Pedig a gitáros-énekes több mint ötven éve zenél, és már évtizedek óta a dzsessz egyik ikonja. Épp itt volt tehát az ideje a július 22-i szegedi fellépésnek – jobb később, mint soha.
George Bensont – amellett, hogy az egyik legjobb gitáros a műfajban – a páratlan változatosság és kiszámíthatatlansága tette igazán naggyá. Nyolcévesen klubokban énekelt, tinédzserként saját rockbandájában gitározott, aztán megfertőzte őt a dzsessz. A hatvanas évek végére már elismert művészként túl volt egy tucatnyi soul-dzsessz és hard bop lemezen és közös produkciókon a szakma krémjével. Aztán ’76-ban a Breezin’ című albummal és a klasszikussá vált This Masquerade dalával felkerült a neve a popslágerlisták élére. Énekes-gitáros sztár lett, és meglódult kísérletező kedve az R’n’B, a funk, a smooth- és a kortárs dzsessz mezsgyéin keresztül át-átsodorta őt a modern popzenék világába, ahol a mai napig minden felvétele újabb meglepetést hoz.
A hatvankét éves George Benson tavaly megjelent Irreplaceable című albumán például az unokái modern R’n’B-n nevelkedő generációját célozta meg, persze a maga kikezdhetetlenül igényes smooth stílusában, ami – akárcsak a minőség – úgy tűnik, még mindig nem ment ki a divatból.
Időpont:2005. július 22. Helyszín:Szegedi Szabadtéri Színpad.
– Laczkó Krisztián –
