Élet-Stílus

Zakatol a Gyermekvasút

A kisvasút egyszerre szolgálja a gyerekek nevelését és a szórakozását.

1948-at írtak, amikor az Úttörővasút – a későbbi Gyermekvasút – építésének a gondolata először felmerült. Az ötletgazdák kezdetben arra gondoltak, hogy a kisvasutat a gödöllői királyi kastély környékére, vagy a Margitszigetre telepítik, végül hosszas mérlegelés után, mégis a Budai-hegyvidék mellett döntöttek.


Fotó: Berecz Valter

Hogy mégis miért ott? Egyrészt, mert ezzel könnyebben megközelíthetővé vált a Csillebércen létesülő úttörőtábor, másrészt a kisvasút így nem csak a gyerekek nevelését és szórakoztatását szolgálta, hanem a környékre látogató turistákat is, akik a vasútból is gyönyörködhettek a környék festői szépségében.


Fotó: Berecz Valter

Az építést, melyhez eredetileg 23,6 kilós síneket használtak, 1948. április 11-én kezdték meg és az első szakaszt – amely három, a Széchenyi-hegy, az Úttörőváros és az Előre nevű állomást, valamint Normafa megállóhelyet tartalmazta – rekordidő, mindössze 66 nap alatt elkészítették. Egy év múlva, június 24-én újabb két állomással bővült a már meglévő vonal, ám ezután az építkezés valamivel lassabban haladt a nehéz terepviszonyok miatt, miközben az építők átvágtak egy mészkővonulatot és több támfalat és bélésfalat emeltek a meredek hegyoldalba. A teljes vonalat, a Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig végül 1950. augusztus 19-én helyezték üzembe.

Állomásai és megállóhelyei:

A Gyermekvasútnak ma hét állomása és két táblás megállóhelye van, ezek:

– Széchenyi-hegy
– Normafa mh.
– Csillebérc
– Virágvölgy
– János-hegy
– Vadaspark mh.
– Szépjuhászné
– Hárs-hegy
– Hűvösvölgy

A Vadaspark megállóhelyet 2004-ben építették és 2006 óta rendkívüli megállóhelyként üzemel.


Az Úttörővasút felért egy sikeres egyetemi felvételivel

Az építéskor, a hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút célja az volt, hogy biztosítsa az alkotó és termelő munkára nevelést, ma már elsősorban a nagyvasúti utánpótlás kinevelése a célja, különlegessége pedig, hogy itt a vasút működésének legfontosabb feladatait a gyermekek végezhetik. Így például van pénztáros, jegykezelő, naplózó és váltókezelő beosztás, a műszaki személyzet nagyrésze, az állomásfőnök és a vonatvezetők azonban mind felnőttek.

Az 50-es, 60-as években a budapesti általános iskolák legjobb tanulóinak volt lehetősége bekerülni az Úttörővasút stábjába: ez azt jelentette, hogy kizárólag olyan diákok jelentkezhettek, akiknek a tanulmányi átlaga jeles, vagy jó. A közepes osztályzat kizáró tényező volt, csakúgy, mint a rossz magaviselet: az Úttörvasutat nem a problémás gyerekek nevelésére találták ki. Így aztán nem meglepő, hogy akkoriban a stábba bekerülni felért egy sikeres felvételivel.


Fotó: Berecz Valter

Még ma is presztízs

Gyermekvasutasnak még ma is jelentkezhetnek azok a gyerekek, akiknek ezt a tanulmányi átlaguk lehetővé teszi (vagyis legalább 4-es), emelett a szüleik és az iskolájuk is beleegyezett a szolgálatok miatti esetleges hiányzásokba. A gyerekek jegyvizsgálóként, értékcikkárusként, peronügyeletesként és pénztárosként megtanulnak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni. Ezen felül megtanulnak pénzzel bánni, számolni, a vagyont felelősséggel kezelni.

Sokaknál ez a tapasztalat egy egész életre meghatározó, olykor még az általános iskolás ballagás után is visszalátogatnak, miközben van, akinél a pályaválasztást befolyásolja a dolog. Így aztán az sem csoda, hogy a MÁV-kötelékében számos egykori gyermekvasutas szolgál.


Fotó: Berecz Valter

Ha szeretne még többet tudni a menetrendről és a jegyárakról, kattintson ide.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.