A Scientific American nyomába eredet a leggyakoribb tévhiteknek:
Az ember csupán az agya 10 százalékát használja
Sokan gondolják, hogy az ember az agyának csupán a 10 (a megengedőbb változat szerint) 20 százalékban használja. Ezzel általában arra hívják fel a figyelmünket, hogy az emberben mennyi kiaknázatlan lehetőség van, amit meg kell próbálnunk mégis kiaknázni.
A tévhit minden bizonnyal a Csúcshatás (Limitless) című 2011-es filmből származik: ebben a főhős egy csodaszer segítségével képes kihasználni agyi kapacitásának 100 százalékát. Ez azonban fikció: az agy aktuálisan “nem használt” részei nem kapcsolhatók be egy gombnyomással. Így téves azt hinni, hogy csak akarni, próbálni kell, és az agyunknak mind nagyobb részét tudjuk majd használni.
Tudnunk kell egy nyelvet ahhoz, hogy meg tudjunk tanulni egy másikat
Sokszor szokták felhozni a kétnyelvűvé nevelés ellen azt az érvet, hogy az lassabb fejlődést okoz, hiszen ahhoz, hogy a két nyelvet ne keverje a gyerek, több időre és energiára van szükség. Valójában azonban a kétnyelvű környezetben felnövő gyerekek ugyanolyan gyorsan fejlődnek, vagy akár még gyorsabban is, mint az egynyelvűek. Ráadásul sokkal jobban képesek általánosítani a nyelvi struktúrára vonatkozó információkat, mint az egynyelvűek.
A nők és a férfiak agya különbözik egymástól, és ez befolyásolja a tanulási képességeket
Sokan hiszik, hogy a nők és a férfiak agya eltér egymástól, aminek következtében különbözőképpen tanulnak. Ezt azonban még egyetlen vizsgálat sem bizonyította: valójában az agyunkban nincsenek a nemhez kötődő funkciók, így nincsenek speciálisan a nemekre jellemző képességek sem. Ha bizonyos teljesítményekben mégis megmutatkoznak nemek közötti különbséget, azok nem nemekhez köthető agyi különbségekből származnak.
Még több tévhitre kíváncsi? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
