Élet-Stílus

Római telep fölé épül a Balatonring

admin
admin

2010. 02. 09. 15:23

Egy római kori telep maradványaira bukkantak a sávolyi MotoGP-pálya alatt. A szakértő szerint nem kell a helyszínen megőrizni a maradványokat, a leletek nem megtartandóak.

Egy, a Kr. u. III-IV. századból származó római kori bennszülött telep maradványait tárták fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a Somogy megyei Sávoly déli részén épülő Balatonring MotoGP pálya területén végzett ásatás során.
A KÖSZ közleménye szerint a feltárások során földbe mélyített szabálytalan és téglalap alakú házak, tároló- és hulladékgödrök, kutak, szabadtéri tűzhelyek, kenyérsütő és kerámiaégető kemencék, cölöplyukak, árkok, csontvázas sírok kerültek elő.
A régészek a munkálatok során fémkeresővel is vizsgálták a teljes területet, és megközelítőleg 700-800 darab fémleletet találtak. Ezek többsége érme volt, melyek nagy része Sisciában (mai Eszék), a III. század közepe és a IV. század vége között készült.

A pálya látványterve (balatonring.hirnezo.hu)

A pálya látványterve (balatonring.hirnezo.hu)

“Igazán érdekes lelet egy – feltehetően a Mithras kultuszhoz kapcsolódó – bikát ábrázoló átlyukasztott érme, melyet valószínűleg egy helybeli, bennszülött lakos viselhetett. A fémleletek között megemlíthetők még a hagymafejes és madár alakú fibulák (ruhakapcsok) is. A telep lakóinak kiterjedt kapcsolatára utalnak az import kerámialeletek – egyebek között előkerült egy pohár, melynek oldalán lépegető páva látható, valamint egy bepecsételt, levélmintás tál” – ismerteti a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közleménye.

Belényesy Károly, a KÖSZ régészeti igazgatója az MTI a római telep sorsával kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, hogy az beépül. “Itt általában olyan emlékek kerültek elő a földből, amelyek nem megtartandóak – hulladékgödrök, kemencetöredékek, olyan telepnyomok, amelyek nem épített környezetre utalnak. Akkor kerülhetne arra sor, hogy megőrizzünk a helyszínen elemeket, s erre egyébként kötelez is minket a jogszabály, ha valódi épített környezetről lenne szó – tehát egy kőből emelt épület maradványait tárnánk fel, egy mozaikpadlót, vagy olyan típusú leletet, amely építészetileg is értékelhető. Ezek általában ennél kevésbé jelentős maradványok” – magyarázta az igazgató.

Az alkalmazott módszerrel kapcsolatban elmondta, hogy a feltárt leletanyagot megfelelő dokumentálás után kiemelik, majd lerajzolják, lefényképezik. “Teljesen hitelesen és korrekten dokumentáljuk, geodéziailag megmérjük a helyüket, majd utána beépítésre kerül a terület. Ezt az ásatást azonban virtuálisan bármikor vissza tudjuk építeni. Tehát mi ezeket a leleteket kezeljük, feldolgozzuk, rendszerezzük, megírjuk a történetüket, úgy a tárgyakét, objektumokét, mint magát a területét” – összegezte Belényesy Károly.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.