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetője, valamint dr. Kunos Bálint, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A nagy hírű épületben az 1700-as évek elejétől 1956–57-ig működött vendégfogadó, illetve szálló, attól fogva pedig a honvédség használta. A védett épület a reformkorban a fiatalság gyülekezőhelye volt, például 1848. március 16-án itt olvasták fel a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Az 1994 óta üresen álló, 320 millió forintra becsült ingatlant ingyen kapta meg a város. A tervek szerint olyan intézményeket telepítenek ide, amelyeknek regionális központra van szükségük, emellett kiállító- és konferenciateremnek is helyet adhat az épület.
Arról nem beszélve, hogy az értékesítés, de az ingyenes vagyonjuttatás is komoly összjátékot feltételez. Az állami ingatlantulajdonos képviselője ugyanis a KVI, ezen belül a honvédségi vagyon kezelője a Honvédelmi Minisztérium (HM), s hát arról sem lehet megfeledkezni, hogy az értékesíthetőség jelentős részben függ az önkormányzatok beépíthetőségre, területrendezésre vonatkozó rendeleteitől.
Az ingatlanvagyon forgalomképes részét a HM igyekszik piacra vinni, hiszen a tárca bevételekre van kötelezve, s azt is eldöntötték már, hogy az értékesítésből befolyó összeget a Honvéd Kórházra, illetve laktanya-felújításokra fordítják. Ugyanakkor az önkormányzatok, kistérségi társulások és kistérségi fejlesztési tanácsok kérhetik az általuk hasznosíthatónak ítélt ingatlanok ingyenes átadását. Ezekről a kérelmekről végső soron a kormány dönt.
Jó példa erre a székesfehérvári egykori Fekete Sas Szálló épülete, mely eredetileg értékesítésre szánt honvédségi ingatlan volt, az önkormányzat azonban elérte az ingyenes átadást. Az épületet regionális intézmények központjaként hasznosítják.
De akkor sincs veszve minden, ha egy adott ingatlanra bejelentkező önkormányzat juttatási igényét elutasítják. Ekkor még mindig kérheti az ingatlan zártkörű, vagyis licitmentes értékesítését. Ezt példázza a váci nőtlen tiszti szálló épülete, illetőleg a tiszakécskei és a tiszacsegei üdülő. Végül elővásárlási jogot is alapíthat az érintett önkormányzat, erre példa Sormáson a laktanya eladása.
Munkahelytől menedékhelyig
Az elmúlt időszakban a legkülönbözőbb hasznosítási célokra kértek ingyenes ingatlanjuttatást az önkormányzatok. A legkomplexebb célrendszer talán a szabadszállási laktanyához, illetve a hozzá tartozó 90 hektáros területhez kötődik. A város átvette a laktanya, a tiszti klub, a lőszerraktár épületeit, a hozzájuk tartozó sportpályákat, sőt a honvédségi lakótelep szennyvíztisztítóját is – annak terheivel együtt. A célok között a munkahelyteremtés, az oktatás, képzés, szociális ellátás és a sportcélú hasznosítás szerepel, sőt tervezik, hogy a városi hálózatot is rákötik a most átvett szennyvíztisztítóra.
Egyébként nem kizárólag honvédségi ingatlanok szerepelnek ebben a vagyontömegben. Tiszaújvárosban például a Belügyminisztérium (BM) Katasztrófavédelmi Igazgatóságának egykori épületében létesül éjjeli menedékhely és hajléktalanok átmeneti szállása.
Arra is van példa, hogy valamely településen az ingatlanok egy részét ingyenesen átadják, másokat ellenben értékesítenek. Így történt például Nagyorosziban. Az egykori Helyőrségi Művelődési Központot megkapta az önkormányzat, ugyanakkor a volt légvédelmi lőtér 341 hektáros területe a rajta lévő laktanyaépülettel az értékesítési listán szerepel. Igaz, a terület nagy része állami tulajdonban maradó védett erdő, vagyis igazából csak a laktanyaépületet hasznosíthatja a vásárló.
