Az 1994-es tőzsdei bevezetés előtt 200 millióról 300 millió forintra emelt alaptőkéjű Pannonplast részvényei év elején kerültek át a Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájából a jegyzett papírok sorába. A rendkívül jól sikerült – 347 millió forintos adózott eredménnyel zárult – tavalyi évet követő, május elején megrendezett közgyűlésen a tulajdonosok újabb alaptőke-emelésről döntöttek. Az igazgatóság legalább egy-, legfeljebb 1,25 millió darab részvény zártkörű kibocsátására kapott felhatalmazást, melynek segítségével a cég ezekben a napokban – figyelembe véve a jelenleg 4000 forint feletti tőzsdei árfolyamot – újabb milliárdos nagyságrendű tőkebevonást hajt végre. A részvények megvásárlói a Pannonplastban már ma is többségben lévő külföldi intézményi befektetők közül kerülnek ki, akiknek külön-külön meghatározó mértékű részesedésszerzése ellen azonban a közgyűlés az alapszabály módosításával gördített újabb akadályokat.
Mint ismeretes, a Pannonplast eddig is szakmai befektető nélkül, diverzifikált tulajdonosi struktúra mellett, a menedzsment által meghozott stratégiai döntések alapján tevékenykedett. A tőzsde pedig az általános tapasztalat szerint – gondoljunk csak a Richterre – kedveli ezt a vállalatvezetési modellt. Szakmai befektetők ezután is csak a Pannonplast-csoport tagvállalataiban játszanak szerepet, a holding-központ irányítása így továbbra is mentes marad a konkurens világcégek közvetlen befolyásától.
Az igazgatóság döntése alapján kibocsátott egymillió darab Pannonplast-részvény információink szerint már elkelt. A társaság jelenleg ezek cégbírósági bejegyzésére vár, csakúgy, mint az osztalékként felvehető – összesen legfeljebb hatvanezer darab – szintén új kibocsátású részvény esetében. A közgyűlési határozat alapján a részvényesek által az őket megillető – részvényenként 70 forintos – osztalék erejéig megszerezhető részvények jegyzését azonban a kisbefektetők valószínűleg kétszer is meggondolták, hiszen a konstrukció szerint a törtrészvényekről a társaság javára le kellett mondaniuk. A kibocsátási ár mellékletünk készítésekor még egyik esetben sem volt publikus, ám feltételezhetően 4000 forint körül alakult.
Az alaptőke-emelésekből befolyó 4 milliárd forintnyi tőkét a társaság kapacitásainak bővítésére, új termékek gyártásának előkészítésére, és a holding tagvállalatainak további feltőkésítésére kívánja fordítani. Ez utóbbi hagyományos része a Pannonplast üzleti stratégiájának: a társaság tavaly összesen több mint 400 millió forinttal emelte meg a csoporthoz tartozó cégek alaptőkéjét, több tagvállalatban jócskán megnövelve ezáltal a Pannonplast-részesedést. (Az idei tőkeemelési tervek között szerepel a Greiner-Pannonplast, a Pannonpipe és a Polifoam feltőkésítése.)
Az anyavállalat alaptőke-emelési tervének harmadik elemeként a Pannonplast saját felső vezetői számára bocsáthat ki legfeljebb 200 ezer darab részvényt, ez azonban információink szerint csak az év második felében kerül majd napirendre. Azt ma még csak találgatni lehet, hogy a kibocsátás-sorozat milyen hatást gyakorol majd a részvények tőzsdei árfolyamára, ám a május végi 4100 és 4200 forint közötti tőzsdei ár általános megítélés szerint reális – 15-ös – P/E értéket mutat.
A kelet- és közép-európai régió növekedési esélyeit optimistán megítélő külföldi befektetők elsősorban az építőipari teljesítmények növekedésére alapozva vonják be portfóliójukba az építőipari beszállító Pannonplastot. A cég jövedelmezőségére ugyanakkor a műanyag-alapanyagok világpiaci árának ingadozása is közvetlen hatást gyakorol. Az idei év első hónapjainak áremelkedése meglepetést jelentett a szakemberek számára, hiszen már szinte mindenki az 1994-95-ös árhullám levonulásával számolt. Az év második felében viszont – a tavaly látottakhoz hasonlóan – elképzelhető egy nagyobb alapanyagár-csökkenés, ami jelentősen javíthatja a Pannonplast pozícióit.
