A FORINTTAL SZEMBENI MANŐVERKÉNT értékelhető az a hét eleji fejlemény, miszerint a tőzsdén kívüli állampapír-kereskedés piacán két nap leforgása alatt több tízmilliárd forintot forgattak át a befektetők állampapírról devizára. A bizalmatlanságról árulkodó üzletsorozatot a Bokros Lajos távozása utáni kereskedési napokon bonyolították le. Az összefüggés aligha kérdőjelezhető meg, mindazonáltal meg kell jegyezni: a jegybank elnöke kijelentette, hogy nem lát indokot a monetáris politika megváltoztatására, s a miniszterelnök is váltig állította, nem változtat a gazdaságpolitikán.
NYUGDÍJKORHATÁR-EMELÉSRŐL szóló terveket ismertetett a népjóléti tárca. A koncepció szerint 1997 elejétől a nők, rá egy évre a férfiak korhatárát emelnék esztendőnként két évvel, míg a nyugdíjkorhatár el nem érné a 62 évet. A szaktárca azt várja, hogy középtávon 40 milliárd forint körüli kiadáscsökkentés várható ettől a döntéstől, s a nyugdíjbiztosítási tb-alap finanszírozási gondjai enyhülhetnek. Ez a terv nem tartalmaz a biztosítás rendszerének átalakításáról szóló koncepciót, nem azonos a nyugdíjreformmal.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI REFORM kormányzati ütemezése szerint ezekben a napokban kellene a gazdasági kabinet és a kormány elé vinni a majdani törvényjavaslatok terveit. A hét negatív előjelű hírei közé tartozik, hogy a pénzügyi tárca nyugdíjbiztosítási anyagán kívül egyéb, vitára alkalmas irat nincsen. Feltehető, hogy a mostani késés után április elejére nem kerülnek törvényjavaslatok az országgyűlésbe, s nem lesz mit elfogadni a nyárig.
A NYÁRIG EL LEHET KÖLTENI 230 milliárd forintot: a tervek szintjén az egészet, néhány tízmilliárdot pedig ténylegesen is. A parlament területfejlesztési bizottságának elnöke a héten bejelentette: a kormány kész terveket készített egy összesen 230 milliárd forintos területfejlesztési programra. A bejelentés viszonylag csekély publicitást kapott. A bizottsági elnök személye – Baráth Etele befolyásos szocialista politikus – jelzi, hogy a kormányzati elszántságot és a törvényhozási hátteret ugyancsak komolyan lehet venni.
VÁLSÁGBA KERÜLT Székesfehérvár önkormányzata. A helyi politikai vezetők adómentességgel és -kedvezménnyel csalogattak a városba másfél milliárd dollárnyi működőtőkét. A kedvezmények sajátossága, hogy a befektetéseket közvetlenül követő években nem hoznak jövedelmet az önkormányzatnak, Székesfehérvár pedig a jelek szerint nem bírja ki az átmeneti éveket. A finanszírozási problémák hitellavinát zúdíthatnak az egyébként prosperáló cégeknek otthont adó városra.
AZ M3-AS AUTÓPÁLYA továbbépítésének talán örülnek a térség önkormányzatai, s a fehérvárihoz hasonló léptékű beruházásra is spekulálhatnak. Az Autópálya Igazgatóság kiírta azt a pályázatot, amelynek nyertese kivitelezőként építheti a pálya Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszát. A terv szerint 1998-ban át kellene vágni az avatási szalagot. A kiíró igazgatóság az április közepi pályázati határidő leteltével, vélhetően májusban dönt az ajánlatokról.
VARSÓBAN A ZLOTYNAK VANNAK SZŰKÉBEN: a lengyel polgárok meglehetősen passzívnak mutatkoztak a privatizációról szóló vasárnapi népszavazásban. Hét eleji hírek szerint érvénytelen a referendum – a lengyelek nem jöttek lázba a lehetőségtől, hogy egy kisbefektetői, kispolgári privatizációs technikát szavazhattak volna meg.
