A 24.hu információja szerint az elmúlt hónapokban fű alatt megindult a Diákhitel Központ Zrt. rendszereinek a Magyar Fejlesztési Bankba (MFB) integrálása. Egy salátatörvénybe rejtett kormányoldali módosító javaslat tavaly novemberben írta elő a társaságnak, hogy adja át az ügyfelek személyes adatait a banknak. Miután 2022 óta már miniszteri biztosa is van a „diákhitelezési intézményrendszer átalakításának”, bennfentes körökben a törvénymódosítás elfogadása után biztosra vették, hogy a Diákhitel Központ napjai meg vannak számlálva, és hamarosan beolvasztják az MFB-be.
A szektor átalakítása azonban február óta már nemcsak azért kényes ügy, mert legalább 200 ezer szavazókorú fiatal anyagi helyzetét érinti, hanem azért is, mert 2019 és 2022 között a politikába a kegyelmi ügyet követően berobbant Magyar Péter volt a központ vezérigazgatója. Forrásaink szerint ezért a júniusi választásokig biztosan jegelik a drasztikusabb beavatkozást.
Felháborítónak tartom, hogy meg akarnak szüntetni egy olyan intézményt, amely évente több ezer hallgatónak nyújt lehetőséget arra, hogy finanszírozza saját tanulmányait. Számos statisztika készült már arról, hogy hányan köszönhetik a Diákhitel Központ működésének a diplomájukat
– mondta a 24.hu-nak Magyar Péter, akihez szintén eljutottak az átalakítási tervekről szóló hírek. Magyar szerint a társaság tevékenysége eddig sikersztori volt, és a központ azon kevés állami intézmény közé tartozott, mellyel az elmúlt több mint húsz évben az ügyfelek is elégedettek voltak.
A jelek szerint Orbán Viktor kormánya mára odáig jutott, hogy a saját jó teljesítményét sem tiszteli, ha magánérdekről van szó,
jelentette ki.
A Tisza Párt vezetője szerint ugyanis a hitelezési rendszert valójában nem is az MFB miatt bolygatják, hanem azért, hogy két lépcsőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankhoz szervezzék ki. Magyar úgy véli, a cél az, hogy ügyfeleket szerezzenek a miniszterelnök családjához közel álló pénzintézetnek, hiszen közismert, hogy a magyar ügyfelek más országokhoz viszonyítva nehezen váltanak bankot, sokáig kitartanak ott, ahol először nyitottak számlát.
Remélem, hogy Tiborcz István alatt is jól, és nonprofit módon működik majd a rendszer
– fogalmazott Magyar.
A Diákhitel Központot 2001-ben az első Orbán-kormány idején hozták létre, hogy elindítsák a magyar felsőoktatásban addig nem létező olcsó és hosszú futamidejű hallgatói hitelezést, és folyósítsa a kölcsönöket, illetve tartsa nyilván a tranzakciók adatait.
A zrt.-ben 22 éve változatlan módon az állam a 100 százalékos tulajdonos, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB gyakorolja. A társaság speciális helyzetben lévő intézmény, nincsenek banki jogosítványai, a számviteli törvény külön szabályozza a diákhitelezést és a szervezet elszámolási rendjét.
A Diákhitel Központnak az eredetileg lefektetett működési elvek szerint nem kell nyereséget termelnie, az elvárás vele szemben az, hogy a rendszert önfenntartó, önfinanszírozó módon működtesse. Ez az elmúlt években sikerült is, sőt 2020-ban rekordévet zártak. A korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötöttek, és 30 milliárd forint fölé tornázták fel a folyósított hitelek összegét. A központ szolgáltatásait az indulás óta mintegy félmillió diák vette igénybe.
Magyar lemondását követően az MFB Rákossy Balázst jelölte a zrt. élére, ám rögtön az új vezető beiktatása után megjelentek az átszervezést meglebegtető első híradások is. Nagy Márton gazdasági miniszter 2022 júniusában nevezte ki Kovács Zsoltot a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztossá. Feladatkörei között azt is felsorolták, hogy közre kell működnie a diákhitelezési szektor intézményrendszerének átalakítására vonatkozó intézkedési javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában. Kovács kinevezése óta az MFB igazgatóságának is tagja lett.
A cikk elején említett változtatás tavaly novemberben került a parlament elé, miután egy bizottsági módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban belecsempészték a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló, közel húsz témát felölelő salátatörvénybe. Az MFB-ről szóló törvénybe belevették, hogy a Diákhitel Központnak továbbítania kell „a személyes adatokat az MFB Zrt.-nek”. Az indoklásban pedig konkrétan meg is fogalmazták:
a módosítás indoka, hogy a jövőben a Diákhitel kiszervezhesse tevékenységét a Magyar Fejlesztési Bank részére.
A Nagy Márton vezette tárca néhány nappal később egy kormányrendeletet is kiadott a témában. Ebben a Diákhitel Központ mellett az MFB-t megbízták minden olyan, a hitelrendszer működtetésével kapcsolatos feladat elvégzésével, amit eddig a Diákhitel Központ végzett. Külön kiemelték, hogy a megbízás a hallgatói és képzési hitel megkötésére is vonatkozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium a hatékonyság növelésére hivatkozott.
Lapunk hiába kérdezte a rendszer sorsáról a NGM-et arról, valóban van-e olyan kormányzati terv, amely beolvasztaná a Diákhitel Központot az MFB-be, illetve ezen túl létezik-e olyan elképzelés, amely a diákhitelezés privatizációjáról, egy magánbanknak a rendszerbe való beengedéséről szól. Választ nem kaptunk, ahogy a Diákhitel Központ sem reagált a megkeresésünkre. Megkerestük a Gránit Bankot is, hogy kommentálják Magyar állítását, de egyelőre ők sem válaszoltak.
