Lehet, hogy mégis azoknak lesz igazuk, akik azt vallják a pénzügyi bizalmatlanságot követő reálgazdasági mélyrepülésben mára több a hisztériaeffektus, mint a fundamentális alap. A bizalmatlanság előbb-utóbb elmúlik, és a nemzetgazdaságokba pumpált költségvetési pénztömeg újra dolgozni kezd. Ha ez bekövetkezik, a most befektetni bátrak jelentős anyagi hasznot realizálnak majd a globális válságon. Addig is marad a tétova óvatosság, a bizalmi vákuum, illetve az ezzel szembe ható befektetői bátorság.
Szõnyi István: Zebegényi Dunakanyar
Az óvatos és a bátor is jól jár
Ebben a klímában nehéz hasznos tanácsot adni, de a befektetéseknek van egy területük, ahol az óvatos és a bátor is nyerő lehet: ez pedig a műtárgy. Persze ez is nehéz terep, itt is vannak buborékok, például a túlzottan feltupírozott kortárs művészet ára. Erre volt a közeli múltban jó példa a Pintér Szonjánál rendezett diplomatikusan fogalmazva hűvös vásárlói érdektelenségbe fulladt kortárs művészeti aukció. Pedig a felkínált anyag jó kvalitású volt. A kudarc inkább a kortárs művészetnek szólt, túl gyorsan, túl nagy lett a befektetői elvárás egy olyan terepen, ahol az idő érleli ki a valódi értéket.
Több olyan szereplő is belevágott a kortárs műkereskedelembe – bízva az árak gyors emelkedésében – akiknél a profitéhség nagy, a művészeti elkötelezettség pedig hiányzik. Így fordulhat elő, hogy fiatal pályakezdő képzőművész alkotását a kortárs galériákban sok esetben magasabb áron lehet megvásárolni, mint egy Anna Margit, Mednyánszky László, vagy Kondor Béla által jegyzett alkotást. Ez is oka annak, hogy azok a magánygyűjtők, akik elkötelezetten vásárolták a kortárs művészeti alkotásokat, az árak felfutása miatt újra a századforduló, illetve a 60-80-as évek mára alulárazott mesterei felé fordulhatnak az idei aukciókon. A FigyelőNet aukciós körképe különböző befektetői habitushoz ajánl műtárgyakat, két nagy árverőház – Kieselbach Tamás és Virág Judit – karácsony előtti kínálatából.
Milliomos világpolgár
Meggyőződésem, hogy ez a befektetői típus hiányzik a magyar palettáról. Van ugyan milliomos bőven, aki műtárgyakba fekteti a pénzét, de a legtöbbjüknél ez kizárólag a gazdasági pozíció demonstrálását szolgálja, és nem a kulturális identitást jelöli. Van néhány kül- és belföldi vevő, akinél a műtárgy racionális üzleti befektetés, vagy olyan, aki a gyorsan jött vagyont legitimizálja a műtárgyvásárlásain keresztül. Sokan offshore cégeken keresztül mentik át pénzügyi tranzakcióikat aranykeretek közé. Van akinek pénze van, de bizonytalan az ízlésében, és „szakértőin” keresztül vásárol elképesztő döntéseket hozva. Természetesen olyan is van, aki adózott havi fizetését, osztalékát, prémiumát költi el az aukciókon, befektetve jövedelmét az utódai javára.
Berény Róbert: Csendélet kancsóval és gyümölcsökkel
Magas árak, viszonylag kis likviditás, tartós értékőrzés jellemzi az ennek a szegmensnek felkínált műtárgyakat. A két aukciósház kitett magáért idén decemberben, az utóbbi évek legkvalitásosabb kínálata verseng a vevőkért. December 16-án a Kieselbach Galéria kínálja 20 millióért Berény Róbert csendéletét, 15 millióért Ziffer Sándor heverésző gyermekeit, 85 millió forintért Gulácsy Lajos 1910-es Karosszékben ülő lányát, 30 millióért Vaszary János századfordulós déli pihenőjét, 25 millióért Aba-Novák Vilmos fürdőzőit.
Virág Judit december 21-ei aukcióján pedig Bortnyik Sándor Géplovagja 50 millióért, Szinyei Merse Pál Palermói vitorlása 15 millió forintért, Ferenczy Károly Tékozló fiúja 40 millióért és Szőnyi István zebegényi Dunája 22 millió forintért kerül a közönség elé. Néhány százmillióval a két aukción be lehet úgy vásárolni, hogy a gazdasági recessziót követő, remélt és gyors felívelés után, kellemes haszonnal lehet majd túladni a drágának tűnő, de kétség kívül tovább is emelkedő árú vásznakon.
A jól szituált üzletember
Ez az a réteg, amely a nemrég a Műcsarnok tereiben rendezett Artfair művészeti vásár törzsközönségét adja. Ez a réteg, aki pezsgőspohárral a kezében, nejével az oldalán azért vásárol festményt, mert a nagy üzleti partnerei is vásárolnak. Ő az, aki egy teniszütőt, egy új autót, vitorlást vagy egy vadászfegyvert, esetleg a legújabb műkörömdivatot többre értékeli, mint a magyar festészet páratlan remekeit. Nincs mit tenni, vásárolni kell, hisz festményt venni – a zivataros idők ellenére is – ma divat, e nélkül nincs iroda, nincs lakás, nincs nyaraló.
Ennek a rétegnek is bőven van kínálat. Kieselbachnál Kádár Béla aktja egymillióért, Egry József fiúportréja 1,5 millió forintért, Székely Bertalan tanyája 620 ezer forintért. Virág Juditnál Mednyánszky László tavaszi sétája 950 ezerért, Rudnay Gyula bábonyi részlete 380 ezerért és Gulácsy Lajos rajza Don Quijoute-ről 950 ezer forintért. Az árak ebben a szegmensben az aukciókon minimum duplázódnak, de még így marad bennük tartalék, meg jól is mutatnak a bider kanapé felett.
Az értelmiségi és a vérbeli gyűjtő
Gulácsy Lajos: Karosszékben ülő lány
A nyolcvanas-kilencvenes években a magyar műkereskedelem sztahanovistái az értelmiségiek és a kócos hajú, és lángoló szemű gyűjtők voltak. Jó érzékkel és ízléssel válogattak, meghatározott irány mentén gyarapították gyűjteményüket. Ezekben a gyűjteményekben van a magyar művészet jelentős, ez idáig fel nem dolgozott része. Ez az a réteg, ahol ízlés van, pénz azonban lényegesen kevesebb.
A korai évek sikereit mindkét nagy aukciós intézmény ennek a rétegnek köszönheti, így természetesen ennek a rétegnek is van kínálat. Kádár Béla-, Bortnyik Sándor-, Keserü Ilona-, Molnár-C. Pál-, Patkó Károly-, Ferenczy Noémi-alkotások jellemzően 300 és 600 ezer forint között.
A kortársra éhes
Annak ellenére, hogy a kortárs művészet áraiban több ellentmondás is megfigyelhető, mindenki egyetért abban, hogy a jelen kortárs alkotása a jövő klasszikusa. Ennek szellemében erős és kvalitásos kortárs művészeti anyag is a közönség elé kerül, a Vígszínházban Csernus Tibor, El Kazovszkij, Schéner Mihály. A kongresszusi központban szintén Csernus, Lakner László, Konok Tamás, Fehér László kerül a kalapács alá.
Bár az árak magasak, több esetben magasabbak, mint a századfordulós lezárult életművekből válogatott anyag, nem feltétlenül irreálisak. A megképzett kikiáltási árak mindkét nagy aukciós háznál összességében azt mutatják: a kínálaton biztosan nem múlik majd a decemberi aukciók sikere.
