Hogy érzem magam? Mint aki végre kiszabadult a börtönből. Végre újra találkozhatok a családommal
– mondta rövid hangüzenetben a BBC-nek Mohammed Aisha, aki az elmúlt éveit magányosan töltötte egy elhagyatott teherhajón.
A gondok 2017 júliusában kezdődtek, amikor az egyiptomi hatóságok feltartóztatták az MV Amant Adabiya kikötőjében. A hajót azért nem engedték tovább, mert nem felelt meg a biztonsági előírásoknak és a papírjai sem voltak rendben, viszont a libanoni üzemeltetők és bahreini tulajdonosok sem akartak pénzt költeni a problémák orvoslására.
Míg a hajó egyiptomi kapitánya partra szállt, egy helyi bíróság az első tisztként szolgáló Aishát nevezte ki az MV Aman őrének, a férfitől még az útlevelét is bevonták. Aishának fogalma sem volt róla, mit jelent pontosan a végzés, csak akkor kezdett el rájönni, hogy gond van, amikor a személyzet elkezdett elszivárogni a hajóról. A szír első tiszt 2019 szeptemberére teljesen magára maradt, nem mehetett sehová, és fizetést sem kapott.
Miután a hajó tankjából kifogyott az üzemanyag, áram sem volt rajta. Aisha azt mondja, éjjelente akkora volt a csönd és a sötétség, mintha egy koporsóban lett volna. Az első tiszt közel négy éven át nézte, ahogy a Szuezi-csatornán közlekedő hajók elhaladnak mellette. Néha a szintén tengerészként dolgozó testvére hajóját is látta elhaladni. Bár ahhoz is túl messze voltak, hogy integessenek egymásnak, telefonon azért beszélhettek. Aisha végignézte a dugót is, amit az Ever Given nevű óriáshajó okozott nemrégiben.
A tengerész 2018-ban jutott el a mélypontra, amikor megtudta, hogy meghalt az édesanyja, akkor annyira maga alatt volt, hogy az öngyilkosságot fontolgatta. 2020 márciusában egy hatalmas vihar elmozdította a helyéről a lehorgonyzott MV Amant. Bár a maga a vihar félelmetes volt Aisha úgy érezte, isteni beavatkozás történt, a hajó ugyanis elég közel sodródott a parthoz ahhoz, hogy az első tiszt néhány naponta kiúszhasson élelemért és feltölteni a telefonját.
Bár Mohammed Aisha története különlegesnek tűnhet, valójában egyáltalán nem egyedi, sőt, egyre gyakoribb. Jelenleg 250 hasonló esetről tudunk világszerte, melyek közül 85 kezdődött 2020-ban, ami duplája az előző évi eseteknek. Az iráni Assaluyeh kikötőben tizenkilenc, főként indiai tengerészekből álló legénység fenyegetőzik most is éhségsztrájkkal, mert a helyi hatóságok 2019 júliusa nem engedik, hogy elhagyják a hajójukat, amiről lemondtak a tulajdonosaik.
Az MV Aman tulajdonosai azt mondják, ők próbáltak segíteni Aishán, de meg voltak kötve a kezeik. Próbáltak embert találni az első tiszt helyettesítésére, de a világon senki sem vállalta. Azt mondják, Aishának nem kellett volna aláírnia a bírósági végzést, akkor mindez nem történt volna meg.
Az egyiptomi hatóságok végül egy nemzetközi szakszervezet közbenjárására engedték el Aishát, aki hazafelé tart a családjához. Azt gondolnánk, hogy a szír férfi életében nem akar többé hajóra szállni, de valójában alig várja, hogy visszatérhessen a tengerre. Ez a szakmája, ez az élete.
