Élet-Stílus

A falu WiFi-je

admin
admin

2006. 11. 19. 08:00

Szigorú önkormányzati gazdál­kodással „high-tech” községgé vált egy Tolna megyei kis település, Aparhant.

Egy aggódó huszonéves roma fiú kopogtat be egy gyönyörű fekvésű, isten háta mögötti kis tolna megyei falu, Aparhant polgármesterének irodájába. A fiú otthoni szélessávú internete éppen nem működik – az új, még nagyobb teljesítményű hálózat beállításaival lehet a probléma – így tisztelettudóan, de kissé kétségbeesetten kér segítséget. A rengeteg számítógép-alkatrésszel, dobozokkal diszkréten telepakolt, szocreál bútorokkal berendezett polgármesteri iroda gazdája, Szűcs György egy türelmes pedagógus hangján ígéri meg, hogy másnap, amikor amúgy is tanítani megy az iskolába, utánanéz a problémának.


Szûcs György. Polgármester, informatika tanár és rendszergazda.Fotó: Lakos Gábor


Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: mi köze lehet egy községi polgármesternek ahhoz, hogy nem működik az internet. A válasz egyszerű: a társadalmi munkában dolgozó polgármester nem csak matematika-fizika szakos (és informatikát is oktató) tanár, hanem egyben „a falu egyetlen rendszergazdája” is. Pár perc elteltével a folytatódó kellemes beszélgetést azonban újabb nem várt esemény szakítja meg: a polgármester kedvenc kutyája éppen beszabadult a tyúkok közé. Persze az erről szóló értesítés (egyelőre?) nem e-mailben, vagy internetes telefonon, hanem mobilon érkezik. De már tervbe van véve az internetes telefonálásra is széles körben alkalmas Wimax hálózat kiépítése a tágabb környéken – a polgármester most éppen erre keres befektetőt/vállalkozót. A hagyományos szolgáltatók azonban ellenérdekeltek, így nem lesz könnyű alternatív távközlési hálózatot szervezni a tágabb környéken. Az ambiciózus polgármester mégsem panaszkodik, s nem az államtól várja a megoldást, így nem lenne meglepő, ha pár év múlva a szűkebb környéken működne a vadonatúj technológiákat használó távközlési rendszer.

Gazdálkodj okosan


A Bonyhád melletti Aparhant községben országos szinten kiemelkedően magas az internetet használók aránya. Az informatika iránt lelkesen érdeklődő polgármester ugyanis már a kilencvenes évek eleje óta dolgozik azon, hogy a falut az információs szupersztrádára terelje. Tőke híján az önkormányzatnak járó normatív állami támogatás átlagosnál jobb felhasználása segített a fejlesztésekhez szükséges milliók összespórolásában. Mint Szűcs György mondja, a két WiFi átjátszó torony 6-7 millió forintnyi beruházással valósult meg. (Az acélszerkezetek a szomszéd falu lakatosműhelyében készültek. A több emelet magas adótornyok földmunkáit, a tartókábelek kifeszítését pedig az önkormányzati alkalmazottak végezték el.) A családoknál lévő végpontok kiépítése mintegy 50 ezer forintba kerül, amit helyi fejlesztésű vevő antenna tesz olcsóbbá. Emellett az összeg felét az önkormányzat átvállalja.

A szükséges forrásokat az intézmények takarékos üzemeltetésével sikerült előteremteni. Egy hasonló adottságú faluban a környéken az iskola, az óvoda, a művelődési ház, valamint a könyvtár éves fenntartása 110-120 millió forintot emészt fel, miközben a normatív állami támogatás csupán 60-70 millió forint. Ehhez képest Aparhanton az említett intézmények éves fenntartási költségét sikerül 80 milliós magasságban tartani, így csupán 10-20 millió forinttal kell évről évre kipótolni az intézményi költségvetést.

A polgármester szerint mindezt úgy tudják elérni, hogy szükségtelen dolgokra nem költenek. A polgármesteri hivatalban és intézményeiben mindössze négy főállású dolgozó van, az ekkora falvakban általában foglalkoztatott 6-8 fő helyett, és így a legnagyobb kiadási tételen, a bérköltségen sokat lehet spórolni. A szokásosnál így nagyobb munkát vállalnak az önkormányzatnál dolgozók, egy alkalmazott általában több területért felelős.

A polgármesteri hivatal mindemellett nem „segélyhely” és nem „szociális foglalkoztató”. A juttatásokért mindenkinek meg kell dolgoznia – az önkormányzatnál bárki vállalhat közmunka jellegű munkákat -, de a rendszeres segély fogalma a faluban ismeretlen. Az így felszabaduló források remek alapot adnak a szerény, de innovatív fejlesztésekhez, méghozzá úgy, hogy az Állami Számvevőszék sem talált kivetnivalót a gazdálkodásban.


Fotó: Lakos Gábor


Korábban a mezőgazdasági földek bérbeadása után néhány millió forintnyi forrásadó az önkormányzatot illette, továbbá kisebb földterületek és lakások bérbeadásából is származott némi jövedelem. Az idén ugyanakkor egy jogszabályváltozás miatt már nem számíthatnak bevételre a forrásadóból. Komolyabb vállalkozás híján iparűzésiadó-bevétel sem várható, így újabb fejlesztésekre már nem futja majd.

A falu igazi különlegessége persze a példátlan nethasználat. Míg az infokommunikáció magyarországi helyzetét értékelő Kék Notesz 2006-os adata szerint a falvakban mindössze 4 százalék a szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, addig Aparhanton a lakások közel felében (!) van ilyen lehetőség. A település különlegessége már rögtön a megérkezésünkkor szembeötlő. Egy tipikus faluszéli, omladozó és szárítóköteleken lógó rongyos ruhákkal csipkézett szegény porta előtt haladunk el, amelynek udvarán öt-hat maszatos gyerek szaladgál vígan, s bár munkaidő van, a férfiak és a nők is otthon vannak. A falusi szegénység látványos jelei ellenére a háztetőre három parabolaantenna van felszerelve és egy negyedik speciális antenna pedig a szélessávú internetelérést biztosítja. A tyúkólak és fészerek felett nem csak a két templomtorony, hanem két hatalmas, a GSM átjátszó állomásokhoz hasonló WiFi adótorony is magasodik. A körülbelül 1200 főt számláló településen ugyanis WiFi (vezeték nélküli szélessávú internet elérést biztosító) hálózattal oldották meg a meglehetősen olcsó, havonta 1500 forintba kerülő internetezést. A polgármester hozzáteszi: a helyi lakosok és a képviselőtestület segítsége nékül ma nem tartanának itt.

Van igény


Persze nem sokat érne az olcsó és bárki számára elérhető hálózat, ha nem lenne rá igény. Ám Aparhanton Szűcs György már a nyolcvanas évek óta heti több órában informatikát is tanít az általános iskolában. Bár kezdetben csak egy-egy (ma már múzeumba való) gép volt az iskolában, ma a számítógépteremben 14 korszerű PC áll a gyerekek szolgálatában. Ők ötödik osztályos koruktól fogva kötelezően ismerkednek a bitek és bájtok rejtelmeivel. A polgármester az idén októberben ötödször is nyert – ezúttal egyedüli, független indulóként a szavazatok 100 százalékával -, azaz 1990 óta tölti be megszakítás nélkül ezt a posztot. S Szűcs valóban szívügyének tekinti, hogy a gyerekek megtanulják és terjesszék a számítástechnika fontosságát. Ezért az iskolában a nebulók számítógépes játékokkal nem foglalkozhatnak. „A 8. osztály végére a gyerekek 50-70 százaléka teljes ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsgát tesz” – meséli büszkén a polgármester.

Tolna Megye és Aparhant vásárlóereje

• Tolna megyében az egy főre jutó vásárlóerő index az országos átlag 91,5 százaléka
• Aparhant esetében ez az érték 85,5 százalék
• Összehasonlításul Budapest indexe 135,4
• Pest megye indexe 102,3
Forrás: GfK Hungária: Vásárlóerő index tanulmány, 2006-2007

Ez azután a munkaerőpiacon is nagyon komoly versenyelőnnyel jár a falu iskolájában végzők számára, akik közül rengetegen a közeli Bonyhádra járnak dolgozni, és mindennapi munkájukban hasznosítják az informatikai tudást. Nemritkán pedig e-mailen tartják munkahelyükkel a kapcsolatot, vagy éppen interneten keresnek maguknak további munkalehetőségeket, üzleti kapcsolatokat, vagy éppen információt a mezőgazdasági támogatásokhoz. Éppen egy neten fellelt pályázaton sikerült 25 millió forintos támogatást szerezni korszerű kamionos állatátrakodóra, amely a napokban készült el. A polgármester szerint az országban elsőként teljesíti egy ilyen pihenő- és rakodóhely az uniós előírásokat. A falu mellé tervezett M9-es autópálya pedig hosszú távon jó befektetéssé teszi a létesítményt. A vidéken különösen meglepően magas, 50 százalék körüli internet-penetrációt a polgármester azzal magyarázza, hogy mára már felnőttek azok a tanulói, akik anno nála tanultak informatikát. Ezért az sem meglepő, hogy a felnőttek nem a kocsmába mennek ejtőzni munkaidő után, jó néhányukat megfertőzte a számítógépek világa. Mi több, közülük sokan részt vesznek az iskolában szervezett tanfolyamokon, ahol például az internet használatának fogásait, így a netes keresést is megtanulhatják; annak idején, amikor ők tanulták az informatikát, még a publikus internetelérés fogalma sem létezett. (Igaz, a településen már az internet hőskorában több számítógép a webre volt kötve.)

Az oktatás régi hagyományának köszönhetően pedig szájról szájra terjed, hogy az interneten mennyi érdekes információt lehet megtudni. Például különböző uniós és hazai pályázatokhoz, vagy éppen agrártámogatáshoz szükséges információkat is lehet gyűjteni, illetve azokra jelentkezni is lehet.

Emellett gyakran azok a családok is jelentkeznek internet-hozzáférésért, ahol nincs is gyerek, hiszen az emberek közt mind jobban terjed, milyen sok információ és érdekesség szerezhető be a világhálóról. Találkoztunk egy 50 év körüli helyi férfivel, aki korábban az önkormányzat szippantóskocsijának sofőrje volt. Szabadidejében ma a régi pénzérmék nagy rajongója. Kollekcióját nem csak a helyi cimborákkal való cserélgetéssel bővíti, hanem rendszeres látogatója a Vatera.hu online aukciós portálnak is. Emellett nagyon szereti a történelmi témájú cikkeket, s csillogó szemmel újságolja, hogy az internet hétről hétre mennyi újdonsággal gazdagítja az életét. Nem mellesleg pedig olcsóbban jut az információkhoz, mintha előfizetne két-három történelmi témájú újságra, szakfolyóiratra. Az internet ráadásul jól kereshető, így napról napra könnyen megtalálhatja érdeklődési körének pontosan megfelelő cikkeket.

A polgármesteri hivatal egyszerű régi épülete is jól tükrözi a falu különlegességét. A szépen gondozott virágágyás vagy a friss festés alig fedi el azt, hogy a hivatalra azért ráférne egy alapos tatarozás, ám a képviselőtestület fontosabbra költ: a hátsó traktusban a falusi internet lelke, egy modern szerverszoba üzemel. Ide a nyáron légkondit is be kellett szerelni, mert a lelkes internetezők rohama és a kánikula miatt túlmelegedett egy szerver, s internet nélkül maradt a falu. Többen szaladtak reklamálni, ami azt jelzi, hogy szeretik és használják is az olcsó internetet a kis faluban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.