A gyorsuló gazdasági növekedés alapvető forrása továbbra is az ipari termelés, s kisebb mértékben a termelő szolgáltatások bővülése. E területek gyors fejlődését elsősorban a nálunk működő külföldi érdekeltségű vállalatok teszik lehetővé, amelyek exportja a kivitel döntő hányadát adja. Örvendetes, hogy az ipar belföldi értékesítése, amely az 1992. évi mélypontot követően napjainkig gyakorlatilag stagnált, ez év első felében 10 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A külső gazdasági egyensúly javul. A fizetési mérleg kedvező alakulásában szerepet játszik, hogy a jelentősen megnövekedett kőolajszámla ellenére a külkereskedelmi mérleg csak kismértékben romlott, az idegenforgalom bevételei viszont számottevően növekedtek. Ez az utóbbi hatás kompenzálta a külföldi tőkebefektetéseken realizált jövedelem bizonytalan mértékű és hektikus kivonását.
Míg korábban a külkereskedelem dinamikáját egyértelműen a vámszabad területi vállalatok kivitele határozta meg, ebben az évben a vámterületi gazdaság exportja is számottevően, dollárban mérve 12 százalékkal növekedett, ezen belül a gépek és gépi berendezések exportja 18 százalékkal bővült. Ezzel együtt a vámterületi gazdaság külkereskedelmi hiánya még igen nagy, ebben az évben 6 milliárd dollár körül várható, az egyenleg általános romlása azonban megállt, a deficit növekedése lényegében a magas olajárak miatt következett be.
Az év eddig eltelt részében az államháztartási folyamatok kedvezően alakultak. Az infláció mérséklődését az lassítja, ami korábban segítette: a kőolajárak és a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari árak aránytalanságának korrekciója. Az eddigi tapasztalatokra alapozva ez évben 9,2 és 9,7 százalék közötti inflációt várunk, jövőre az infláció 7 százalékra mérséklődhet.
A gyors gazdasági növekedés megalapozásában kiemelkedő szerepet játszhat Magyarország regionális helyzetének javítása, a jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése. Igazodni kell a régiók fejlesztésével kapcsolatos uniós követelményekhez és minél szélesebb körben igénybe venni az ezekhez nyújtott pénzügyi támogatásokat. Az Ecostat vizsgálatai alapján Magyarország egésze az Európai Unió fejlesztési támogatásaira jogosult, hiszen az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75 százalékos küszöbértékétől 28 százalékponttal elmarad. Az egyes régiók közötti fejlettségbeli különbség rendkívül nagy, és Észak-Magyarország lemaradása a magyar átlaghoz viszonyítva is kirívó. A tevékenységek és teljesítmények közép-magyarországi, még inkább fővárosi koncentrációjára utal, hogy ez a régió adja a GDP közel 42 százalékát.
Az ez évi gazdasági fejlődésünk összességében megalapozott, a külső és belső feltételekben azonban az elkövetkező években olyan módosulások történhetnek, amelyek növekedésünk lassulását okozzák. A világgazdasági konjunktúra mérséklődése is elképzelhető, a belső körülményeinket pedig nagyban meghatározzák a felhalmozás és fogyasztás arányai, a gazdálkodás feltételrendszere és sok más mellett a regionális elmaradások felszámolása is. Ezek mind hajszálrepedéseket jelentenek az érzékeny konjunkturális fejlődés folyamatában. –
