A pénzügyi tárca lemondott a 13 százalékos, de minimum havi 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről, miután az Igazságügyi Minisztérium szakértői bebizonyították annak alkotmányellenességét. A legújabb tervek szerint januártól a jövedelmek után 12 százalékos egészségügyi járulékot kellene fizetni, s emellett a minden felnőtt állampolgár után fizetendő 1500 forint egészségügyi adó is szaporítaná a tb-kasszát. A korábbi elképzelésekkel ellentétben az osztalékot nem terhelik tb-járulékkal. A járulékreformnak nevezett változtatások révén az összeomlástól szeretnék megmenteni a tb-t.
A magyar társadalombiztosítás évek óta finanszírozási problémákkal küszködik, ellátórendszerében sok az ellentmondás. A tb-járulékok világviszonylatban is kiemelkedőek, a GDP-hez számított arányukat tekintve pedig – az adókat és egyéb adószerű kötelezettségeket is figyelembe véve – talán a legmagasabbak. Mindezt a törvény-előkészítők is elismerik, azonban azt állítják: a tb-alapok jövő évi egyensúlyának biztosítása érdekében szükség van bizonyos intézkedések bevezetésére.
Éppen ezért tervezte a pénzügyi tárca a tb-járulék alap bővítését, valamint a 13 százalékos, de minimum havi 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetését. Egyetlen kedvező hír a vállalkozások számára az volt, hogy a tb-járulék a jelenlegi 42,5-ről 41 százalékra mérséklődik. Ez mintegy 30 milliárd forintos bevételkiesést okoz a tb-kasszának, amelyet bőségesen “kárpótol” a szigorításoktól várt több mint 100 milliárd forintos többletbevétel. A tervezett elképzeléseket éles bírálattal illették az Érdekegyeztető Tanácsban is. A Magyar Munkaadói Szövetség pedig azt állította, hogy a járulékkulcs másfél százalékos csökkentése ilyen feltételek mellett szemfényvesztés, mivel összességében nem csökken, hanem jelentősen növekszik a munkáltatók tb-befizetési kötelezettsége. A több mint egymillió munkavállalót alkalmazó közel 6000 vállalkozás érdekeit képviselő szövetség határozottan cáfolta a kormánynak azt a korábbi érvelését is, hogy csak azoknak a terhei nőnek, akik eddig nem fizettek járulékot. Éppen ellenkezőleg – állították -, a járulékalap-szélesítés, illetve bizonyos jövedelmek alatt az egészségügyi hozzájárulás bevezetése a tisztességes, járulékot mindig is fizető vállalkozások terheit növeli, a munkaerő költségeit drágítva. Ez pedig rontja a vállalkozások versenyképességét a hazai és a külpiacokon, élezi a bérharcot, csökkenti a legális foglalkoztatást, a feketefoglalkoztatás felé szorítva a vállalkozókat, vagyis a gazdaság elemi érdekeivel és a kormány meghirdetett céljaival egyaránt ellentétes – vélekedtek a munkáltatók. A kormány kezdetben nem sokat törődött a kritikákkal, hétfőn azonban fordulat állt be a korábbi állásponthoz képest. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői meggyőzték a kormány más képviselőit is: a havi minimum 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás, illetve a 27 százalék osztalékadóval terhelt tőkejövedelmek járulékkötelessé tétele ellentétes az alkotmánnyal. Éppen ezért új tervek kidolgozását kezdték meg a kormányzati szakértők. A legújabb elképzelések szerint így 12 százalékos egészségügyi járulékot és minden felnőtt állampolgár után havi 1500 forintos egészségügyi adót kellene fizetni a tb-kasszába, amelyből az egészségügyi ellátórendszert finanszíroznák. A pénzbeni egészségügyi ellátásokra a munkáltatók 3,5 százalékos és a dolgozók 4 százalékos járuléka nyújt majd fedezetet.
A jövő év elejétől az oly sokszor módosított 1975. évi II. törvény is változik. A pénzügyi tárca által a járulékreform másik jelentős lépésének nevezett módosítás szerint 1997 januárjától a munkáltató által történő tb-járulékfizetés az adóköteles jövedelemre vonatkozik. Ez alól a jogszabály két kivételt enged meg: a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási, valamint szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összegét és a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetést legfeljebb havi 20 ezer forintig. Nem kell tb-járulékot fizetni az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetve 20 százalékos adót viselő része után sem. A hétfői tanácskozáson a kormányzati szakértők azt is elfogadták, hogy mivel alkotmányellenes az ezen felüli osztalék tb-kötelessé tétele, így minden bizonnyal ezen jövedelmek után sem vetik ki a tb-járulékot. Ezáltal mind az egyéni, mind a munkáltatói járulékfizetés alapja megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával, vagyis számos jövedelem eddigi járulékmentessége megszűnik. A korábbi kudarcból tanulva – amikor az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tb-törvény módosítását -, most úgy döntött a kormányzat, hogy a járulékfizetésért cserébe szolgáltatást is kapnak a biztosítottak. A kellemetlenségek mellett egyetlen biztató hír, hogy a tb-járulék fizetésénél is érvényesülnek azok a kedvezmények, amelyek az adóelőleg levonásra vonatkoznak.
Az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével párhuzamosan a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási járulék 18 százalékról 3,5 százalékra mérséklődik. Ezen munkáltatók által fizetett járulék alapja a munkajövedelmek tekintetében is megegyezik a személyi jövedelemadó-előleg alapjával. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja is ugyanez az összeg, azonban a felső határa napi 3300 forintra nő. A biztosított által fizetendő járulékmérték nem változik, azonban az egy időben több jogviszonyban álló személy eltérően fizetne nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot. A 6 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni, amíg ezek együttesen el nem érik a napi 3300 forintot. Az egészségbiztosítási járulékot viszont csak akkor kellene fizetni, ha valakinek nincs heti 36 órai foglalkoztatással járó jogviszonya. Az egyéni vállalkozónak 2,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, ha lemond a táppénzről és a terhességi gyermekágyi segélyről.
