Élet-Stílus

30 milliárdos kincsért pereltünk

admin
admin

2011. 02. 19. 07:30

A Petőfinek tulajdonított csontokról januárban kiderült, hogy egy nő maradványai, márciusban románok és magyarok verték egymást Erdélyben a katonaság vigyázó szemei előtt. Megalakult az első országgyűlés, az első kormány, és harcba indultunk a 150 millió dollárra becsült Seuso-kincsekért. A Sanoma Budapest kiadó Best of 1990-2009. sorozatának aktuális számából merítettünk.

Magyar és szovjet szakértők 1990. január 10-én jelentették be, hogy a hosszas kutatómunka után a szibériai Barguzin temetőjében talált csontváz egy nőtől származik, tehát nem lehet Petőfi Sándor földi maradványa. A forradalom költőjét 1849. Július 31-én, a Segesvár melletti Fehéregyházi ütközet során látták utoljára élve: 200 székely vitéz oldalán harcolt 800 kozák ellen. Délután ötkor egy katonaorvos felismerte, és rákiáltott, hogy fusson. Petőfi állítólag gyalog menekült, ezután senki nem látta többé, holtteste nem került elő. Évtizedekkel később egy osztrák őrnagy úgy nyilatkozott, hogy fogoly magyar tisztek Petőfivel azonosították a mellén átszúrt „alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas” férfit a csatatéren. A mai hivatalos álláspont szerint Petőfi hősi halált halt az ütközetben, a fehéregyházai Sár-patak hídja lábánál.

Érdekességek, történelem és bulvár az 1990-es évből a Best Of sorozat aktuális számában az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

Mivel holttestét hitelt érdemlően nem azonosították, lábra kelt egy másik elmélet is, miszerint a költő hadifogságba esett, Szibériába hurcolták, ahol kivégezték, esetleg új életet kezdett. Ennek bizonyítására Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszely István antropológus indított expedíciót Szibériába, és 1989 nyarán feltárt egy sírt, amely szerintük Petőfi maradványait rejti. Ezt a csontvázat a Szovjetunióban elvégzett vizsgálatok nőneműnek határozták meg, amit 1994-ben egy amerikai vizsgálat is megerősített. Petőfi keresői azonban nem adták fel, édesanyja, Hrúz Mária kihantolását és új DNS-vizsgálat elvégzését kezdeményezték. A családi kripta megbontására azonban nem kaptak engedélyt.

Hegedüs László: Petőfi Sándor halála, 1850

Hegedüs László: Petőfi Sándor halála, 1850

Fekete március

Fekete márciusként vonultak be a történelembe az 1990. március 15-ét követő események Erdélyben. Már az előző év decemberében, a romániai forradalom napjaiban megjelentek a magyarellenes hangulatot gerjesztő pletykák. Máig nem tudjuk, kik álltak ennek hátterében, az eredmény azonban többnapos polgárháború lett. A románok Erdély visszacsatolásáról suttogtak, a magyarok anyanyelvüket féltették, folyamatossá váltak a tüntetések. Március 15-én először ünnepelhették szabadon az erdélyi magyarok az 1848-as forradalmat. Másnap felhergelt, leitatott román csoportok kezdték betörni a magyar üzletek kirakatait Marosvásárhelyen, több lakásba is betörtek. Napról napra nőtt a tömeg, március 19-én a csőcselék betört az RMDSZ székházába, több tucat embert megvertek, Sütő András fél szemére megvakult. Az addigra már kivezényelt román katonaság tétlenül nézte az agressziót.

A marosvásárhelyi véres pogrom ellen Budapesten is tiltakoztak - Fotó: MTI / Asztalos Zoltán

A marosvásárhelyi véres pogrom ellen Budapesten is tiltakoztak – Fotó: MTI / Asztalos Zoltán

Március 20-án a vásárhelyi magyarok már tízezrével vonultak utcára igazságot követelve, és egyre nőtt a román tömeg is. A két tömeget rendőrkordon választotta el egymástól, mégis több összecsapásra került sor. Folyamatosan érkeztek a környező települések magyarjai és buszokkal érkeztek a románok is. Az eseményekről értesülve harcba szálltak a marosszentgyörgyi magyar cigányok is. 40-50 fős csoportokban törtek be a főtérre, és elhangzott a legendás kiáltás: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” Végül a Nyárád menti székelyek – többségében idős ember, a háborús veterán Márkus István vezetésével – fellépése vetett véget a patthelyzetnek. A tankok sorfalán áttörve megrohanták a román tömeget és kiverték a főtérről. A „győztesek” elénekelték a magyar himnuszt és magyar zászlót húztak fel a polgármesteri hivatal épületére.
Hajnalban ejtőernyősök szállták meg a várost, megkezdődtek az igazoltatások, letartóztatások, elvették a fegyvereket. Magyarul úgy cselekedtek, ahogy napokkal korábban kellett volna: véget vetettek a vérontásnak. A véres események egyedül a román hatalom számára hajtottak hasznot. Újra eldobhatták a román-magyar kiegyezés ideáját, ismét a kezükben tarthatták a „magyar kártyát”: pár hónap múlva sokak tudatában csak az emléke maradt meg, hogy a magyarok erőszakhoz folyamodtak.

Mennyibe került 1990-ben egy kiló kenyér? A válaszért kattintson a Best Of 1990-2009. honlapjára!

Megalakult az Országgyűlés

Az 1990. március 25. és április 8. között megtartott választásokkal Magyarország történetének új korszaka kezdődött meg, negyven év kommunista diktatúrája után május 2-án megalakult az első szabadon választott Országgyűlés, és május 23-án az első kormány. A kampány már jóval az országgyűlési választások kitűzése előtt megkezdődött. A pártok programjaikban a társadalmi átalakulás különböző változatait jelentették meg. A Munkáspárt a demokratikus szocializmust ajánlotta, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a harmadik utas elképzelést fejtette ki, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) pedig a magántulajdon túlsúlyán nyugvó berendezkedés helyreállítását követelte. Az újonnan megalakult Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem igényelte a társadalmi tulajdon meghatározó szerepének fenntartását, a liberális piacgazdaság bevezetése mellett foglalt állást, arra hivatkozva, hogy hatékony válságkezelés kizárólag a piaci racionalitás elveire épülhet.

Országos listát végül 12 pártnak sikerült állítania. A több hónapig elhúzódó választási időszakban egyre jobban elszabadult az MDF és az SZDSZ versengése. Mindkét szervezetben akadtak, akik úgy érezték, amennyiben a másik kerekedik felül nemzeti katasztrófa lesz. Az SZDSZ tüzelt előbb, de nekik is kellett viselniük több, rendszerint kifejezetten személyüket sértő támadást. Az első választási forduló még így is nagyon szoros eredményt hozott a két vezető párt – az SZDSZ és az MDF – között.

Az erőviszonyok a második választási fordulóban változatlanul tekintélyes mértékben az MDF javára változtak. A bizonytalan elkötelezettségű szavazók jókora arányban álltak a győztesnek látszó MDF mögé. A demokrata fórum végül az FKGP-vel és a KDNP-vel alakított koalíciót. A választások végeredménye szerint az MDF 164, az SZDSZ 91, az FKGP 44 helyhez jutott, míg az MSZP-nek 33, a FIDESZ-nek 22, a KDNP-nek pedig 21 képviselővel kellett megelégednie. A keresztény-nemzeti erők az új törvényhozásban tehát abszolút többséghez jutottak. A kétfordulós szisztéma torzító hatása miatt a leadott szavazatok 42,95 százalékával a képviselői helyek több mint 59 százalékát nyerték el.

Antall József eskütétele 1990. május 23-án - Fotó: MTI / Varga László

Antall József eskütétele 1990. május 23-án – Fotó: MTI / Varga László

E biztos többségre támaszkodva a május 2-án összegyűlt új országgyűlés május 23-án elfogadta Antall József jobbközép irányzatú kormányzati programját a két liberális párt és a szocialisták pedig ellenzéki pozícióba kerültek. 1990. augusztus 3-án pedig az országgyűlés Göncz Árpádot 295 igen és 13 nem szavazattal megválasztotta Magyarország köztársasági elnökévé.

További érdekességek, történelem és bulvár az 1990-es évből a Best Of sorozat aktuális számában az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

30 milliárdos ezüstkincs tűnt fel

A Seuso-kincsek névadója gazdag római polgár, esetleg magas rangú katona villája a Balaton mellett, a mai Polgárdi szőlőhegyén állt. A feltételezések szerint egy barbár betörés alkalmával rejthette el a Krisztus utáni IV. századból származó kincsét a környéken, amelyet a feltételezések szerint 1975-76-ban talált meg Sümegh József. Sümegh és feltételezett „tettestársai” megpróbáltak túladni a tárgyakon, de gyanús körülmények között meghaltak, a kincsekből pedig 15 darab 1990. február 9-én bukkantak elő New Yorkban. Később hamisnak bizonyult libanoni kiviteli engedéllyel vásárolta meg őket egy bizonyos lord Northampton.

Szabadbattyán, feltételezések szerint erről a helyről származnak a Seuso kincsek - Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Szabadbattyán, feltételezések szerint erről a helyről származnak a Seuso kincsek – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A tárgyak eredeti lelőhelyét azóta sem sikerült kinyomozni, bár Magyarország 1990. június 28-án az amerikai legfelsőbb bíróságon bejelentette igényét a 150 millió dollárra becsült kincsleletre. Pert indított érte Libanon és Jugoszlávia, majd jogutódként Horvátország is. Libanon végül ejtette igényét, a horvát és a magyar keresetet elutasították. A Balaton-felvidéki eredetet látszik alátámasztani az egyik tálon olvasható Pelso (latinul: Balaton) szó, a Szabadbattyán területén feltárt IV. századi, Seusónak tulajdonított villa. A Magyar Nemzeti Múzeumban található egy, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült római kori ezüstállvány, a quadripus. Ennek összehasonlító anyagvizsgálata perdöntő bizonyítékot szolgáltathatna.

Az 1990-es árverés előtt több brit laboratóriumban is vizsgálták a seuso-kincseket, ám ezek eredményeit hazánk nem ismerhette meg teljes egészében, illetve további olyan vizsgálatokat sem engedélyeztek, amelyek alapján megállapítható lett volna a származás.

További érdekességek, történelem és bulvár az 1990-es évből a Best Of sorozat aktuális számában az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.