Élet-Stílus

Veszélyes a jód

admin
admin

2011. 04. 02. 06:30

Hazánkat is elérte a fukushimai atomerőműből kiszökött radioaktív jód, ám mennyisége épphogy eléri a mérési határt, vagyis nagyságrendekkel elmarad a veszélyt jelentő értéktől. Jódtablettákra itthon semmi szükség, sőt, beszedésük komoly problémát okozhat. Elmondjuk azt is, vészhelyzetben miért kell jód a jód ellen.

Rendkívül kis mértékben, de Európában és Magyarországon is kimutatták a fukushimai atomerőmű balesetéből származó radioaktív jódot. Koncentrációja – 10 és 500 mikro-becquerel (mikroBq) – azonban annyira alacsony, hogy még a legérzékenyebb műszerek számára is épphogy kimutatható – mondta el az fn.hu-nak Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. A jód szóban forgó 131-es izotópja az urán hasadása során keletkezik az atomerőműben, felezési ideje nyolc nap.
Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint nagyon homogenizált, messziről érkező jódról van szó, ebből lehet arra következtetni, hogy az Fukusimából származik. Ez gyakorlatilag annak természettudományos bizonyítéka, amit a szakemberek többször is mondtak: lehet érzékeny műszerekkel kimutatható nyoma a japán erőművek balesetének Európában, de egészségre gyakorolt hatása nem – tette hozzá. Csupán rendkívül nagy mennyiségű levegő hosszú idejű, nagy érzékenységű műszerrel történő megfigyelése során lehet kimutatni néhány atomot.

Aeroszol-mintavevő műszer az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet parkjában. Fotó: Manek Attila/MTI

Aeroszol-mintavevő műszer az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet parkjában. Fotó: Manek Attila/MTI

Egy konkrét példán keresztül: 48 órán keresztül összesen 2500 köbméter levegőt szívnak át a szűrőn, majd 16-28 órás mérési idővel egy speciális nagy felbontású detektoron megmérik a mintából érkező sugárzás intenzitását és spektrumát. A jód maximálisan mért, köbméterenként 500 mikroBq aktivitáskoncentrációja azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben kétezer másodpercenként, azaz mintegy 33 percenként történik egy-egy radioaktív jódbomlás.

A lapunknak nyilatkozó Lux Iván úgy fogalmazott, hogy a radioaktív jódból a most mért értéknél 4-6 nagyságrenddel nagyobb mennyiség lenne „említésre méltó”, azaz ami már egészségügyi veszélyt jelenthetne. Aszódi Attila is azt hangoztatta, hogy a Magyarországon mért jód 131-es izotóp annyira „kevés”, hogy sem sugárvédelmi, sem egészségügyi következménye nincs. Mindkét szakember egyetért abban is, hogy a fukushimai balesetnek nincs és nem is lesz magyarországi hatása.

Aeroszol-mintavevő műszerből származó, koronggá összepréselt levegőszűrő papír. Fotó: Manek Attila/MTI

Aeroszol-mintavevő műszerből származó, koronggá összepréselt levegőszűrő papír. Fotó: Manek Attila/MTI

Maga a jód nélkülözhetetlen az emberi test számára: biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, szabályozza az anyagcserét és karban tartja a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigy azonban képes megkötni, felhalmozni jódot, és lássuk be, ez igencsak veszélyes, ha radioaktív anyagról van szó. Ezért olyan területen, ahol a 131-es jód izotóp veszélyes mennyiségben van jelen, jódtablettákkal „telítik” a pajzsmirigyet, nehogy a sugárzó anyagot kösse meg.

Ha azonban ilyen vészhelyzet nem áll fenn, kimondottan veszélyes mesterséges úton jódot juttatni a szervezetbe: az orvosi előírások nélkül beszedett tabletták ellenhatást, akár akaratlan jódmérgezést válthatnak ki. Arról nem is beszélve, hogy a patikákban kapható kálium-jodid tablettákban nincs elegendő jód ahhoz, hogy vész esetén megvédjék a nyirokmirigyet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.