A folyó fizetési mérleg hiánya 1999 decemberében 571 millió dollár volt, 123 millió dollárral kevesebb az egy évvel korábbinál – tette közzé a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az éves hiány így 2 milliárd 74 millió dollár volt, szemben az 1998-as 2,3 milliárddal. A kirívóan magas decemberi deficit elsősorban a profitjellegű jövedelmek kiadási többletének – az előző év decemberihez hasonló – magas szintjére vezethető vissza (a profitrepatriálás 387 millió dollárt tett ki). Havi bontásban egyébként egyedül augusztusban volt pozitív a mérleg, abban a hónapban az áruforgalom jóval elmaradt más időszakokétól, így az egyéb tételek, például a turizmus bevételei nagyobb hangsúlyt kaptak.
A mérlegadatok publikálását megelőzően nyilvánosságra került elemzői várakozások egyébként túl optimistának bizonyultak: decemberre 424 millió dolláros, 1999 egészére pedig 1,92 milliárdos deficitről szóltak. Mégis, az előzetes véleményüket némileg felülbírálva, a gazdaságkutatók elégedettségüknek adtak hangot (lásd külön anyagunkat).
Idetartozó hír, hogy a vezető hitelminősítők immár azonos hitelkockázati osztályzattal tartják nyilván Magyarországot.
A múlt héten a Standard and Poor’s (S&P) BBB-ről BBB pluszra – a befektetésre ajánlott alapfoknál kettővel magasabbra – emelte a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósság osztályzatát, pozitív kilátással. A Moody’s már jóval ezt megelőzően, 1999. június 25-én emelte Baa2-ről Baa1-re – az S&P BBB plusz minősítésével egyező szintre – a szuverén hosszú lejáratú magyar küladósság besorolá-sát, ennek kilátása azonban stabil, ami a Moody’s gyakorlatában azt jelenti, hogy a következő 12-24 hónapban nem várható módosítás. A harmadik jelentős hitelminősítő, a Fitch IBCA tavaly októberben javította BBB-ről BBB pluszra a magyar hosszú lejáratú devizaadósság besorolását. –
