Gazdaság

Ádáz harc folyik

a legnagyobb magyar cég jövőjét meghatározó kulcspozíciókért. A Mol azon kevés hazai vállalat közé tartozik, amelynek módja és lehetősége van terjeszkedni a régióban#<#, sőt túlélésének egyetlen garanciája éppen a regionális terjeszkedés. Egyben pedig, minthogy jó cégről van szó, maga is felvásárlási célpontja a hasonló nagyszabású terjeszkedési elképzeléseket szövögető - mindenekelőtt osztrák és orosz - vállalatoknak. Az Orbán-kormány szavakban sokat tett azért, hogy a Molt “helyzetbe hozza”, egyet azonban elmulasztott: nem engedte a gázárakat emelni, a gázüzletág leválasztását pedig túl sokáig halogatta. Így a Mol évi százmilliárd forintos nagyságrendű árbevételtől, s ennek nyereségétől – a szükséges terjeszkedés forrásaitól – esett el. A Medgyessy-kormány pozícióba kerülése önmagában fordulatot ígért a Mol életében. Piacbarát szemléletével elvileg a gázáremelésnek és a gázüzletág értékesítésének is inkább híve, mint elődje, s szavakban az időközben nemzetközi szalonképességéért sokat (de még mindig nem eleget!) tett orosz vonallal sem olyan ellenséges, mint Orbánék. Most azonban majdnem kiengedte a gyeplőt a kezéből. Pénteken az állam képviselői épphogy csak meg tudták akadályozni, hogy a magyar olajtársaság jövőjét kizárólag néhány, az igazgatóságban helyet foglaló magánszemély határozhassa meg. A múlt pénteki közgyűlésen végül is csak megszigorított feltételekkel fogadták el az alaptőke-emelés szabályait. Ez ideig-óráig kielégítő megoldásnak tűnik, ám valójában még mindig indokolatlanul nagy mozgásteret enged néhány bennfentesnek ahhoz, hogy ők jelöljék ki a Mol jövőbeni meghatározó tulajdonosait. Emellett nyilván kormányzati javaslatra olyan tag is bekerült az igazgatóságba, aki a Princz-féle Postabank csalárdnak tűnő kvázi-csődjében máig tisztázatlan szerepet játszott. Aminek tanúi lehetünk, az egy mini-Dallas a Duna mentén: hatalmi körök és befolyásos magánszemélyek ádáz küzdelme az ország egyik legígéretesebb vállalatának irányítási és tulajdonjogáért. A sorozatnak koránt sincs vége, folytatása több részben következik…

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.