A kormányzat képviselői által is többször hangoztatott számadat kapcsán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ekkora mértékű hiány nem egyik évről a másikra, hanem várhatóan csak egy hosszabb periódus alatt fokozatosan bontakozik majd ki. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, vagyis a Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési ciklusának kapcsán megfogalmazott fejlesztési prioritások és hozzárendelt finanszírozási források alapján az építőipari teljesítmény a jövőre induló 7 éves időszak alatt reálértékben várhatóan megkétszereződik. Az uniós tagországok eddigi tapasztalatai alapján a felhasznált közösségi források 60-80 százaléka az építőipari teljesítményben jelentkezik, aminek az emberierőforrás-oldalon is számottevő következményei lesznek. Ugyanakkor az NFT II. kezdeti időszakában, 2008 körül a hiány mértéke még csupán néhány tízezer főre prognosztizálható (amely természetesen már szintén kritikusnak minősíthető). Figyelembe véve az uniós források jelentős bővülése által kísért időszakot, a felfutást követően az építőipari szakmunkaerő-hiány 2015-re érheti el a 170-200 ezer fős szintet.
SAÁD TAMÁS ÉS KRAUSZ ZOLTÁN,
Építési Fórum Alapítvány
• Google-gondolatok
Nagy élmény volt olvasni részletes cikküket a Google-ról (A nagy Google hadművelet – Figyelő, 2006/7. szám), s nagyon örülnék neki, ha a külföldi tőzsdei cégekről hasonló kiemelkedően magas színvonalú cikkek jelennének meg, mint amilyet a Google-ról írtak.
Elemzőként és tanácsadóként nagyon sokat foglalkoztam a vállalattal, de nem egy dolog volt, amit ebből a cikkből tudtam meg. Például a Montessori-módszerről most hallottam először. Végre egy cikk, amely objektíven, nem a sémák alapján hasonlította össze a céget más technológiai nagyágyúkkal, hanem termékcsoportonként is jelezte, hogy hol van valódi verseny közöttük. Végre egy cikk, amelyben nemcsak elemzőt kérdeztek meg, hanem a technológia területén otthon lévő embert is, akivel egyébként egyezik a véleményem. A Google várakozásai tipikus buborék jelenséggel magyarázhatóak. A saját véleményem az, hogy a Google egy zseniális vállalat, de mint mindig, a tőzsde először alul-, aztán nagyon gyorsan túlértékeli a zsenialitást, a részvényárfolyamnak legalább 50 százalékkal lejjebb lenne a helye, és el fog jönni a nap, amikor ott is lesz.
Külön érdekfeszítő a Yahoo!-val való összevetés. Ez a cég most kockáztat, és az emberi kategorizálásra épít, míg a Google marad az egyre kevésbé hatékony algoritmusainál, amelyek egyre több oda nem tartozó találatot adnak.
Persze van pár dolog, amiben nem teljesen értek egyet a cikk tartalmában. Nem hiszem, hogy a Google azért élte volna túl a dotcom-lufi kipukkanását, mert még nem volt a tőzsdén. Egyszerűen azért élte túl, mert amit kitaláltak, az eredeti, életképes és jó volt. Az, hogy a tőzsde mélybe rántja a túlságosan felfújt vállalatokat okozat, és nem ok a csődökre.
A keresőmotor-optimalizálás (search engine optimization – SEO) szerintem nem a keresőmotorok átverése, ha etikus módon alkalmazzák. Az sem átverés, ha egy hölgy a randevú előtt sminkeli magát, és a legjobb ruháját veszi fel, ha viszont valaki mást küld maga helyett, az már átverés.
FALUVÉGI BALÁZS,
Bridge Wealth Management Kft.
• Gázárak
Kassai Gábor olvasói levelében (Figyelő, 2006/7. szám) azt írja, hogy szerinte az Orbán-kormány nagyobb mértékben emelte a gáz árát, mint a mostani kabinet. Ha nem is veszem elő a gázszámlákat, közgazdászként felhívom a figyelmét arra, hogy az áremelkedést vesse össze az inflációval, és akkor kiderül, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány működése alatt a gáz áremelkedése jobban meghaladta az inflációt, mint az Orbán-kormány idején. Az 1999. év végétől 2002-ig az infláció (az évi KSH-értékeket egyszerűen összeadva) 24,3 százalék, míg 2002 végétől 2005 végéig 10,4 százalék volt. Azaz, ha igazak Kassai Gábor számai, akkor is az Orbán-kormány körülbelül 4 százalékkal emelte infláció felett a gáz árát, míg a mostani 7-8 százalékkal. A háztartásienergia-áraknál ugyanez a helyzet.
GYÖRGYI GÁBOR
