Az Európai Unió 500 millió fogyasztója évente körülbelül 480 milliárd köbméter gázt használ fel, és 400 milliárd eurót költ energiahasználatra. Bár a közösség fogyasztása jelentős, a helyben kitermelt gáz mennyisége egyre csökken. Az arányokon ugyan változtathat a fekete-tengeri román gázmezők kiaknázása, azonban jelenleg az EU a földgáz nagyobb részét importálja, a legtöbbet a világ egyik legnagyobb exportőrének számító Oroszországból. A többi tagországhoz hasonlóan Magyarország is behozatallal oldja meg földgázigénye túlnyomó többségét, legnagyobb külső partnerünk az orosz Gazprom.
A fogyasztók a földgázkereskedőkkel és az egyetemes szolgáltatókkal vannak kapcsolatban. Az ügyfelek az ajánlatot adó földgázkereskedők között szabadon választhatnak, egyetemes szolgáltatást viszont csak az adott földrajzi területen működési engedéllyel rendelkező cégtől vehetnek igénybe. Egyetemes szolgáltatás keretében csak azok az üzleti ügyfelek vételezhetnek gázt, akiknek a mérőórájuk vásárolt kapacitása nem haladja meg a 20 m3/h-t, de ők akár ki is léphetnek a versenypiacra. 20 m3/h vásárolt kapacitás felett viszont kizárólag a szabadpiacon lehet szerződést kötni versenypiaci kereskedővel.
A földgáz árának meghatározásakor az egyetemes szolgáltatás kereteiben vételező ügyfelekre nincs hatással a földgáz aktuális beszerzési költsége, mivel a fogyasztói ár hatóságilag szabályozott. Ez nem igaz a versenypiacon vételező ügyfelek esetében. A kereskedők a szerződés megkötésének időpontjában megvizsgálják, hogy mekkora beszerzési költség mellett tudják kiszolgálni a fogyasztó igényeit, és ennek megfelelően alakítják ki a végfelhasználói áraikat. Ezen felül a földgáz díját nagyban befolyásolja a szállító és tároló hálózat fenntartásának költsége, az energiahordozókra kirótt adó, és az, hogy az érintett ország importra szorul-e. Uniós összevetésben a földgáz ára Magyarországon átlagosnak mondható. A régióban a gáz árára hamarosan hatással lehet, hogy a cseppfolyósított gázt egyre könnyebb importálni, illetve hogy Lengyelország komoly energiákat fektet a palagáz kitermelésébe. Egészen friss fejlemény, hogy a Fekete-tenger mélyén komoly gázmezőre bukkantak, ennek szállításában, de akár importálásában is részt vehet az ország. A gázvezetékek kiépítése nem csak az energiahordozók szállítása miatt fontos, a közös gázvezeték diplomáciai kötelék, hosszútávú gazdasági együttműködés.
Az importra szoruló országok komoly nemzetközi startégiával kompenzálják kiszolgáltatottságukat, hiszen a földgáz nélkülözhetetlen a háztartások és a gazdaság szempontjából is, állandó biztosítása stratégiai érdek. A 2015-ben beüzemelt magyar-szlovák vezeték éppen ezért kiemelt jelentőségű. Ezen az összekötőn és a nyugat felőli szállítást lehetővé tévő Magyarország-Ausztria Gázvezetéken (HAG) át az ellátáshoz szükséges gázmennyiség akkor is behozható, ha kiesne az Ukrajna felől érkező import. Az ország gázbiztonságát a nyugati útvonal megerősítése mellett a gáztárolók szavatolják. Az FGSZ Zrt. négy földalatti gáztárolót üzemeltet, ezek napi maximális kitárolási kapacitása körülbelül 53,6 millió köbméter, ez a téli időszak napi csúcs gázigényének több mint 55 százalékát fedezi.
Kiemelt kép: E.ON
