Mestersége iskoláit a klasszikus céhlegények mintájára járta ki: volt kalaposlány, jelmeztervező, iparművész – meséli Zoób Kati, Magyarország egyik leghíresebb divattervezője, aki már a hetvenes években nemzetközi díjakat nyert textiljátékaival. A Magyar Televízió bábműhelyében is dolgozott, de 1983-tól már szabadfoglalkozású iparművészként tevékenykedett.
Családi kisvállalkozását tíz évvel ezelőtt indította el. Kezdetben jelmezeket készített külföldi és magyar színházaknak, valamint filmes produkcióknak. A vállalkozás három év leforgása alatt divatműhellyé nőtte ki magát.
Első nagyszabású budapesti bemutatóját 1994-ben tartotta. “Berobbantunk a divatba” – idézi a szakemberek véleményét. Négy évvel később pedig már Párizsban debütált. Magyar pénzügyi befektetőkkel karöltve 1998-ban megalakította a Katti Zoób Rt.-t. A pénzre szükség van, mivel egy kisebb külföldi bemutatóhoz is minimum 20 millió forint kell. A nemzetközi rendezvényeket a hazai szponzorokkal nem lehet finanszíroztatni, a költségeket a divattervezőknek kell vállalniuk. “Ennek ellenére mi viszünk magunkkal magyar termékeket: a vendégeink magyar libamájat esznek és magyar bort isznak. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy megismerjék a magyarországi életérzést” – meséli Zoób Kati. A nemzetközi divatbemutatókon való részvétel – ahol mindig a következő szezon ruháit mutatják be – azért fontos, mert azokon jelen vannak a mérvadó boltok és kereskedelmi láncok vezetői. Ilyenkor dől el, hogy a forgalmazók kitől rendelnek árut. A külföldi piacokra legegyszerűbben ügynökségeken keresztül lehet bejutni, ezért főleg ezek figyelmét kell felkelteni. “Nekünk szerencsénk volt, mivel megkerestek bennünket, ennek köszönhetjük, hogy nemcsak a budapesti Kempinski szállodában található üzletünkben kaphatók a ruháink, hanem többek között Párizs, New York, Kairó, Liszabon és Dubai butikjaiban is.”
S. Hegyi Lucia a Luan by Lucia Divatház tervezője négy éve ismeri Zoób Katit; kezdetben a divatbemutatókon találkoztak, de ma már a privát életben is összejárnak. “Fontosnak tartom, hogy a szakmában tevékenykedők összetartsanak, mivel a hiányzó hazai divatot csak együtt, és együttműködve tudjuk megreformálni. A hosszú távú cél a hazai ízlés megváltoztatása. Katit nagyon tehetséges művésznek tartom, s fantasztikus a humora.”
Zoób Kati szerint a magyar nők érdekesen tudnak öltözködni: fantáziadúsak és találékonyak, ami abból ered, hogy a ruházkodásra kevesebb pénzt költhetnek. Mindössze csak az a baj, hogy míg a munkahelyükön csinosak, addig az esti vacsorához már kevesen öltöznek át a “kis feketéjükbe”.
A tervező három kategóriában képviselteteti magát. Az úgynevezett haute-couture ruhák (a francia kifejezés jelentése: szabóművészet) mindig egyediek és szezonálisak, s művészi megnyilvánulást hivatottak közvetíteni. Magyarországra jellemző, hogy ezek a ruhaköltemények a külföldi ár tizedéért megvásárolhatók: már 200 ezer forintért is hozzá lehet jutni egyes darabokhoz. “Az haute-couture nem fikció, valóságos nőknek szól, hordható, megfizethető, a legelérhetőbb luxuscikk Magyarországon” – foglalja össze véleményét a tervező. Úgy véli, nálunk is megkezdte hódítását az energikus nőideál, amelynek képviselői helytállnak a társadalmi és gazdasági élet legkülönbözőbb területein, de mégis magukon viselik a klasszikus nő minden érzelmességét, érzékiségét. Nálunk is elérhetővé váltak a nemzetközi divatkreációk, kialakult a divatban is a szakértő vásárlóerő. “Nálam az haute-couture szerepe a progresszivitás. Teljesíti az álmokat, életre kelti a harmóniát, feléleszti a magyar divat régi jó hírnevét, hirdeti a speciális magyar kreativitást, őrzi a kézműves hagyományokat, erősíti az önbizalmat.”
A második vonal a luxus-konfekció. Ide tartoznak az ügynökségen keresztül a nemzetközi piacra készített ruhák. Harmadikként pedig, Katarzis márkanév alatt, a nagyközönségnek szánt konfekciótermékeket forgalmazzák. A márka az S&C részvénytársaságé, s az értékesítés is az áruházlánc feladata. A tervezés és a gyártás azonban Zoób Katira és a részvénytársaságra hárul. A ruhákat olasz alapanyagokból itthoni gyárakban bérmunkában készítik, annak ellenére, hogy egyre drágább a hazai gyártás. Ma már a külföldi gyártók is keletebbre mennek, ha bérmunkába kívánnak adni valamit; már Románia a sláger, nem Magyarország. A Katarzis vonalba tartozó ruhák általában nem komplett öltözékek (mint például egy kosztüm), hanem különálló darabok, s azokból a viselőjük saját maga állíthatja össze a megjelenését. Szakemberek szerint a kollekció bizonyíték arra, hogy a divattervezők nemcsak extravagáns ruhákat tudnak készíteni.
Zoób Kati szerint nagyon sok jó tervező van Magyarországon, az ő kvalitásukkal sokat fejlődhetne a ruhaipar. Nem minden részterületen jó azonban a helyzet, például ma már alig vannak igazi férfiszabók. Szinte kihalt a szakma, a fiatalok pedig inkább külföldre mennek. “Számomra nem a világhír a cél – mondja a divattervezőnő -, a legnagyobb élmény az, ha hordják az általam tervezett ruhákat, és jelen lehetek a hazai és a nemzetközi piacokon. De a gyengém továbbra is a színház és a film. Jelenleg a Bartók Csodálatos mandarinjából Mészáros Márta rendezésében, kínai-magyar-német koprodukcióban készülő filmhez tervezem a jelmezeket.” –
ZOÓB KATI divattervező első nagyobb sikereit textiljátékaival aratta, amelyekkel 1975-ben országos pályázatot nyert, majd Nürnbergben és Amszterdamban gyűjtött be nemzetközi díjakat. A Magyar Televízióban alakult bábműhelyben 1978-tól öt évig dolgozott.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon 1988-ban önálló textilkép-kiállítással szerepelt, melyet később több hasonló bemutató követett itthon és külföldön. 1992 októberében a Sotheby’s első magyarországi aukcióján prezentálta estélyiruha-kollekcióját.
Haute couture bemutatókat öt éve tart rendszeresen. Párizsban 1998-tól vesz részt szezononként divatbemutatókon. A Katarzis vonallal az idén jelent meg a piacon.
Férjnél van, lánya 14 éves. Sokat biciklizik, úszik, szeret hegyet mászni is, de leginkább a repülőgép-vezetést imádja.
