Egy valódi gorillával lepi meg kedvesét – határozta el egy budapesti fiatalember, és barátnője nevében örökbe fogadott egy állatot az interneten keresztül. Az ajándékról akkor szerzett tudomást a hölgy, amikor a postás meghozta neki az oklevelet arról, hogy a Ruandában élő veszélyeztetett állatok közül az egyiknek – a fénykép mellékelve volt – immáron ő a nevelőszülője. Az egy évre szóló örökbefogadás 25 angol fontos díját a fiatalember a bankkártyájával fizette ki a gorillák megmentésén fáradozó alapítvány részére. 
KÉNYELMESEN. Noha a plasztikok internetes felhasználásnak nem éppen e fenti történet a tipikus esete, a sztori jól mutatja, hogy e módszerrel a földrajzi korlátok miatt egyébként elérhetetlen szolgáltatások és termékek is megvásárolhatóak. Az internetes fizetéssel azonban mindennapjainkat is kényelmesebbé tehetnénk, ha akarnánk. De nem igazán akarjuk, pontosabban félünk. Jóllehet, egyre többen ismerik fel az internetes vásárlás előnyeit, az ilyen módon keletkező forgalom ma még igen csekély – a bankok becslése szerint itthon tavaly mintegy 6 milliárd forintnyi lehetett –, ráadásul a netes vásárlók is inkább utánvéttel (azaz az áru kiszállításakor) fizetnek, semmint bankkártyával.
Nincs persze mit csodálkozni azon, hogy kevés az internetes vásárló, hiszen a lehetőségeket eleve behatárolja, hogy kevés embernek van Magyarországon internetes hozzáférése, ezen túlmenően pedig figyelembe kell venni a hazai kártyahasználati szokásokat is. Nálunk ugyanis eleve a drágább készpénzfelvétet részesítik előnyben, szemben a kártyás vásárlással, amit egyébként nem terhel külön díj. Bár örvendetes, hogy ez utóbbi aránya évről évre nő – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a vásárlások 36 százalékánál kártyával fizettek, a 2002-es arányt 4 százalékkal meghaladva –, a vásárlások összértéke azonban a teljes kártyahasználaton belül csupán 13 százalék volt (2002-ben 12 százalék).
Tavaly 473 milliárd forintért vásároltak plasztikokkal, ebből mindössze néhány százmilliót költöttek a hazai weboldalakon, és bár a külföldieken többet, ezek értéke sem érheti el az 1 milliárd forintot – ismerteti a becsléseket Horváth Balázs, az OTP Bank kártyaüzleti főosztályának vezetője. A már említett okokon kívül ugyanis további magyarázata is van a visszafogott világhálós költésnek, éspedig a bizalmatlanság. Az internetes vásárló ugyanis attól tart, hogy adataihoz illetéktelenek férnek hozzá, akik azokkal visszaélhetnek. „A félelmek alaptalanok. Ha az interneten vásárolunk, akkor nem a kereskedőnek adjuk meg a plasztikunk számát és lejáratát, hanem a vele szerződött banknak nyílik meg egy külön ablaka a fizetéskor, és ekkor el is hagyjuk a tranzakció idejére a kereskedő website-ját” – oszlatja el a tévhiteket Divinyi Mariann, az Inter-Európa Bank (IEB) e-business üzletágának vezetője. Így csak a szóban forgó pénzintézet ismeri meg a kártya adatait. A kereskedő is csupán a pénzintézettől értesülhet arról, hogy az összeget a kibocsátó bank elkülönítette a vásárló (azaz a kártyabirtokos) számláján.
A magyarországi internetes áruházakkal 1999-ben elsőként az IEB szerződött, majd az OTP Bank is beszállt, jelenleg körülbelül fele-fele arányban osztoznak a piacon, a napokban pedig a K&H Bank is csatlakozott e körhöz. Internetes vásárlásra egyébként ma bármely bank ügyfelének lehetősége van, külön szerződést nem igényel e lehetőség, akinek birtokában van egy megfelelő, jellemzően dombornyomott kártya, az élhet e fizetési móddal, ám a hazai internetes áruházakat felkereső valamennyi vevő a fenti három pénzintézet egyikén keresztül bonyolítja le az ügyletet (ehhez a bankokkal csupán a kereskedőknek kell megállapodást kötniük).
A biztonságos fizetést az garantálja, hogy a kommunikációs csatornát egy 128 bites titkosító kulcs védi. „Mai ismereteink szerint ennek feltöréséhez 100–120 év kellene” – mutat rá Horváth Balázs arra, hogy ez a titkosítás már önmagában elegendő a biztonságos kártyahasználathoz. Ha az ügyfél számára ez mégsem kellőképpen megnyugtató, akkor a bankok a biztonságérzet növelése céljából – tehát inkább pszichés okokból – lehetővé teszik további biztonsági elemek beépítését. Az Inter-Európa Banknál például a Kártyaőr szolgáltatás keretében minden egyes vásárlás előtt egyszer használatos kártyaszámot igényelhetünk, amit sms-ben juttat el hozzánk a pénzintézet, és csak ennek felhasználásával fizethetünk. A vásárlás biztonsága tovább növelhető az úgynevezett Verified by Visa eljárással, amelyet az IEB Magyarországon elsőként vezetett be ez év januárjában. Ennek lényege, hogy a kártyabirtokos a vásárlás során újabb titkos kóddal azonosíthatja magát. Az OTP Banknál más módszerrel garantálják a biztonságot. Itt az elektronikus számlacsomag részeként webkártyához jut az ügyfél, amelyhez külön számla tartozik. Ennek egyenlege nulla, és a számlára csak akkor kerül pénz, amikor az ügyfél az internetes fizetés miatt azt ráteszi. A fizetéssel értelemszerűen ismét nullázódik a számlaegyenleg.
A bankok a kártyás visszaélések megszüntetése érdekében számos egyéb olyan biztonsági elemet is beépítettek rendszerükbe, amelyeket nemcsak az internetes költésnél, hanem bármely más esetében is használnak. Így például monitorozzák a kártyaforgalmat, és felhívják az ügyfelet telefonon, ha a szokásostól eltérő használatot tapasztalnak. A legtöbb pénzintézet felajánlja, hogy sms-t küld (külön díj ellenében) a készpénzfelvétről és a kártyás vásárlásról, de limit is beállítható, amelynél többet egy adott időszakban nem költhet az ügyfél, így ennél nagyobb kár sem érheti.
Biztonságban
Az internetes boltok honlapján feltüntetett kis lakat azt jelzi, hogy az adott website valamilyen biztonsági eljárással védett. A lakatra rákattintva az is megjelenik, hogy erről melyik nemzetközi tanúsító szervezet adta ki a bizonyítványt (certificate). Az egyik legnagyobb ilyen garantőr a VeriSing, amelynek logóját több cég – ha a tanúsítvánnyal rendelkezik –, már eleve kiteszi a honlapjára, hangsúlyosabbá téve az oldal védettségét.
A biztonsági szabályoknak köszönhetően várhatóan egyre többen teszik félre az internetes fizetéssel szemben táplált ellenérzéseiket, így a piac ugrásszerű fejlődés előtt áll – véli Nemcsics Róbert, a K&H Bank lakossági termékek és csatornák ügyvezető igazgatója. Nemcsics állítja: ha valaki egyszer sikeresen vásárolt ezen az úton, az a jövőben is bátran tér be internetes áruházakba, az első fizetésre a legnehezebb rávenni az ügyfelet. Míg a magyarországi virtuális áruházakban a bankkártyás vásárlás megbízhatóságán három hazai bank őrködik, ha külföldi internetes boltban szeretnénk fizetni, érdemes körültekintően eljárnunk, és az oldal védettségét biztosító nemzetközi tanúsítványokat keresni – ajánlják a szakemberek.
