Román tőzsde – Kánaán kockázatokkal

Egyre több magyar kisbefektető érdeklődik a bukaresti értéktőzsde (BVB) lehetőségei iránt – mondják egybehangzóan a külföldi piacokkal is foglalkozó hazai brókercégek üzletkötői –, miután az ottani hozamok és kilátások a 15. hónapja bikahangulatban tomboló magyar börzéhez képest is roppant meggyőzőek. Miközben a tőzsdei cégek tőkeértéke

egy év alatt több mint háromszorosára, 12 milliárd dollárra nőtt, csak tavaly 101 százalékot emelkedett a BVB hivatalos indexe, a tíz legkeresettebb papírt tömörítő BET – hála a román kormány befektetőbarát adópolitikájának.

Ráadásul a vékony hangon jóslásokba bocsátkozó elemzők erre az évre is további 25-30 százalékos további drágulást prognosztizálnak, ha prognosztizálnak. (Ezt egyébként már januárban teljesítette a mutató, ahogy mostanra már nálunk is teljesültek az egész évre előrejelzett korábbi becslések.)

Mennyibe kerül? A magyar tőzsdei vállalatok részvényeinek adásvételéhez képest a külföldi megbízások minden esetben drágábbak. A kelet-európai ügyletek pedig a feljett piacokra adott megbízásoknál is többe kerülnek. A román részvények forgalmi jutaléka például az Ersténél 1,5 százalék plusz 7000 forint, a Concorde-nál szintén 1,5 százalék plusz 5000 forint. (A hazai piacra adott megbízások ezzel szemben jellemzően 0,5-1 százalékos és 3000 forintos fix összegű díjért lebonyolíthatók – interneten olcsóbban -, az unión belüli piacokon pedig 1 százalék és 5000-9000 forintos jutalékot számítanak fel.)

Csak óvatosan!

A bukaresti piacon azonban mások a játékszabályok. A magyar kisbefektetőknek a hazainál lényegesen nagyobb kockázattal kell szembenézniük – hangsúlyozza Móró Tamás, a Concorde Rt. részvényelemzője –, ez elsősorban a sokkal nagyobb volatilitásból származik. Intő jelként elég az elmúlt hetet felidézni, amikor is a magánszemélyek forrásadójának megemelése hírére egy hét alatt hirtelen több mint 15 százalékot zuhant az index (5800 pontról 5000-re), ám ezen a héten ismét 6100 pontig tudott emelkedni.

Mindezek figyelembe vételével Czipó György, az ING részvénykereskedési főosztályának vezetője, az FN befektetési szakértője is úgy gondolja, hogy a jelenlegi jó teljesítmény után kockázatos lenne a román piacon fialtatni a kisbefektetők pénzét. Elismeri, hogy a bukaresti börze dinamikus növekedés előtt áll – főleg a közelgő privatizációs tranzakciók és a 2007-es EU-csatlakozási várakozásokó miatt -, de úgy véli, hogy e pozitív várakozások egy része rövid távon már beárazódott. Ráadásul az ottani piacot mozgató eseményeket itthonról nehezebb nyomon követni, így az átlagos kockázatviselési hajlandóságú (inkább kockázatkerülő) magyar magánbefektető jobban teszi, ha rövid távon sem merészkedik a makói határon túlra.

A brókercégek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyar virtus e téren is megmutatkozik: láthatóan megélénkült az érdeklődés a keleti részvénypiacok irányába. A román befektetésekkel durván fél éve foglalkozó Erste üzletkötője például arról számolt be kérdésünkre, hogy naponta 10-20 megbízást adnak le a hazai magánbefektetők (az érdeklődők száma ennél jóval magasabb), a Concorde-nál pedig napi néhány üzletkötés zajlik.

Román, bolgár, török A világ fejlődő piacainak tőzsdéi közül idén egyelőre a román börze teljesít a legjobban: dollárban számított 36,1 százalékos indexbővülésével vezeti a világranglistát – derül ki a portfolio.hu legfrissebb összeállításából. A rangsor további helyezettjei: 2. Egyiptom (35,3) 3. Bulgária (21,5) 4. Fülöp-szigetek (16,2) 5. Törökország (14,1) 6. Magyarország (13,9 százalék). A külföldi értékpapírpiacokkal aktívan foglalkozó brókercégeknél – így például az Ersténél és a Concorde-nál egyébként a bolgár tőzsdére is lehet megbízásokat adni, jóllehet ezen a piacon kisebb a likviditás, kevesebb a befektethető részvények száma, és az elemzők rálátása is szűkebb, emiatt kiváltképp kockázatosnak tartják. A FigyelőNet által megkérdezett elemzők ezenkívül még az ukrán tőzsdét tartják izgalmasnak, de oda egyelőre nem lehet megbízásokat adni.

Ugrásra készen

A magyar kisbefektetők jellemzően 1-5 millió forintot igyekeznek megforgatni (de akad 50 milliós ügylet is) és amennyiben megfogadják a brókerek tanácsát, akkor ezt igen rövid időtávon belül teszik (abszolút maximumként fél-egy éven belül) – éppen a nagy volatilitás miatt és a stabil, hosszú távon invesztáló intézményi befeketők hiánya miatt. A részvénypiac tehát keleti szomszédunknál nem a nyugaton és Amerikában (illetve a tankönyvekben) megtanult hosszú távú befektetések terepe, hanem egyelőre sokkal inkább a spekulációs hajlamok színtere. Ez pedig óvatosságot és folyamatos odafigyelést igényel – mondják az Erste szakemberei -, mert az első megingásnál rögtön ki kell ugrani, és el kell adni mindent.

A nagy árfolyammozgásokon kívül az is intő jel, hogy a román papírok relatíve drágák. Akár a Petromot, akár a román bankpapírokat nézzük – mutat rá Móró Tamás – P/E mutatójuk magasabb piaci értéket tükröz, mint magyar szektortársaiké (a Molé és például az OTP-é), holott pénzügyi mutatóik alapján nincsenek jobb helyzetben. Az egész értékpapírpiac P/E-je is túlértékeltnek tűnik, ez pedig arra utal, hogy a magas elvárások több-kevésbé már beépültek az árfolyamokba, így kérdésessé teszi azok további emelkedését.

Természetesen nem minden a P/E mutató. Ha azt nézzük, hogy a román bankszektor egésze milyen fejletlen, illetve mennyire kiforratlanok az ottélők bankolási szokásai (akár a kártya– és számlahasználatot, akár a hitelfelvételeket vizsgáljuk), akkor nyilvánvaló, hogy csak ebben az üzletágban milyen óriási potenciál rejlik még. És akkor a többiről nem is beszéltünk, például a privatizációk sora előtt álló távközlési szektor képviselőiről és a több mint féltucat állami cég tőzsdei bevezetéséről az “Erősebb piac” elnevezésű program keretében…