Élet-Stílus

Életképtelen lenne az óriásragadozó

admin
admin

2009. 01. 19. 11:15

Miért nem fejlődtek ki háromtonnás oroszlánok, amelyek sikeresen vadászhatnának akár az elefántokra is? A kutatások szerint nem lehetséges, hogy a szárazföldi ragadozó emlősök tömege meghaladja az 1100 kilogrammos határt: ennél nagyobb testet már ráfizetés lenne etetni. A növényevők ellenben akár 15 tonnásra is megnőhetnének.

Nem csak a sarki jégtakaró olvadása veszélyezteti a jegesmedvét: a mai legnagyobb testű szárazföldi ragadozó az anyagcserét tekintve is borotvaélen táncol. Alig tudja ugyanis megszerezni az 500–1000 kilogrammos tömege fenntartásához szükséges táplálékot – állítja Chris Carbone és a londoni Zoológiai Intézetben dolgozó munkatársai.

A legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős  (forrás: WWF-Canon/Francois Pierrel)

A legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős (forrás: WWF-Canon/Francois Pierrel)

Húsz kiló alatt könnyebb

Méretük növekedésével a húsevő állatok evési szokásai szembeszökő változást mutatnak. A 20 kilogramm alatti fajok igazán apró zsákmányállatokat fogyasztanak, jó példa erre a gilisztákat fogó borz. A 20 kilogramm fölötti fajok azonban drámai módon megváltoztatják a taktikájukat és nagyjából saját méretüknek megfelelő zsákmányt fogyasztanak – gondoljunk csak a gazellákra vadászó gepárdokra.”

Mi lehet ennek az oka? Kisméretű zsákmányállatból rengeteg akad, és könnyű is őket megfogni, de egy-egy példány a ragadozó fél fogára sem elég. A kutatók számításai szerint egy 14,5 kilogrammosnál nagyobb állat számára az időnkénti nagyobb lakoma már sokkal kifizetődőbb, mint az apró csipegetni valók után szaladgálni. A nagy ragadozók ugyan több mint kétszer annyi energiát égetnek el naponta, mint a kis húsevők, de az egyetlen nagy fogásból származó nagy kalóriamennyiség kárpótolja a nagy vadászokat – ítrja a National Geographic Online.

A nagyság árnyoldalai

A nagy test fenntartásának energiaigénye azonban gyorsabban nő, mint az egyre nagyobb zsákmányállatokból származó energiabevitel. Nagyjából 1000 kilogrammnál húzható meg a határ, ahol a ragadozóknak ráfizetésessé válik a további növekedés – írja a kutatócsoport a PLoS Biology folyóiratban.

A növényevők, amelyeknek nem kell túl sok energiát pazarolniuk élelmük megszerzésére, jóval nagyobbra nőhetnek, mint a ragadozók. Tömegük felső határát 15 ezer kilogramm körülire teszik. A Földön valaha élt legnagyobb emlős az Indricotherium volt, amely 30–10 millió éve élt, óriási zsiráfra hasonlított, de az orrszarvúak rokonságába tartozott.

A 4-5 tonnás afrikai elefánt még nyugodtan nőhet  (forrás: WWF-Canon/Martin Harvey)

A 4-5 tonnás afrikai elefánt még nyugodtan nőhet (forrás: WWF-Canon/Martin Harvey)

A ragadozó őshüllők jóval nagyobbra nőhettek, mint az emlősök. A Tyrannosaurus rex nagyjából ötezer kilogrammot nyomott, de a becslések szerint nem fogyasztott több energiát, mint egy ezer kilós emlős. A megtalált ősmaradványokból arra következtethetünk, hogy a nagy, heves vérmérsékletű állatok szenvedték meg elsőként a nehezebb időket.

Valószínű, hogy azért vesztettünk el sok nagy ragadozót, például a rövidfejű medvéket és a kardfogú macskákat, mert a nagy méret energiaköltségeit nem tudta fedezni a rendelkezésre álló zsákmány csökkenő mennyisége.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.