Biztatóan alakult július hónapban a folyó fizetési mérleg. Mennyiben tekinti ezt a gazdaság húzóágazataként számon tartott idegenforgalom sikerének?
– A jó eredményeket természetesen mindenki igyekszik a maga számlájára írni. Ám ha reálisan értékelünk, akkor meg kell állapítanunk: a turizmus adatai ugyan valóban jók, de a folyó fizetési mérleg alakulásában az is jelentős szerepet játszik, hogy a kedvező gazdasági folyamatok jó néhány más ágazatot is “felpörgettek”. A sikert tehát nem sajátíthatjuk ki magunknak.
– Miként vélekedik arról, hogy a diákhitel lebonyolítására a Postabank kapott megbízást?
– A döntéssel szemben olyan ellenvélemények hangzanak el, hogy sérti a versenysemlegességet. Én úgy gondolom, amíg lehetőségünk van – nem sértve nemzetközi kötelezettségeinket – saját érdekünknek prioritást adni, addig élni kell vele. E megoldás ugyanis lehetővé teszi az államnak, hogy befolyásolja a diákhitelek kamatszintjét. Tehát megóvhatjuk a diákokat attól, ami a korábbi OTP-kölcsönök felvevőivel történt. Ezért egyetértek ezzel a lépéssel. A Mehibbel szemben is gyakran elhangzik a vád, hogy állami tőkével csináljuk ugyanazt, amit külföldön a magánszféra végez. Ám amíg a magyar vállalkozások nincsenek megfelelő erőben, az államnak mindent meg kell tennie, hogy versenyképességüket az exportösztönzés legális eszközei révén növelje.
– Ha már a nemzetközi összevetésnél tartunk: mit szól a magyar futball mélyrepüléséhez?
– A sport a turizmus bevételeinek alakulásában is szerepet játszik, hiszen például a magyarországi Forma-1-es futam idején Budapestre ki lehet tenni a “megtelt” táblát. A futballal foglalkozók zömét nem befolyásolják a kudarcok, továbbra is kincstári optimizmussal nyilatkoznak. Most azt állítják, hogy a jelenlegi válogatott a következő EB-selejtezőre érik be. Már jó néhány ilyen “jóslatot” hallottunk, de sajnos egyik sem vált valóra. Nem hiszem, hogy a magyar futball problémái a szövetségi kapitányok leváltásával megoldhatók, valahol sokkal lejjebb kellene megkezdeni a rendrakást. Amihez persze idő és pénz kell.
– Pénz most van a kasszában, a kormány 285 milliárd forint elosztását szorgalmazza az idei büdzsében a tavalyi zárszámadási törvénybe illesztve? Erről mi a véleménye?
– Úgy látom, ezt a jelenleg hatályos jogszabályokkal összhangban teszi, s az összegeket az ország egészének érdekeit figyelembe véve tervezi felhasználni. Örülök annak, hogy egyáltalán léteznek ilyen pénzek. Elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek azokra az időkre, amikor az jelentett gondot: miként tömjék be a hiányok okozta lyukakat.
– Ön elnök is és vezérigazgató is, de nem egyazon társaságnál. Van érintkezési pontja az idegenforgalmi és a biztosítási területen végzett tevékenységének?
– Eddig nem volt, ám előfordulhat, hogy előáll ez a helyzet. Ugyanis új termékként árfolyam-biztosítást tervezünk bevezetni, már folyik a konstrukció kidolgozása. Mindezt az indokolja, hogy a forintárfolyam szélesítése gondot okozhat azoknak a cégeknek, amelyek külföldi partnerüktől a szerződést követően csak néhány hónap elteltével kapják meg devizában a munkájuk ellenértékét, s ha a forint ez idő alatt erősödik, az összeget átváltva kisebb bevételhez jutnak. Határidős ügyletekkel természetesen bankok is foglalkoznak, de általában nem kis összegűekkel. Mi viszont éppen a kis- és középvállalkozásokat célozzuk meg ezzel a konstrukcióval, köztük a beutaztatással (is) foglalkozó utazási irodákat. A két megbízatásom most itt kapcsolódik egymáshoz.
