Az ipari termelői árindex 1995-ben és 1996-ban felfelé torzítja az ipar termelői áremelkedését.
A Statisztikai Hivatal adatai alapján az ipari termelői árak növekedési üteme jelentősen felgyorsult: az 1994. évi 11,3 százalékról 28,6 százalékra emelkedett 1995 első tíz hónapjában. Ezen belül a belföldi árak növekedése 26,8 százalékos, az exportárak emelkedése pedig 34,3 százalékos volt.
Az ipar belföldi termelői árainak 26,8 százalékos növekedése a mechanikus reálárfolyam-számítás szempontjából azt jelentené, hogy 1995-ben a forint reálértelemben csak igen kis mértékben értékelődött le az előző évhez viszonyítva. 1996-ra a havi 1,2 százalékos leértékelési ütem és egy 20 százalékos termelőiárindex-prognózis reál-szintentartást sugall. A belföldi termelői árakon alapuló mechanikus reálárfolyam-számítás azonban hibát tartalmaz.
A versenyképesség egyik mérőszáma a relatív belföldi termelői árak alapján számított reálárfolyam-index. Mint minden mutatónak, ennek is különböző előnyei és hátrányai vannak. Ezekre itt nem térek ki, de a felhasznált statisztikai adatok egy alapvető koncepcionális hibájára ismét szeretném felhívni a figyelmet. A hazai termelői árindex az ipar bruttó értékesítésével súlyozott mutató, így a termelési vertikum alsó szintjének áremelkedéseit a termelésben betöltött szerepük többszörösével veszi figyelembe. Az energia és az alapanyagok árának alakulása a kimutatott bruttó – halmozott – súlyozású árindexet jelentősen eltérítheti az ipar tényleges – halmozatlan súlyozású – termelői áremelkedésétől. A Statisztikai Hivatalban az ipari árindexet használják a bruttó ipari termelés deflálására.
Az elmúlt három-négy évben az ipari energiaárak rögzítettek voltak, a reál-felértékelés miatt az alapanyagárak az ipari áraknál kisebb mértékben emelkedtek, ezért a kimutatott ipari termelői árindex 3-4 százalékponttal alacsonyabb volt a tényleges ipari áremelkedésnél (1993-ban kisebb volt az eltérés).
Számításaink szerint a halmozott számbavételt nem tartalmazó belföldi termelői árindex eltérése a bruttó súlyozású belföldi termelői árindextől még nagyobb volt. Ezért 1994-ben és azt megelőzően a forint reálértelemben vett felértékelődése nagyobb volt a kimutatottnál. Erre a problémára próbáltuk munkatársaimmal felhívni a figyelmet egy korábbi cikkben (Figyelő 1995/5. szám: Halmozódás miatt torzító mutatók). A nemzetközi gyakorlatban nem számítanak reálárfolyam-indexet bruttó kibocsátási deflátor segítségével, hanem vagy a hozzáadott érték deflátora vagy végső kibocsátási árindexek alapján mérik a termelői áremelkedést és a reálárfolyam-indexeket. Az IMF és a BIS módszertani kiadványai kifejezetten felhívják a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol a termelői árindexet bruttó súlyokkal számítják, ez a reál-árfolyamindex félrevezető lehet.
1995-ben éppen a korábbiak ellentéte történt: az energiaárak emelése, valamint a forint reál-leértékelődése miatt is megugró alapanyag-árindexek a kimutatott termelői árindexet a halmozott számbavétel miatt felfelé torzítják. Számításaink szerint ez 1995-ben mintegy 3 százalékpontos torzítást jelent, ezért a forint reálértelemben vett leértékelődése 1995-ben ennyivel volt nagyobb a kimutatott értéknél.
Milyen következtetésre ad alkalmat a várható 1996. évi versenyképességre nézve az a felismerés, hogy a termelői árak bruttó mutatója torzított?
Fogadjuk el a kormány előrejelzését, miszerint a bruttó súlyokkal számított termelői árindex 1996-ban 17-20 százalékkal nő. 1996-ban is várható energia-áremelés, amely a bruttó súlyozású termelői árindexet jobban növeli, mint a halmozott számbavételt nem tartalmazót. Ha a bruttó súlyozású árindex torzítása 1995-höz hasonlóan 3 százalékos lesz, akkor a hazai termelői árak 14-17 százalékkal nőnek. Ez feltétlenül kisebb, mint az év/év alapon várható 18,6 százalékos leértékelődés (lásd külön írásunkat!) és a külföldi árak mintegy 1,5 százalékos növekedési ütemének összege. Ezért nem kell tartanunk a forint reál-felértékelődésétől, sőt az infláció ütemének néhány százalékpontos esetleges “túlteljesítése” sem veszélyeztetné a hazai ipar versenyképességét még ezen mutató alapján sem.
