I. Les nombres cardinaux / A tőszámnevek Megjegyzések 0 zéro 1 un 2 deux – kettőtől kezdve a névelőket, igéket, névszókat többes számba tesszük Ces deux enfants sont italiens. /Ez a két gyerek olasz./ 3 trois 4 quatre 5 cinq 6 six kiejtése: – ha önmagában áll: /sisz/ [...]
Mérleg Bilanz Eszközök=aktívák Aktiva A. Befektetett eszközök Anlagevermögen I. Immateriális javak immaterielle Vermögensgegenstände Vagyoni értékű jogok Rechte mit Vermögenswert Szellemi termékek geistige Schöpfungen Immateriális javak értékhelyesbítése Wertberichtigung der immateriellen Vermögensgegenstände II. Tárgyi eszközök Sachanlagen Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Immobilien und damit verbundene Rechte vom Vermögenswert Beruházások, felújítások Investitionen, Erneuerungen Tárgyi eszközök értékhelyesbítése [...]
Az első kérdés lezárásaként összeállítottuk azt a „megoldási kulcsot", amelyet akkor alkalmaznánk, ha ez a kérdés, ebben a formában vizsgafeladat lenne.
LA NÉGATION / A TAGADÁS A tagadás történhet önálló tagadószóval vagy tagadópárral. Az alábbiakban a legfontosabbakat foglaljuk össze. I. Önálló tagadószó Főképpen a beszélt nyelvben, rövid tagadó mondatokat is használhatunk. 1. non – nem Tu es libre ce soir? Non. (Ráérsz ma est? Nem.) 2. personne – senki, senkit Qui vient ce soir? Personne. (Ki [...]
1. Änderungen ausdrücken / Változások kifejezése Der Umsatz steigt/erhöht sich/wächst um 10%. A forgalom 10%-kal nő. Der Umsatz nimmt von 1 Milliarde auf 1,2 Milliarden Forint zu. A forgalom 1 milliárd Ft-ról 1,2 milliárd Ft- ra nő. Der Verkauf wurde um 10% gesteigert. 10%-kal növelték az értékesítést. Der Gewinn geht/schnellt nach oben. A nyereség nő. [...]
Anfang und Ziele / Kezdés és célok Ich darf Sie zu unserer heutigen Besprechung willkommen heißen. Üdvözlöm Önöket a mai megbeszélésünk alkalmából. Wir sind vollzählig, fangen wir an! Mindenki itt van, kezdjük el! Fangen wir an! / Beginnen wir! Lass uns anfangen/beginnen. Kezdjünk! Lássunk hozzá! Lássunk hozzá! / Vágjunk bele! Können wir anfangen / beginnen? [...]
Nemzetközi partnerkapcsolataink bővülésével egyre gyakrabban utazunk. Hányszor van szükségünk egy repülőjegy- vagy szállodai szobafoglalásra! És amikor megérkezünk, a magyar nyelvre már nem hagyatkozhatunk.
L’INTERROGATION- A KÉRDEZÉS I. AZ ELDÖNTENDŐ KÉRDÉS Képzése az alábbiak szerint történhet: I.1. Egyenes szórend (beszélt nyelv) Csak az eltérő hanglejtés jelzi a kérdést ( a hangsúlyt felvisszük a mondat végén). Tu es français? Oui, je suis français. (Francia vagy? Igen, francia vagyok.) I.2. Est-ce que kérdőszerkezet+egyenes szórend (beszélt nyelv) Est-ce que tu es triste? [...]
A mobil telefónia korszakában azt hisszük, hogy tudjuk, hogyan kell telefonálni. De nem szükségképpen...
LES ADECTIFS / A MELLÉKNEVEK I. A melléknév neme A francia nyelvben a nem szempontjából megkülönböztetünk egy-, két- és háromalakú mellékneveket. A mellékneveket nemben és számban egyeztetjük a főnevekkel. Egyalakú melléknevek – minden -e re végződő melléknév – jeune (fiatal), facile (könnyű), difficile (nehéz) – melléknévként használt főnevek – marron (gesztenye), snob (sznob) Kétalakú melléknevek – a nőnem [...]
A tervek szerint a spanyolországi Costa del Sol ad majd helyet a világ legelegánsabb luxusszállodájának – az épületet ugyanis a beruházók arannyal akarják bevonni.
I. Les articles/ A névelők Egyes szám/ Singulier Többes szám/ Pluriel Megjegyzés Hímnem/ Masculin Nőnem/ Féminin Hímnem/Nőnem Masculin/Féminin A francia nyelvben megkülönböztetünk hím és nőnemű főneveket Határozott névelő/ Article défini le pčre (az apa) l’ami (a barát) la mčre (az anya) l’amie (a barátnő) les parents (a szülők) – magánhangzóval v. néma „h”- [...]
1. Ismétlés – elvek Méltányossági elméletek: Rawls, Nozick, Hayek Utilitarista: interdependens preferenciák (jövedelmi externália, irigység hiánya, rosszindulat) jövedelmi externália – meritorikus javak pozitív magyarázatok: biztonság vásárlása, többségi szavazás 2. Statisztikai kérdések 2.1 Egyenlőtlenség Definíció Politikai álláspontok – Rein-Miller 9.1. táblázat – tökéletes tőkepiac + tág jövedelemdefiníciók: vagyon = az összes jövőbeli jövedelemfolyam (az is, amit [...]
1. Wolf kormányzati kudarcok modellje piac (közjavak) szuboptimális vs. állam (public choice) szupraoptimális a közszektor iránti kereslet nő Wolf álláspontja: magánjavak elemzése nem vihető át közszektor elemzésére – nem mindenki ért egyet. (i) nem piaci termelés eltérő jegyei, (ii) nem piac kudarcai –> nem piaci vs. kormány 1.1 Nem piaci keresleti viszonyok Csökken a piaci [...]
1. Bevezetés – Ismétlés 1.1 Coase-tétel Coase-tétel, tranzakciós költségek elmélete 1.2. Ösztönző rendszer alapmodell – kereslet törvénye alapján: magasabb ár, magasabb lehetőségköltség – fogyasztás csökken mikroökonómiai (általános egyensúlyi) modell: költségvetési egyenes + preferenciarendszer (közömbösségi görbék) módosítása – helyettesítési + jövedelmi hatás Jogász vs. közgazdász megközelítés közötti különbség: utólagos korrekció vs. ösztönző rendszer – példa: letiltott [...]
1. Downs választói modellje 1.1 racionális távolmaradás Alapmodell szavazás nettó haszna: E (U) = P[U(X)] – C P[U(X)] < C – alacsony P miatt: autóbaleset. Kritika: Miért szavazunk? 1. A szavazás maga jelent hasznot – kötelességérzet: E (U) = P[U(X)] – C + D vizsgálatok: D: az állampolgári kötelességtudat (D érték) magyarázó ereje nagyobb, mint [...]
1. Downs: a demokratikus politikai piac modellje választók: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság – szavazat politikus: szavazatmaximalizálás (újraválasztás) – politikai program, megbízás (bürokrata felé) bürokrata: jövedelem, juttatások – program végrehajtása lobby: járadékvadászat – információ, érdekartikuláció (választó), későbbi munkahely ígérete, erőforrások 2. Lobbyk: járadékvadászat 2.1 Járadék fogalma korábban: (i) természeti erőforrás (föld) jövedelme, (ii) Ricardo járadékelmélete (minőségi [...]
1. Definíciók Samuelson (1954, 387.o) „olyan jószág, amit közösen élvezünk, vagyis ennek a fogyasztása nem eredményezi azt, hogy az adott jószágból mások csak kevesebbet fogyaszthatnak.” vs. magánjavak – „fel lehet osztani az egyének között” Szuboptimális mennyiség! 1.1 Versengés, rivalizálás hiánya Horizontális vs. vertikális összegzés Samuelson általános egyensúlyi modellje – ábra MRSgxb = [MRTgx-MRSgxa] i=1SnMRSgxi=MRTgx kettős [...]
1. Definíciók közömbösségi görbéjének alakja, elhelyezkedése más ember fogyasztásától függ termelési függvény egy más vállalat inputjainak és outputjainak mennyiségétől függ az egyén hasznossági szintje nem csak a saját „tevékenységétől” függ, hanem másokétól is: UA=UA(x1, x2, x3,…xn, y1)Pigou: MSC = MPC + E (ÁBRA 2.6) – Pigou-adó: t = E 1.1 Pénzbeli vs. nem pénzbeli (reál), [...]
Napi tőzsdei összefoglalók, sajtószemle, jelentések, de még inkább a kevésbé hivatalos források, az e-mail levelezéseink, tárgyalási memók esetében fordul elő, hogy a közbevetett mozaikszavak, rövidítések gyakorlatilag érthetetlenné teszik a dokumentumokat.
1. Piac és hatékonyság 1.1. Piac fogalma láthatatlan kéz (skót felvilágosodás, Mandeville, A. Smith) – organikus rendszer, katalaxis (Buchanan) ár-egyenes (relatív árak) szerepe (ÁBRA 1.5 – A többet kínál Y-ból, mint amennyit B venne) 1.2 Jóléti közgazdaságtan tételei szinte függvényszerű kapcsolat hatékonyság és a kompetitív piac között Első tétel: minden piaci egyensúly Pareto-hatékony feltételek – [...]
Ismétlés: Musgrave (allokáció, redisztribúció, stabilizáció; hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés) 1. Hatékonyság 1.1 Hatékonyság értelmezése – technikai: legkevesebből, legtöbbet (X-hatékonyság) – allokációs: Pareto-hatékonyság 1.2 Pareto-hatékonyság definíciója Ha az erőforrásokat újra lehet osztani úgy, hogy egy egyén hasznossági szintjét növelni tudjuk, míg egyetlen más egyén hasznossági szintje sem csökken, akkor a társadalom jóléte növekedett. Edgeworth-Bowley-féle négyszög – [...]
1. Alapkérdések: különböző állami szintek: miért lehet rájuk szükség, mekkora az optimális méretük, milyen feladatokat és milyen bevételeket kell/lehet rájuk osztani, milyen elvek alapján 2. A decentralizáció fogalma 2.1 decentralizációs formák – Devolúció (devolution): A helyi szint dönt a nyújtott közszolgáltatásról és annak finanszírozását szolgáló díjakról, adókról ( független önkormányzatok általában) – Dekoncentráció (deconcentration): Valamilyen [...]
1. Mi az adó? „Az adó jogszabályi előíráson alapuló – egyszeri vagy folyamatos – fizetési kötelezettség, amelyet az állam avagy annak felhatalmazása alapján más közületi szerv (pénzügyi alap) természetes és jogi személyektől hajt be abban az esetben, ha az adó fizetésére vonatkozó tényállás megegyezik a törvény vagy rendelet által előírt teljesítési kötelezettséggel.” (Pénzügytan II. Saldo [...]
