Gyurcsány flörtöl a 4. nyugdíjpillérrel

Március 31-én, csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongatta meg a tőzsdei kereskedést szimbolikusan elindító csengőt, majd Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: szimpátiával figyeli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hosszú távú befektetések ösztönzését állítják a középpontba, és ezen belül külön is preferálja a részvényekbe történő befektetéseket.

A negyedik nyugdíjpillérről

A FigyelőNet kérdésére például leszögezte: „inspiráló gondolatnak” tartja a tőzsdeelnök azon javaslatát, amely az úgynevezett negyedik nyugdíjpillér megteremtésére irányul, és a koncepciót komoly és érdemi vitára alkalmasnak véli. Szalay-Berzeviczy Attila először két nappal ezelőtt, a Népszabadságnak adott interjújában fejtette ki az újabb nyugdíjcélú előtakarékossági javaslat lényegét, amely azóta szakmai körökben nagy érdeklődést váltott ki. Mint ismeretes, jelenleg három pilléren nyugszik a hazai nyugdíjrendszer: az állami társadalombiztosítási alapot egészítik ki a pályakezdők számára kötelező magánnyugdíjpénztárak, illetve harmadik pillérként az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjkasszák.

Becsengettek A New York-i tőzsde hagyományait követve 2003. márciusától a Budapesti Értéktőzsdén is időről-időre fontos közéleti szereplők, gazdasági szakemberek nyitják meg szimbolikusan a kereskedést. Ezúttal Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre esett a választás. Korábban becsengetett már többek között: Kornai János közgazdászprofesszor, Demszky Gábor, főpolgármester, Medgyessy Péter miniszterelnök, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszor, Csillag István, volt gazdasági miniszter, továbbá a londoni City polgármestere, az USA, illetve Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, az amerikai tőzsdefelügyelet elnöke, valamint a bécsi és a lengyel börze vezérigazgatója.

A részleteiben még nem ismertetett BÉT-javaslat lényege egy negyedik, teljesen önkéntes alapra helyezett, és állami ösztönzéssel (például adókedvezménnyel) is támogatott nyugdíjpillér lenne, amely bankoknál, értékpapírcégeknél vezetett egyéni számlák formájában öltene testet. Bárki szabadon és önkéntesen nyithatna bank- vagy értékpapírszámlát, amelyen félretehetne tetszőleges összeget, tetszőleges gyakorisággal, mindenféle megkötés nélkül, azzal az egyetlen korlátozással, hogy a felhalmozódó összeget csak a nyugdíjkorhatár elérésekor vehetné ki. A spórolt pénz olyan befektetési instrumentumban kamatozna, amelyet a magánszemély preferál – a tőzsdeelnök reményei szerint legalább részben, de ideális esetben a jelenlegi nyugdíjpénztárakénál merészebb stratégiát követve, a mostaninál nagyobb arányban tőzsdei részvényekben.

Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a FigyelőNet kérdésére kifejtette: a negyedik pillér által gyarapodhatnának a megtakarítások, javulna a befektetői kultúra Magyarországon, és változna a nyugdíjpénztárak szemlélete is, miáltal a rövid helyett a hosszabb távú gondolkodás érvényesülhetne. Reményei szerint a pluszforrások egy részét a tőzsdén helyeznék el, ennek révén pedig egészségesebb szintre csökkenhetne a hazai tőkepiac jelenleg 80 százalék körüli külföldi kitettsége is. Hozzátette: nem a nyugdíjpénztáraknak szeretnének konkurenciát teremteni, hanem mellettük, újabb kiegészítő elemként, új források bevonásával lehetne növelni a megtakarítások mértékét. Közölte ugyanakkor, hogy a javaslat megfogalmazásával nem fejeződött be a folyamat, a részleteken a BÉT munkatársai dolgoznak, és információink szerint néhány héten belül nyilvánosságra is hozzák azokat.

A forintról és a kamatokról Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyire változott meg Gyurcsány Ferenc álláspontja a forint árfolyamával és a jegybanki alapkamat szintjével kapcsolatban, a miniszterelnök elmondta, hogy “a folyamatokat bizakodásra okot adónak” látja. A véleménye azonban a lényeget illetően nem változott. Mint mondta, Magyarország számára nem a monetáris politikáról folyó vita a fontos, hanem egy olyan gazdaságpolitika és annak részeként egy olyan monetáris politika, amely teljesítmény-ösztönző, befektetőbarát, támogatja az új munkahelyek megteremtését, a fejlesztéseket. Egyben olcsóbbá teszi az ezeket szolgáló hiteleket, csökkenti az árfolyamkockázatokat azzal, hogy stabil valutát eredményez. Kellőképpen szolgálja az ország nemzetközi verseny-képességének növelését, egy mainál olcsóbb forinttal az exportra termelő vállalatok érdekét, és a hazai piacra dolgozó cégek piacmegtartó igényét.

A bevezetésekről

Fontos kérdésként került terítékre a lehetséges tőzsdei bevezetések témaköre is. Ezzel kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila leszögezte: nem a tőzsde gyengesége, hogy nem jelennek meg új cégek a kibocsátók körében, ez ugyanis a vállalatok saját terveinek, lehetőségeinek, és a tőkepiaci megmérettetés megítélésének a függvénye. Szerinte a tőzsde vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítse a parkettre lépés feltételeit, ennek érdekében például kezdeményezték, hogy a tőkeemelés illetve új részvények kibocsátása ne legyen feltétele a bevezetésnek.

A BÉT Rt. egyébként hamarosan kezdeményezni fogja saját részvényeinek tőzsdei bevezetését, ám ennek részleteiről a tőzsdeelnök még nem kívánt nyilatkozni. Így azt sem lehet egyelőre tudni, hogy már a tervezett új szabályok szerint kívánja-e a társaság a tranzakciót lebonyolítani, vagyis  például friss tőke bevonásával vagy anélkül zajlik-e majd az akció.

Ami a még állami tulajdonban lévő cégek tervezett privatizálását illeti, Gyurcsány Ferenc újságírói kérdésre válaszolva jelezte: tranzakcióról tranzakcióra kell megvizsgálni a társaságok helyzetét és, ha az a legmegfelelőbb, akkor a tőkepiacon keresztül fogják majd értékesíteni az állami paketteket. Konkrétumok ugyanakkor nem hangzottak el, de Szalay-Berzeviczy Attila is megjegyezte, hogy a kormánnyal együtt dolgoznak a középvállalatok tőzsdére lépését segítő támogatási rendszer kidolgozásán.