Feléből kihozták volna
Az M7-es autópálya múlt hétvégén átadott, Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométeres szakasza 65 milliárd forintba került. Ugyanezért az NA Rt. számításai szerint Horvátországban az államnak a felét sem kellett volna kifizetni.
Magyarországon 2003 óta a sztrádatörvény rögzíti, hogy hol és mekkora szakaszokkal kell a gyorsforgalmi úthálózatnak bővülnie. Az első, 2007 végéig tartó etapban összesen 704 kilométernyi autópályát kell elkészíteni. Ebben a ciklusban a legjelentősebb fejlesztések közé tartozik az M5-ösnek az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. által építendő 49 kilométernyi, Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza, illetve az M6-osnak az érdi tető és Dunaújváros közötti első, 59 kilométeres szelvénye. A sztrádatörvény nem illeszkedik a választási ciklusokhoz, így remek lehetőséget ad a számháborúzásra, hiszen sohasem lehet világosan látni, hogy a választási kampányban elhangzó számok hogy jönnek ki. A törvény mindenesetre kimondja, hogy az autópálya-építés közügy, s bizonyos pontokon egyszerűsítette az engedélyeztetést is. A jogszabály életbe lépése óta az NA Rt. feleannyi időt kell, hogy az előkészítésre fordítson, mint korábban. Az Adriára utazók azonban azt látják: a horvát autópályák sokkal gyorsabb ütemben (és olcsóbban) épülnek, mint a magyarok – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő. A horvátok ugyanis egyebek mellett azért tudnak olcsóbban autópályát építeni, mert jóformán csak a puszta aszfaltcsíkot fektetik le. Átszámolva egy kilométernyi gyorsforgalmi út szomszédunknál átlagosan 1,5-1,9 milliárd forintba kerül. A divatos összehasonlítás kedvéért a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. szakértői készítettek egy számítást, hogy kizárólag az útpálya kiépítése az egyes szakaszok esetében idehaza mennyibe került volna: a hazai költségek 0,9 és 1,6 milliárd forint közé esnek. A honi szabványok azonban lényegesen szigorúbbak, leginkább a németországiakhoz hasonlatosak. Nemcsak a felszereltséget, a parkolókat, a segélyhívó berendezéseket tekintve, de közlekedésbiztonsági szempontból is. A teljes cikk a Figyelő július 21-én megjelenő számában olvasható.
Nemcsak a szabványok, hanem az előkészítés és az építés modellje is teljesen eltérő. A horvát kormány az elkészült autópálya-szakaszokat azonnal forgalomba helyezte, időnként előfordult az is, hogy egy-két völgyhidat, alagutat csak utólag készítettek el. Itthon csak teljesen elkészült autópályát adnak át a forgalomnak – írja a Figyelő legfrissebb számában.
