Idejében reagáltak a hatóságok a Tisza katasztrófájára? Nem gondolja, hogy az emlegetett késlekedés nehezíti kárigényeink érvényesítését?
– A Tisza elszennyezését egyedülálló, hatásaiban drasztikus esetnek tartom, ugyanakkor a kormányszervek azonnali reagálása nem feltétlenül várható el egy ilyen esetben. Ennek kezelésére értelemszerűen nem lehetett forgatókönyv. A jogi érvényesíthetőség kapcsán szerintem nem történt mulasztás. Az eset azonban ráirányítja a figyelmet az ipari vezetők felelősségére e kérdésben, hiszen a szennyezés nem ismer országhatárokat. A Rába ugyanakkor már évek óta kiváltotta a fémtisztításnál használt ciánvegyületeket, és a motor-, valamint a futóműfejlesztésnél is az egyik fő szempont a környezetvédelem.
– Az utóbbi hetekben látványosan emelkedett a világpiacon az olaj ára.
– Ha tetszik, ha nem, az olajárak alakulása – ódivatú szóval – begyűrűzik a magyar gazdaságba is. Már a hetvenes évek első olajválsága idején is naivitás volt azt hinni, hogy Hegyeshalomnál megállítható ez a hatás. A dolog jelentőségét mutatja, hogy az államok vezetői, köztük az amerikai elnök is, intézkedéseket terveznek az ár elviselhető szinten tartására. Úgy érzem, a magyar kormány is tudatában van a veszélynek, ezt jelzi a gazdasági miniszter minapi nyilatkozata, miszerint az infláció csökkentése prioritást élvez.
– Ígéretes lehet, hogy újabb cég, a Thomson Financial BankWatch javított az ország hitelminősítésén. Milyen hatással van ez a termelésre, a gazdaságra?
– Magunk is érezzük a nagybefektetőkkel való találkozóinkon az országminősítések változását, szerencsére ez a korrekció az elmúlt években mindig pozitív volt. Ugyanakkor a minősítéseket a cégek teljesítménye is befolyásolja, tehát a dolog kölcsönös. Ezzel együtt én még az idén látok esélyt arra, hogy az ország több stabil “A” minősítést kapjon.
– A nagy cégek és alkalmazottaik viszonya sokszor problémákkal terhes. Jól mutatta ezt a MÁV sztrájkja is.
– A MÁV ügye összetett dolog. A bérszínvonal ugyan általában alacsony a vasúttársaságnál, ám a bérnövekedés gátját inkább a gyökeres átalakulás halogatásában kell keresni. Reméljük, a mai vezetés eltökélt lesz ebben a kérdésben. Ami a szakszervezeti vonatkozást illeti, ma már nem meghatározó egy magáncégnél, hogy milyen viták zajlanak az állami vállalatoknál. A Rábánál a vasutassztrájk végül is meggyorsította a középtávú megállapodást a szakszervezettel.
– Torgyán József a tények meghamisításával vádolta a TV2-es csatornát. Ön hogyan szabályozná a média és a politika viszonyát?
– A konkrét riportot nem ismerem, de nem hiszek abban, hogy szabályozni kellene, vagy lehetne a média és a politika viszonyát. A jól működő sajtónak a választópolgárok szócsöveként kellene funkcionálnia, betartva azt a Deák Ferenc által megfogalmazott elvet, miszerint a sajtónak egy törvényt kell betartania: ne hazudjon. Ez persze összetettebb kérdés, ezért is szükség van a rosszul működő médiatörvény kijavítására.
– És a honvédség nem működik rosszul? Úgy tudom, a zsoldos hadseregről kialakult vita a cég pozícióját is érinti. Milyen hadsereget szeretne?
– Nem érzelmi alapon kell közelíteni a kérdéshez, hanem azt kell eldönteni, megvannak-e a kellő erőforrások egy professzionális hadsereg működtetésére. Én is voltam katona, sajnálom is az erre fordított hosszú időt, de egyáltalán nem bánom azt, hogy fegyelemre tanítottak. Ettől függetlenül a hadsereg működési zavarai – gondolok az agyhártyagyulladás-járványra – szükségessé teszik a reformot. A járvány és a most kipattant vita viszont hátráltatta a jármű-korszerűsítési tender kiírását, amin a Rába is eséllyel indulna. Bár továbbra is bízom benne, hogy a szállítások már az idén elkezdődhetnek, tény, hogy még a pályázati feltételek kidolgozása sem történt meg a két ügy miatt.
– És mi miatt késlekedik a Rába-részvények áremelkedése? A legtöbb fontos részvény ára az egekben jár…
– A tavaly elhunyt André Kostolany szavai illenek ide: óvakodjuk azoktól, akik megmagyarázzák nekünk, hogyan működik a tőzsde. Persze nem akarom ezzel elütni a kérdést; való igaz, okulnunk kell a tényekből, még akkor is, ha komoly eladói nyomás volt egy nagytulajdonos részéről az elmúlt időszakban. Beláttuk, hogy a tőzsdén nem csak korrekt negyedéves adatokra van szükség; a befektetők átláthatóbb működést, elfogadható jövőképet kérnek számon nap mint nap. Ez egy más mesterség, mint a cégvezetés, ezt még tanulnunk kell.
