Gazdaság

Chikán Attila: Felismert kényszerűség?

Ha csak néhány hetet-hónapot is eltöltünk az érdemi változtatások megkezdése nélkül, az végzetes lehet - állítja a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt gazdasági miniszter.

Válaszúthoz érkezett a magyar gazdaság – és hatásainak következtében a magyar társadalom is. A következő hetek-hónapok döntései és történései meghatározó jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy sikerül-e a gazdasági hatékonyságot növelni, s ezáltal az egész ország fejlődését súlyosan kockáztató, illetve akadályozó folyamatokat megállítani, kialakítva egy egészséges fejlődést biztosító pályát.

LEZÁRULT EGY PERIÓDUS. A helyzet kulcsa a politika, mindenekelőtt a kormány kezében van. A választásokkal lezárult egy periódus, amelynek során a nemzetközi piacok és a belföldi közvélemény is eltűrte, hogy komolyan aligha vehető választási szóáradat helyettesítse a szinte közmegegyezésszerűen szükséges kormányzati lépéseket. Végre egyensúlyba kerülhetnek a politikai szándékok és a gazdaságfejlesztési követelmények.


Chikán Attila: Felismert kényszerűség? 1

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora

Ennek az egyensúlynak a rendszerváltás óta, néhány rövid periódustól eltekintve, híján voltunk. A nagy társadalmi átalakulás minél hatékonyabb megvalósítására való törekvés szinte természetes módon hozta magával, hogy a gazdaság játékszabályai háttérbe szorultak a társadalmi változások folyamataival szemben. Ez azután – eltorzult módon – oda vezetett, hogy a politika sokszor igyekezett túltenni magát ezeken a játékszabályokon, másodrendű fontosságúnak minősítve azokat a hatalmi játszmák követelményeihez képest. E magatartás okozta a mára alig kezelhető méretű költségvetési hiányt, és ennek következményeiként említhetjük a közszolgáltatások alacsony színvonalát (ez paradoxonnak tűnhet, hiszen e szférába sok pénz áramlott, de hatékonysági követelmények nélkül), illetve a gazdasági programok hiteltelenségét (tapasztalati alapon). Ezek együtt mára rendkívül kockázatos helyzetbe sodorták a magyar gazdaságot. Kellemetlen, de tény, hogy a gazdaságot – és a társadalmat – az elmúlt években azért nem érte megrázó sokk, mert különlegesen kedvező nemzetközi gazdasági helyzet vett bennünket körül. Ez azonban törékeny. S rendkívül veszélyes, hogy jelenleg nem rendelkezünk eszközökkel egy esetleges nemzetközi trendváltozás hatásainak kivédésére.

Ezen a helyzeten kellene az új kormánynak változtatnia. Ez megítélésem szerint hármas feladat megoldását igényli.

1. Időben és logikailag is az első feladat az államháztartás rendbetétele. Ez olyan intézkedések meghozatalát jelenti, amelyek a közvetlen hatások mellett a bel- és külföldi érintettek számára egyaránt hihető elkötelezettséget jelentenek egy hosszú távú reformsorozat elkezdésére. Egy ilyen intézkedéscsomag csökkentené a nemzetközi pénzügyi körök aggodalmát és elhárítaná a gazdaságunk felett lebegő finanszírozhatatlansági veszélyt.

2. Az államháztartás rendbetételét úgy kell végrehajtani, hogy ez ne csökkentse a gazdaság növekedési, fejlesztési kilátásait. Egy valós kiigazítás mellett az euró bevezetésének bizonyos feltételei (infláció, árfolyam, kamat) szinte automatikusan teljesülnek, más feltételeket az erőforrásoknak az államigazgatási kiadások felől a növekedési tényezőkbe való átáramlásával lehet biztosítani.

3. Rövid távon az átalakítások sebességét fékezi, intenzitását csökkenti ugyan, hogy mindezt elviselhető társadalmi feszültségek árán kell végrehajtani, hosszabb távon gondolkodva azonban nyilvánvaló, hogy erre szükség van, mivel a gazdasági növekedés nem öncélú, hanem az életszínvonal, életminőség javítását kell általa megvalósítani.

Nem könnyű az egymásnak sok tekintetben ellentmondó követelményrendszert megvalósítani. A feladat nehézségét fokozza, hogy a megoldandó problémák jelentős része társadalmunk akut betegsége. A teendők címszavakban mindenki előtt ismertek, az olcsóbb és egyben hatékonyabb államigazgatástól kezdve az egészségügy és oktatás reformján át a foglalkoztatás növeléséig szinte teljes az egyetértés a listában. Nincs meg persze ez az egyetértés a részleteket illetően: a „hogyan” kérdése a politikusokat és a szakembereket egyaránt megosztja. Így a gazdaság új pályára állítását többrétű egyeztetés után célszerű megvalósítani, politikai és szakmai elemzésekre támaszkodva. Ezen elemzések és egyeztetések lebonyolítása után viszont gyorsan és határozottan kell dönteni a lehetséges és elfogadható alternatívák között.

Az egyeztetéshez jó alapot szolgáltat az üzleti szféra többszörösen hangoztatott tárgyalási készsége. Sokat segíthetne egy, az ellenzéket is bevonó „nemzeti konszenzus” kialakítása. Az egyeztetések többféle konkrét formát ölthetnek – ez másodlagos kérdés -, a lényeg az, hogy megtalálhatók azok a közös érdekek, amelyek mentén kölcsönösen előnyös megoldások munkálhatók ki.

UNIÓS FORRÁSOK. Fontos persze a napirend megválasztása; néhány különösen fontos kérdésre mindenképpen sort kell keríteni (lásd külön). Ezek mellett átfogó feladat az uniós tagságunk adta lehetőségek kihasználása. Ezt azért emelem ki, mert a kelleténél kevesebb szó esik róla. Köztudott, hogy az EU-támogatások 2007-2013 időszakban elérhető mértéke mintegy 6 ezer milliárd forint. Hatalmas összeg, célszerű felhasználásával az ország soha nem látott lehetőséghez juthat. Közismert, hogy a korábban taggá vált országok mindegyikében igen lényeges változásokat hozott a hasonló célú (bár kétségkívül még magasabb) uniós támogatás. Elkészült a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) adott időszakra szóló változata, de mielőtt érdemben taglalni lehetett volna a tartalmát, „felolvadt” a kormány Új Magyarország programjában. Hosszú távú fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű lehet, hogy a második NFT-be foglalt és a kapcsolódó Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő területfejlesztési, infrastrukturális, szervezetfejlesztési feladatokat érdemben meghatározzák, egyaránt messzemenően figyelembe véve a hazai gazdaságfejlesztési igényeket, valamint az uniós irányelveket. Szükség van a stratégiai prioritások pontosítására, a pénzügyi feltételek konkretizálására és a kapcsolódó társfinanszírozási stratégia kialakítására. Az uniós támogatások célszerű felhasználása sokkal lényegesebb kérdés annál, mint amilyen súllyal a jelenlegi gazdaságpolitikai gondolkodásban szerepel.

A bizalmi indexek magasak, a reálgazdaság teljesítménye jó, export- és beruházásvezérelt a növekedésünk, a nemzetközi piacok még ma is finanszírozzák a hiányunkat. Van tehát alap, amire lehet építeni. De ha csak néhány hetet-hónapot is eltöltünk az érdemi változtatások megkezdése nélkül, az végzetes lehet, hiszen a pozitív jelek nem is olyan mélyen lappangó, súlyos gondokat takarnak. A megalakuló kormánynak lehetősége és kötelessége, hogy ezekkel őszintén szembenézzen, és ne a rövid távú politikai érdekek, hanem az ország hosszú távú jövője vezérelje tetteit.

Néhány különösen fontos kérdés


KONVERGENCIA A Brüsszelben szeptemberre benyújtandó konvergencia-program keretei, fő tételei és határidői.
MODERNIZÁLÁS A központi államigazgatási apparátus és az önkormányzati szféra átfogó modernizálása, az üzleti szférában kialakult menedzselési, hatékonyságmérési eszköztár alkalmazása (értelemszerűen változtatásokkal). Ez magában foglal szervezeti átalakításokat, létszámcsökkentést, a munkavégzési követelmények erősítését, a „kiszervezett” feladatok (és a hozzájuk tartozó intézmények) radikális csökkentését. Mindezek összehangoltan a bürokrácia csökkentését is magukkal hozzák.
A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE Ennek eszközei lehetnek a kis- és közepes vállalatok működési feltételeinek javítása, a bérterhek csökkentése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a részmunkaidős foglalkoztatottság növekedése, a roma lakosság munkavállalási aktivitásának növelése.
ADÓKORSZERŰSÍTÉS Az adókedvezmények csökkentése, a forgalmi adó relatív súlyának növelése, az iparűzési és több kis adó megszüntetése, hosszabb távon az adóbevételek növelése az adóalap szélesítésére és az egyéni adóterhek csökkentésére építve.
TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM Ennek kibontakoztatására tényleges lépéseket kell tenni. Olyan lépésekről van szó, mint az innováció és kutatás-fejlesztés támogatása, az állam vállalt feladatainak tényleges teljesítésével, ezzel párhuzamosan az üzleti szféra jelenleginél nagyobb mértékű bevonásával. A tudás alapú társadalom megvalósításának feltétele az oktatás gazdasági ésszerűsítése, a képzési struktúra (főleg a szakképzés és a felsőoktatás) átalakítása, a tanári foglalkoztatás ésszerű színvonala.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.