Úgy tűnik, hogy az amerikai dokumentumfilm-rendező Morgan Spurlock a hamburgereknél és a sült krumplinál nagyobb falatot talált. Az Egyesült Államokban április 18-án bemutatásra kerülő Where in the World is Osama bin Laden? (Hol bújkál Oszama bin Laden?) című filmjében Indiana Jones és A nemzet aranya című filmek elszánt főszereplőihez hasonlóan ő is vadászatba kezd egy elveszett „kincs” után. Ám régészeti relikviák helyett az al-Kaida első számú vezetőjét próbálja elcsípni. Mégis, miért vállalkozik valaki arra, ami még a CIA-nak, az FBI-nak vagy éppen a brit kommandós egységnek, a SAS-nak sem sikerült?
Az ok? Mi sem „természetesebb”: Morgan Spurlock a születendő gyermeke számára egy biztonságosabb világot szeretne teremteni, ez pedig csak akkor lehetséges, ha megtalálja a világ legveszélyesebb emberét, Oszama bin Ladent. Legalábbis így véli a gondos apa. A sikeres vadászathoz természetesen nem hiányozhat az alapos felkészülés: egy biztonsági szakembertől önvédelmi leckéket vesz (például hogyan növelheti maximumra a túlélési esélyeit túszként?), bemagolja a legalapvetőbb arab kifejezéseket (például „inkább az operatőrt rabold el, ne engem”), számtalan oltással tömi tele magát, és a muszlim férfiakhoz hasonlóan megnöveszti a szakállát.
Talán arrafelé van bin Laden? (forrás: whereisobl.com)
A film – amelynek 15 perces előzetese már az idei Sundance és a Berlini Filmfesztiválon debütált – több egy egyszerű embervadászatnál. Ahelyett, hogy azonnal a pakisztáni fővárosban, Peshawarban kötne ki (a feltételezések szerint ugyanis Pakisztánban rejtőzködik bin Laden), végigutazza a Közel-Keletet, és interjúk során faggatja ki azokat, akik között a hírhedt terroristavezér felnőtt, valamint – a Bush-érát csípősen kritizálva – boncolgatja a közel-keleti geopolitikai helyzetet. Egyiptomban megtanulja, hogy a demokrácia nem az, aminek látszik; Marokkóban felismeri, hogy a szegénység kiváló táptalajt nyújt a terrorizmus számára; az izraeli-palesztin konfliktusba belecsöppenve arra jön rá, hogy mindkét oldal hibás; Szaúd-Arábiában felfedezi a politikai elnyomás létét és az USA-hoz fűződő szoros szálakat; míg Afganisztánban azzal szembesül, miként vélekedik az utca embere a külföldi katonai jelenlétről.
„A világbéke bonyolultabb, mint gondolnánk” – vallja be Spurlock a film végén. Ráadásul senki sem tudja Oszama telefonszámát (aki Bush szerint „bármelyik barlangban ott rejtőzhet”), e-mail címét, még csak a hozzá vezető utat sem, hiába érdeklődik még egy szaúdi fűszerboltban is. A 37 éves főhős-riporter pedig – aki egy lábujjtöréssel zárja a hajszát – belátja, a világon mindenki jobb életet szeretne a gyermeke számára. Az akció-dokumentum filmnek nevezett alkotás üzenetét mi sem mutatja jobban, mint a film végén felcsendülő 1975-ös War-szerzemény: „Why Can’t We Be Friends?”, azaz „Miért nem lehetünk mi barátok?”.
