Gazdaság

AZ OTP ÚJ VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE – Egy öreg katona mundért váltott

Új vezérigazgató-helyettes irányítja február 19-től az OTP Bank lakossági üzletágát. A vezetőváltás pikantériája: a pénzintézet a fogyasztási hitelek piacán éppen attól a Merkantil Banktól kívánja elhódítani a vezető szerepet, amelynek kitalálója, alapítója, s egészen a legutóbbi időkig elnök-vezérigazgatója a most kinevezett új főnök, Kolossváry Ádám volt.

A frissen kinevezett vezérigazgató-helyettesre éppen a Merkantil Bank sikerei hívták fel az OTP Bank vezetőinek figyelmét. Tény, hogy az 1988-ban indult kisebb pénzintézetek közül mára szinte csak a Merkantil Bank maradt talpon. Néhányuk (Ybl Bank, Ingatlanbank, Innofinace, Agrobank) már nincsen az “élők” sorában, az Iparbankház és a Dunabank percei pedig meg vannak számlálva.

A Merkantil Bank viszont manapság annak ellenére stabil pénzintézetnek számít, hogy a gazdaságban az elmúlt években végbement változások alól természetesen ez a bank sem tudta kivonni magát: ügyfelei egy része a külföldi tulajdonú bankokhoz pártolt át, mások pedig csődöt jelentettek. Mindenekelőtt ezek az okok késztették Kolossváry Ádámot arra, hogy bankját 1992-től fokozatosan a lakossági tevékenységre állítsa át. Ennek középpontjában a lakossági források gyűjtése mellett a fogyasztási hitelezés, azon belül is alapvetően a gépkocsi-vásárlások finanszírozása állt. Több mint 20 ezer ügyletével a Merkantil Bank ezen a területen ma piacvezető, miközben az egyéb lakossági szolgáltatásokban is igen komoly részesedésre tett szert.

Az OTP Bank lakossági hitelállományának viszont 85 százaléka lakáscélú, míg a fogyasztási hitelek aránya a legjobb jóindulattal is csak 5 százalékra tehető. Így tehát adott az új vezérigazgató-helyettes feladata: egyre több ügyfelet elhódítani “elsőszülött gyermekétől”. Ám, mint Kolossváry Ádám hangsúlyozza: “Fogyasztási hiteleket nyújtani Kelet-Európában nem teljesen ugyanaz, mint egy stabil jogrendszerben, kiszámítható kamat- és inflációs viszonyok között működő országban”.

A hazai próbálkozók tábora a korábbi évekhez viszonyítva összehasonlíthatatlanul népesebb. Egyre több pénzintézet ismeri ugyanis fel – részint kényszerből, részint önszántából – az ebben a szolgáltatási ágban rejlő óriási lehetőséget. “Mint öreg katona a laktanyában”, Kolossváry úgy érzi, hogy megkezdődött a második nagy piaci harc, immár a lakosság frontján. (Az első csata, ami a vállalati ügyfelekért folyt, szerinte már lezárult.) Ugyanakkor úgy véli, hogy a csata megnyerésére, azaz a piac megtartására, illetve esetleges további bővítésére az OTP Banknál kínálkozik a legígéretesebb lehetőség.

“Ez egy hagyományos lakossági pénzintézet, tényleges hálózattal, milliós nagyságrendű ügyfelekkel, erőforrásokkal, lehetőségekkel” – fejtegeti, miért is választotta több bankvezetői ajánlat közül éppen Csányi Sándorét, visszautasítva – egyebek mellett – a szintén a lakossági üzletág felfuttatásán fáradozó korábbi anyacég, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) hívó szavát. Igaz, az sem volt mellékes számára, hogy a legnagyobb lakossági pénzintézet vezetőségét meglehetősen régóta ismeri, többekkel dolgozott együtt, így kellő ismerete van leendő kollégái képességéről.

A lakossági üzletágért felelős új vezérigazgató-helyettes alá tartozik majd szinte minden úgynevezett retail banking szolgáltatás, úgy mint a lakossági folyószámla, a lakástakarékpénztárak, a nyugdíjpénztárak, a már említett fogyasztási hitelek, a bankkártyák, valamint az értékpapírok. Eddig kitanult mesterségei mellett Kolossváry Ádám számára is újdonságként hat majd az úgynevezett private banking, vagyis a kiemelt, jó minőségű ügyfelek szélesebb körű, exkluzív kiszolgálása.

Sok ötlete közül egy-kettő megvalósítását néhány héten belül el fogja kezdeni. Mivel azonban “a lakossági pénzintézet, az ilyen retail banking alapvetően infrastruktúra-függő, vagyis döntő, hogyan működik a fiókhálózat számítógépes rendszere”, ma még nem tudja megmondani, hogy a tervekből milyen gyorsan lesznek termékek az országban lévő 328 OTP-fiókban. Úgy tűnik tehát, számára az idő jelenti majd a legnagyobb ellenfelet. “Fennáll a veszélye, hogy sok időt veszítünk, s rosszul indulunk el, vagy túl hamar indulunk el, és azért vallunk kudarcot” – jegyzi meg.

Kézenfekvő lenne, hogy az ős-lízingesnek “bejárása” legyen az 1994-ben – az ezen üzletág sajátosságai miatt szinte magától értetődő – veszteséggel induló, ám tavaly már nullszaldó körül teljesítő leányvállalatba, az OTP-Deutsche Lízingbe. Ennek ellenére ez a terület nem Kolossváry Ádámhoz tartozik majd. Persze ezt nem is kérte, hiszen mint lakossági ügyfelekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes, a vállalati ügyfélkör nem igazán az ő asztala. Viszont az autólízinget “nem adja majd ki a kezéből”. Már csak azért sem, mert ez most még nem is létezik az OTP-nél, vagyis az új vezetőnek kell majd meghonosítania. Mint mondja: “elképzelhetetlen, hogy a lízing, a tartós bérlet és a hitel ne ugyanazon a csatornán áramoljon.”

A 43 éves Kolossváry Ádám huszonöt éve dolgozik a bankszakmában. Első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank volt, ahonnan több lépcsőfok megtétele után mint a kétszintű bankrendszer létrehozásában is részt vevő főosztályvezető-helyettes távozott. Időközben, 1981-ben diplomát szerzett a Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügy szakán. Az MNB-től való eljövetele után két évig dolgozott a Kereskedelmi és Hitel Bank főosztályvezetőjeként, majd nyolc évet húzott le az általa alapított, a K&H Bank tulajdonában lévő Merkantil Bankban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik