Élet-Stílus

Nyúljunk hozzá a vályoghoz?

admin
admin

2011. 09. 25. 15:48

Ma Magyarországon közel 350 ezer háztartás él vályogházban és küzd annak különféle problémáival. Külsõ szigeteléssel és új ablakokkal évi 100-190 ezer forintot spórolhatunk, a beruházást azonban több szempontból is jól meg kell fontolni.

A vályogot nyugodtan nevezhetjük a régi idõk építõanyagának, ami kiválóan állta a sarat: a jól megépített vályogházak nyáron lassan melegszenek fel, mivel viszonylag sok hõt tudnak eltárolni – vagyis magas a hõkapacitásuk Ezt viszont nem szabad összekeverni a hõátbocsátási tényezõvel, azaz egy építõanyag tehát egyszerre lehet jó hõtároló, de rossz hõszigetelõ. A technika fejlõdésével viszont a hagyományos építõanyagnak is elkél némi segítség, tekintve, hogy az 50-60 éve épült vályogházak falai két-háromszor annyi hõt engednek át, mint amennyi az új épületeknél ma szabványos, hasonlóan a padlásfödémhez és a lábazathoz. Jelenleg a családi házak 14 százaléka, közel 350 ezer háztartás él ilyen, döntõen még a 80-as évek elõtt épült házban.
Az Energiaklub kutatásának adatai szerint vályog házainkra a legkevésbé hatékony épületgépészeti „rendszerek” jellemzõek: a lakók otthonuk fûtéséhez az összes háztípusnál nagyobb mértékben használnak kályhát. A melegvíz elõállításához a háztartások mintegy háromnegyede hõtárolós, víztartályos bojlert használ, a másik egynegyedük pedig átfolyós vízmelegítõ berendezést. Elenyészõ arányban fordul elõ a hatékonyabb, fûtési rendszerrel kombinált melegvíz-elõállítás.
Százezreket spórolhatunk évente

Épp ezért eredeti, felújítatlan állapotukban az energiatanúsítvány F-G kategóriáját érik el, vagyis évente 360-440 kWh-nyi energiahordozót kell elégetni a ház egy négyzetméterének felfûtéséhez, és a melegvíz elõállításához. Az átlagosan 70-80 négyzetméteres, földszintes vályogházak lakói így évente körülbelül 240-370 ezer forintot költenek a meleg elõállítására, attól függõen, hogy fával vagy gázzal fûtenek. A ház falainak szigetelésével és korszerû nyílászárók beépítésével ugyanakkor 40-50 százalékkal is csökkenne a felhasznált energia mennyisége, és az F-G besorolásból B-be ugorhatnának az épületek. A megfelelõen kivitelezett beruházás a fafûtéses háztartásoknál körülbelül 100 ezer, a gázfûtéses épületekben akár 190 ezer forintos megtakarítást is hozhat a családi költségvetésben évente.

Lakcímke

Az energiatanúsítvány a háztartási gépek (hûtõk, mosógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy mûszaki dokumentum, címke, amely lakásának energiaállapotát értékeli. Független szakértõ készíti el, aki a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetõségeire is javaslatot tesznek. Ezzel segítik Önt, a tulajdonost a korszerûsítésben, a helyes energiafelhasználásban illetve a megtakarításban.

Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezõbb „A+” kategóriától a legkedvezõtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. (forrás: Energiaklub.hu)

A szigetelést a vályog esetében azonban különleges körültekintéssel szabad csak végezni, mert kiválóan képes felvenni és leadni a környezetében levõ nedvességet, ezért egy rosszul sikerült hõszigetelés esetén a nedvességtartalom könnyen magasabb lehet a megengedettnél, s elindulhat a páralecsapódás és a penészesedés. Sok szakember ezért nem is javasolja a polisztirol szigetelést, inkább a drágább kõzetgyapotot vagy a cellulóz szigetelõanyagokat ajánlja.
Csak szakemberrel!

A páraképzõdést ugyanakkor az épület tényleges állapota, tájolása, környezete is erõsen befolyásolja, elméletileg tehát kedvezõ esetben nem kizárt a polisztirol szigetelõanyag használata sem, ennek megítélését azonban bízzuk az energetikus szakemberre. A szakértõ költsége a beruházás összértékéhez viszonyítva alacsony – különösen, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitõl mentesíti a családot.

Az Energiaklub kutatása során elvégzett mintaszámítások szerint akár polisztirolhabról, akár kõzetgyapot szigetelésrõl van szó, 10 cm vastag anyag már elegendõ ahhoz, hogy az 50-es vályogtégla-falazatok hõátbocsátási képessége elérje, sõt kissé meghaladja az új építésû házak falazataival szemben támasztott követelményeket. Lényeges, hogy a padlásfödémet is szigeteljük: a vályog házakra jellemzõ fa födém esetén 10 cm vastag kõzetgyapot vagy üveggyapot szigetelõanyag már megfelelõ lehet.

A külsõ hõszigetelést és a nyílászáró-cserét több szempont miatt is együtt érdemes igazán elvégezni. A homlokzat és a padlásfödém szigetelése, jó minõségû, hatékony (U=1 W/m2K értéknél nem rosszabb), hõszigetelt redõnnyel ellátott nyílászárók beépítésének költsége átlagos méretû és formájú vályog házaknál 1,5 millió Ft körül alakul „normális” körülmények között. Csak ezek után gondoljunk a fûtési rendszer esetleges átalakítására, hiszen ha az épület hõveszteségét csökkenteni tudjuk, az hatással lehet a fûtési rendszer méretezésére is. Magyarul, ha jól szigetelt az épület, elég lehet kisebb teljesítményû, tehát olcsóbb kazán, kisebb radiátorokra lesz szükség, de akár korszerû fal vagy plafonfûtést is beépíthetünk, ami rossz szigetelés mellet nem lenne járható út.

u-érték

A hõátbocsátási tényezõ a hõveszteség mértékét mutatja, vagyis azt, hogy mennyi hõ áramlik át az anyag egységnyi felületén. A hõátbocsátási tényezõt U-értékkel jelölik, mértékegysége W/m2K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a választott anyag (építõanyag, szigetelés vagy nyílászáró) hõszigetelõ képessége.

Megéri?

Mindenképpen tudni kell, hogy a kályhás, konvektoros, bojleres rendszerek hatékonnyá tétele nem kis munka és beruházás: ilyenkor ugyanis nem egyszerûen a berendezéseket kell lecserélni, hanem a teljes fûtési rendszert ki kell építeni a házban. A különbözõ berendezések ára, a mûszaki megoldások kiépítésének költsége könnyedén elérheti az 1-1,5 millió forintot, és a megtakarítható energia viszont már nem lesz olyan drámai, mint a szigetelés és nyílászáró-csere esetén.

A fenti szempontok mellett mérlegelni kell azt is, hogy van-e olyan állapotban az épület, hogy egyáltalán érdemes legyen pénzt költeni rá – sajnos sok vályogház annyira leromlott állapotban, vagy akár árvízveszélyes területen van, hogy nemigen éri meg hozzányúlni. Mérlegelni kell azt is, hogy ha esetleg a közeljövõben el akarnák adni a házat, a hatékonyságra költött pénzt az eladáskor érvényesíteni tudják-e majd az árban, különösen az ország azon részein, ahol alacsonyak az ingatlanárak. Összességében tehát, aki teheti és az épülete is megfelelõ állapotban van, keressen fel szakembert s szigeteljen, cseréljen ablakot. Megfelelõ tervezés és kivitelezés mellett ez nagyon jó beruházás lehet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.