Gazdaság

Külgazdasági nyitás

admin
admin

1996. 11. 27. 00:00

Mindhárom balti ország legfontosabb külgazdasági feladata, hogy mihamarabb bejusson az Európai Unióba. Az EU és a balti államok között 1995 folyamán aláírt társulási megállapodások ratifikációja jelenleg is tart.

Algimantas Rimkunas litván külügyminiszter-helyettes a Figyelőnek kijelentette: országa abban érdekelt, hogy minden állam külön-külön mérettessék meg az EU-felvételi tárgyalásokon. A helyettes külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy a három balti ország nem egyszerre lesz az unió tagja. Ezt az első hallásra meglepő véleményt osztják egyébként a másik két országban is. Ennek némileg ellentmond, hogy – szintén mindhárom köztársaságban – úgy vélik: az EU keleti kibővítése alapvetően politikai lépés lesz. Ebbe a véleménybe azt a reményüket is belefoglalták: a nyugati hatalmak stratégiai, és csak másodsorban gazdasági kérdésként kezelik a baltiak felvételét. Rimkunas nem zárta ki azt sem, hogy a balti államok a teljes jogú tagságot egy “átmeneti időszak” után érjék el. Oroszország ugyanakkor nem rosszallja az északiak EU-tagságát – erősítették meg kérdésünkre mindhárom fővárosban.

A CEFTA-együttműködést szintén mindhárom ország fontosnak tartja. A litvánoknak például Magyarországon kívül az összes CEFTA-állammal van szabadkereskedelmi megállapodásuk, hazánkkal pedig folynak a megbeszélések. A magyar külkereskedelem szempontjából kevésbé fontos Észt- és Lettországgal kevésbé előrehaladottak a tárgyalások, de – mint az IKIM-ben megtudtuk – Magyarország számára a “távolabbi jövőben” elképzelhető ezen országok CEFTA-tagsága is. Magyarország számára egyébként a balti régió erős aktívum-termelő terület: az export mintegy nyolcszor haladja meg az importot. A jövő év első felére várható a három ország csatlakozása a CEFTA-tagság feltételének is szabott Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). Az OECD-tagság azonban csak az ezredforduló utánra várható.

A kereskedelempolitikában különbözik a három ország által követett gyakorlat. A tallini kormány liberális kereskedelempolitikája példa nélküli: az árukat vámok és mennyiségi korlátozások nélkül lehet behozni. Az export másfelől a növekedés hajtóereje: 1995-ben 25 százalékkal nőtt a kivitel az előző évihez képest. Bár a külkereskedelmi mérleghiány így is jelentős, a GDP 19 százalékára rúg, a helyzetet árnyalja a nagyarányú tőketranszfer. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg hiányának GDP-hez viszonyított aránya 1995-ben csak 4,1 százalék volt.

A másik két állam külgazdaság-politikájában fellelhetők bizonyos protekcionista elemek. A külkereskedelmi mérleghiány alacsonyabb mértékű, a folyó fizetési mérleg egyenlege pedig aktívumot mutat. Az északiak kereskedelmi átállását jól mutatja, hogy az orosz kapcsolat aránya a három ország forgalmában jelentősen visszaesett, bár még mindig számottevő. Ágazatok szerinti bontásban az élelmiszer- és a faipar, valamint a félkész ipari termékek adják az export döntő részét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.