Élet-Stílus

Monopólium után, verseny előtt?

Az alternatív vezetékes távközlés korántsem indukált olyan méretű versenyt, hogy az egykori Matáv-monopóliumot ténylegesen megingatná.

A piacot máig meghatározza, hogy a Matáv-utód T-csoport szolgáltatási portfóliója egyedülállóan széles, talán csak a tévézés jelent kivételt, amennyiben ezt a szolgáltatást egyelőre csak ott tudja kínálni, hol a T-Kábel hálózata már ki van építve. A hírek szerint azonban küszöbön áll az IP TV beindítása, amivel a T-csoport áthidalhatja ezt a nehézséget. A piacot ezért ma jobbára az jellemzi, hogy az alternatívok, bár a törvény elvileg minden lehetőséget megad nekik, általában csak egy-egy üzletágban és gyakran csak egy bizonyos területen versenyeznek. A mobiltelefonos szegmensben pedig gyakorlatilag egyik alternatív szolgáltatónak sincs esélye a piaci fellépésre.

EGYETLEN IGAZI. A Magyar Telekom-csoport egyetlen igazi kihívója, versenytársa ma a 730 ezer háztartást elérő UPC Magyarország. Tévézés-internetezés-telefonálás hármasát létrehozva komplex alternatívát kínál az előfizetőknek.

De még a UPC is lemaradásban van például az internetes tartalomszolgáltatás terén. Ezzel kapcsolatosan Szűcs László, a UPC Magyarország sajtókapcsolati igazgatója úgy fogalmazott: a tartalomszolgáltatás költséges és lassan megtérülő beruházás, de bizonyos formáját viszonylag rövid idő alatt létre lehet hozni, és ezeken a területeken a UPC-nek vannak tervei.


Monopólium után, verseny előtt? 1

A meglévõ percdíjakból már nem sokat tudnak lefaragni.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: nyilvánvaló, hogy a hazai vezetékes távközlésben hosszú távon fennmarad a T-Com dominanciája. Mint ahogy minden európai országban változatlanul meghatározó szerepben tarthatják magukat az inkumbens telekommunikációs cégek.

HANGROBBANÁS. Erre a piacra a méretgazdaságosság dominanciája jellemző – hangsúlyozza Szűcs László. Ezért eleve nem is volt várható, hogy az alternatív vállalatok belépése nyomán a piaci szerkezet lényegesen megváltozzon. Ezen belül ráadásul a vezetékes telefon piaca telített, stagnáló, pangó, sőt hanyatló színtér, ezért a távközlésnek nem elsősorban ebben az ágában számíthattunk áttörésre.

Ennek ellenére az elmúlt két évben soha nem látott pezsgés és földcsuszamlásszerű áresés következett be a telefóniában, elsősorban a virtuális és a konkurens infrastruktúrán (kábelen) üzemelő lakossági szolgáltatók rendkívül kedvező ajánlatai következtében. Ha a tényleges előfizetők számában nem is érte áttörésszerű veszteség a domináns szereplőt, a hangforgalom alakulásában már inkább megrengették az alternatívok. Az ország jelentős részén létrejött az igazi lakossági vezetékes (kábeles) konkurencia.

A HURKOKBAN BÍZNAK. A valódi versengés és akár az áttörés lehetőségét az infrastrukturális versenypálya kiépülése és az előfizetői hurkok, vonalszakaszok idén ősszel megkezdődött teljes átengedése teremtheti meg – mondja Szűcs László. Véleménye szerint ezeknek a lehetőségeknek a révén ténylegesen és hosszabb távra is átcsábíthatók a domináns vállalat előfizetői.

Ráadásul nem pusztán a telefonálás vagy az internet terén történhetnek meg a váltások, hanem a teljes távközlési vertikumban. Az alternatív konkurensek ugyanis így már kedvező triple play-kínálatot, hármas szolgáltatási csomagot képesek kínálni az otthonoknak.

Azt, hogy az áttörés nem puszta terv, jól mutatja az internetpiac. Ott már megtörtént a gátszakadás. Rendkívül éles versenyben a nyugat-európai 20 százalékos átlagnál lényegesen magasabb, több mint egyharmados arányt szakítottak ki maguknak a kábeltévés cégek. Mi több, a saját vezetékkel nem rendelkező alternatívok ügyfélköre sem elhanyagolható.

Másrészt pedig áttörés előtt áll a triple play-piac is, ahol a kábelesek mellett a kibérelt előfizetői hurkok segítségével immár ugrásra készen állnak az eddig szárnypróbálgató virtuális szolgáltatók. Ennek következtében a jövőben a vezetékes telefon szerepe még jobban leértékelődik, és a teljes körű kínálat, a kedvező ár és a kényelem, illetve a hozzáadott értékszolgáltatások jelentősége válik meghatározóvá.

FÓKUSZBAN A KKV-K. Másként árnyalja a piac helyzetét Zsembery György, az Invitel marketingvezérigazgató-helyettese. Szerinte először is külön kell választani az üzleti és a lakossági piacot.

Az üzleti szegmensben – elsősorban a méretgazdaságosság alapján – évek óta egészségesnek mondható, intenzív verseny a jellemző, 4-5 állandó szereplővel. Érthető módon eleinte mind a volt koncessziós társaságok, mind pedig az alternatív szolgáltatók a nagyobb forgalmat lebonyolító nagyvállalatokra és intézményi ügyfelekre összpontosítottak.


Monopólium után, verseny előtt? 2

Ebben a szegmensben ugyanakkor mára már annyira „nyomott” árakat kell ajánlani ahhoz, hogy egy tenderen egyáltalán labdába rúgjon az aspiráns szolgáltató, hogy az lassan már a megtérülést veszélyezteti. Részben emiatt, részben pedig a korábban „elhanyagolt” kis- és középvállalatokban rejlő növekedési potenciált felismerve az Invitel fókuszába az utóbbi időben egyre inkább a kkv-szegmens került.

Ez azt jelenti, hogy az Invitel testre szabott megoldásokkal, egyszerű és költséghatékony csomagokkal keresi meg a kis- és középvállalatokat. Versenyelőnye azonban mégsem elsősorban a legalacsonyabb árban, hanem az ügyfélkiszolgálás minőségében rejlik. Ebben versenytársai előtt jár – állítja Zsembery György -, éppen az idejében felismert új piaci helyzetre kidolgozott stratégiájának köszönhetően.

SZŰK MOZGÁSTÉR. A lakossági piacon nem jellemző a teljes szolgáltatóváltással történő ügyfélszerzés, bár elvi lehetőség van rá a liberalizáció óta. Helyette az alternatívszolgáltató-választás gyakorlata terjedt el, ami azt jelenti, hogy az ügyfél megtartja előfizetését meglévő szolgáltatójánál, de bizonyos (vagy akár az összes) kimenő hívásait az alternatív szolgáltató közreműködésével bonyolítja le.

Tény, hogy nagyon szűk az a mozgástér (más szóval: árrés), amelyben a szolgáltatók mozoghatnak, hiszen a gazdaságos működéshez a meglévő percdíjakból már nem sokat tudnak lefaragni. Többek között ez az oka annak, hogy ebben a szegmensben valóban korlátozott a verseny lehetősége.

Az Invitel stratégiája az, hogy az egyszerű alternatív telefonszolgáltatás mellett a hangsúlyt egyre inkább az internetszolgáltatással „egybecsomagolt”, illetve az internetalapú telefonszolgáltatásra helyezze. Erre példa a NeoPhoneX legújabb verziójának bevezetése. Így az olyan újszerű megoldásokkal is hatékonyan veheti fel a versenyt, mint a bizonyos felhasználói csoportokban már egyre jobban terjedő Skype.

Ha nincs verseny, nincs befektetés?

Nem kétséges, hogy a Magyar Telekom-csoport a jelenlegi status quo fenntartására törekszik. Ennek érdekében minden eladásra kínált céget megpróbál megvenni. A Deutsche Telekom ugyanígy működik Németországban. Miután a helyi versenyhivatal a kábeltévés infrastruktúra eladására kötelezte, olyan cégekbe szervezte ki az üzletágat, ahol kisebbségi, de azért döntő szavú tulajdonos maradt. A versenytársak nem tehetnek mást, mint hogy természeti tényezőként fogják fel a Magyar Telekom terjeszkedő „életmódját”. Legfeljebb morgásszámba megy a véleményük, miként Szathmári Gézáé, a GTS-Datanet Kft. ügyvezető igazgatójáé is: a felmérések szerint nagyságrendekkel több befektetés érkezik abba az országba, ahol éles a verseny – állítja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik