Lesz-e újabb Yukos-ügy? Ez a kérdés folyamatosan kísérti az orosz üzleti világot, amióta 2003 őszén a Kreml elkezdte jogi úton tönkretenni az olajtársaságot és annak tulajdonosát, Mihail Hodorkovszkijt. Tény, az oligarchák közül másokat eddig nem vettek őrizetbe, és a vállalataik is épségben vannak. Ám a Yukos elleni adóügyi vizsgálat nem maradt elszigetelt eset, hiába remélte ezt sok befektető. Az elmúlt hónapokban az adóhatóságok egyik céget a másik után vették célba sokmillió dolláros adóhátralék megfizetését követelve. 
HOL ÁLL MEG? Több olajtársaságot is azzal vádolnak, hogy évekkel ezelőtt adóparadicsomok közbeiktatásával csökkentették adófizetési kötelezettségüket – mely módszer annak idején legálisnak tűnt. Tavaly a Szibnyefty 730 millió, a TNK-BP 87 millió dollár hátralékról kapott értesítést. Ezek az összegek eltörpülnek ugyan a Yukostól behajtani szándékozott 28 milliárd dollár mellett, de teljes a bizonytalanság azt illetően, hogy a követelések megállnak-e itt, és ha nem, végül mekkorák lesznek.
A vizsgálatok ráadásul már nem korlátozódnak csupán az energiaforrásokkal foglalkozó vállalatokra. Az egyik vezető mobilszolgáltatót, a 29 százalékban a norvég Telenorhoz (a Pannon GSM tulajdonosához – a szerk.) tartozó VimpelComot tavaly decemberben a befektetők teljes megdöbbenésére 158 millió dolláros, még 2001-ről fennálló adótartozás megfizetésére szólították fel. Igaz, azóta 35 millió dollárra csökkentették a követelést a szolgáltatásait BeeLine márkanéven nyújtó céggel szemben, ám időközben új vizsgálatok indulnak, amelyek a külföldi társaságok közvetlen leányvállalatait sem kímélik. A Japan Tobacco-csoport részeként működő JT International januárban közölte, hogy orosz részlege a hatóságok szerint még 2000-ről 85 millió dollár forgalmi adóval tartozik. 
ÚJ FOGALMAK. Üzletemberek szerint az adóügyi tisztviselők arra vonatkozó jelzésként fogják fel a Kreml Yukosszal szembeni eljárását, hogy szabad kezük van a törvények értelmezésében. A Yukos adózási gyakorlata megfelelt a törvény betűjének, ezért az ügyészeknek teljesen új jogi fogalmakkal kellett előállniuk. Így például azzal, hogy az adófizetőkkel szemben vizsgálatot lehet indítani „rosszhiszeműség” címén. Másfelől Oroszországban a legutóbbi időkig nagyban dívott az adófizetés elkerülése. „Bizonyos szempontból logikus fejlemény ez – mondja az offenzíváról Igor Jurgens, a Renaissance Capital befektetési bank első alelnöke -, de a kormány túlzásba esik. Kompromisszumot kell találni az állam és a magántulajdonú cégek érdekei között.”
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elnök végre érzékeli az eszkalálódó vizsgálatok okozta kárt. Februárban jelezte, hogy kész támogatni olyan intézkedéseket, amelyek korlátoznák az adóvizsgálatok lefolytatásához rendelkezésre álló időt, egyben az ismételt ellenőrzésekre szóló hatósági jogosítványokat is. A reform végrehajtása azonban időbe telhet, az üzleti vezetők pedig erősebb változtatásokat szorgalmaznak, köztük olyan adóamnesztiát, amelynek értelmében védve volnának a sok évre visszanyúló adókövetelésekkel szemben. Igen ám, csakhogy az adóamnesztiával gyengülne a Kreml kedvelt eszköze, amellyel sakkban tudja tartani ellenfeleit és az oligarchákat.
