A felszínen látványos változások zajlanak az infokommunikációs iparágban. A készülékek egyre többet tudnak, a cégek mind az egyéni fogyasztókat, mind a nagyvállalatokat kihagyhatatlan ajánlatokkal bombázzák, mindeközben pedig „dübörögnek” az eladások. Legalábbis dübörögtek az elmúlt években. Az informatikai és telekommunikációs fejlesztések sosem látott tömege ellenére nehéz esztendő elé néznek az infovilágban aktív vállalatok. A gazdasági visszaesés ugyanis nyilvánvalóan a beruházások visszafogásához vezet, s nem tudni, milyen intenzitású lesz a „depresszió”, és mikor tér vissza a beruházási kedv.
Az elmúlt egy-két évben folyamatosan csökkentek az állami megrendelések. Sokan így az uniós pénzektől várják a „megváltást”. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv fél éve „kifutott”, az informatikai fejlesztésekre is felhasználható pályázatok lezárultak, a 2007-től induló második fejlesztési terv pályázatait pedig még ki sem írták. „Ez előrevetíti, hogy legkorábban 2007 második felében számíthatnak bevételre az informatikai cégek az uniós forrásokból finanszírozott projektek kapcsán” – vonja le a következtetést Deme Csaba, a Microsoft Magyarország Kft. marketingigazgatója. Aggasztónak tartja azt is, hogy a nagyvállalati beruházásokat is óvatosabban tervezik, s sokan elhalasztják informatikai beruházásaikat.
Marosvári Gábor: A nagyobb informatikai cégek a középvállalatok felé fordultak.”
EGYÉRTELMŰ JELZÉS. Már észlelhetők a visszaesés jelei. Az IDC legfrissebb adatai szerint a júliustól szeptemberig terjedő negyedévben az előző év azonos időszakához képest 9 százalékkal visszaesett az asztali PC-k értékesítési darabszáma. Jövőre mind-össze kétszázalékos lehet a bővülés a szerverek piacán is, holott hosszú éveken át jóval 10 százalék fölött növekedett ez a szegmens. Ez részben a piac telítődésével is magyarázható, de amennyiben a következő hónapokban tovább folytatódik vagy tovább erősödik ez a negatív trend, az egyértelmű jelzés lehet a piaci szereplőknek.
„A megszorító intézkedések egész gazdaságban érződő negatív hatásai és az állami takarékosság miatt az informatikai piac látványos növekedési üteme néhány százalékponttal lassulni fog jövőre” – véli a neves IDC-piackutató cég vezető elemzője, Marosvári Gábor. A korábban várt (összesített) 7 százalék körüli növekedési ütem 2006-ban még tartható, de 2007-ben már csak 5 százalék körüli bővülést prognosztizál a teljes informatikai piacon a kutatócég. Amennyiben azonban a központi takarékosság valóban jelentős lesz, akkor a hazai tulajdonú közepes informatikai szállítók lehetnek a legnagyobb gondban, mert e cégek bevételük jelentős részét az állami megrendelésekből kapják.
Állami fejlesztések. Persze az államreform a korszerű informatikai rendszerek iránti igény megnövekedésével is járhat – érvelnek az örök optimisták. Köztük Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, a Kirowski Rt. vezérigazgatója. Véleménye szerint ősszel még nem volt érezhető a fogyasztás visszaesése a piaci szereplők körében. Ugyanakkor a gazdaság lassulásának pszichológiai hatása mindenképpen jelentős, akkor is, ha az nem jár azonnal érezhető forgalomcsökkenéssel. Persze az informatikai cégekhez csak hónapok elteltével „gyűrűzhet be” a nagyvállalatok vagy épp az állami szervek informatikai költségvetésének csökkenése.
Kovács Zoltán: „évek óta csökkennek az állam informatikai beruházásai.”
Kovács Zoltán bizakodó álláspontja szerint a kormányzati negyed várhatóan lassan elinduló fejlesztése vagy éppen a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása során a korábbinál jóval nagyobb informatikai kiadásokra lehet számítani az állami oldalon – ha nem is rövid távon, de 2008-tól biztosan. Ez azért is fontos, mert évek óta látványosan csökkenek az állam informatikai beruházásai. Az összes megrendelés mintegy harmadát adhatják az állami projektek, de ha a vállalati szektor visz-szafogja költését, viszont az uniós források miatt a közszféra bátrabban költ informatikára, akkor ez az arány néhány éven belül jó néhány százalékponttal növekedhet – véli Kovács Zoltán.
KI A KICSIT… Marosvári Gábor szerint a nagyobb informatikai cégek az állami megrendelések csökkenése miatt is a középvállalatok felé fordították figyelmüket, hogy a tulajdonosok, illetve a külföldi anyacégek oldaláról érkező növekedési nyomást kielégítsék. Tavaly és idén ebben a szegmensben igyekeztek a legtöbb hardvert, szoftvert és szolgáltatást értékesíteni, mivel nagyvállalati ügyfeleik megrendelései stabilak voltak ugyan, de növekedni már csak visz-szafogottan tudtak.
Az összesen mintegy 460 milliárd forintos informatikai piacon a további 880 milliárd forintot kitevő távközlési szektor nélkül számítva azonban egyre nehezebb az említett középvállalati szegmensben növekedni. Így a meghatározó piaci szereplők az informatikában vagy éppen a távközlésben is egyre inkább kezdik felfedezni nemcsak a közepes, hanem a kisvállalatokat, sőt a mikrovállalkozásokat is.
Természetesen a multinacionális informatikai cégek javának stabil a pénzügyi helyzete, így ők valamivel könnyebben fogják átvészelni a lassulást, mint a jóval tőkeszegényebb hazai tulajdonú kis- és közepes cégek. Bizonyos dinamikusan fejlődő technológiai szegmensek ugyanakkor még a rosszabb körülmények közt is komoly bevételi forrást jelenthetnek egy-egy szállítónak. Ilyen például a rendszerüzemeltetés, az informatikai biztonság, a tárolómegoldások vagy éppen a mobil-eszközök kereskedelme (lásd külön írásunkat), illetve az ezekhez kapcsolódó innovatív vállalati szolgáltatások és megoldások értékesítése.
Mobilvilág
A technológia látszólag villámsebességgel változik körülöttünk. Számítógépeink egyre kisebbek és gyorsabbak, egyre többet tudnak. Ráadásul ma már az egész irodát magunkkal vihetjük akár egy vasárnapi piknikre, akár egy hosszabb üzleti útra: pihenésre így még a repülőn sem sok idő marad. Talán éppen ezért érezzük magunkat felhasználóként egyre elveszettebbnek a ránk zúduló mind nagyobb információtömegben. A többség így lassan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: bár már mindenhol utolérhetnek bennünket az e-mailjeink, mégis viszonylag kevesen igénylik ezt, a legtöbb cégvezető is inkább kényszerből vállalja irodájának mobilizálását.
Az informatikai iparágban szintúgy mélyreható változások zajlanak, persze ismét csak gyorsabban, mint ahogyan azt a felhasználók követni tudnák. Korábban hosszú évekig a rendszerintegráció jelentette a meghatározó tevékenységet, azaz az informatikai rendszerek telepítése, beüzemelése, folyamatos fejlesztgetése. Ma ez a vonal is változóban van. A szoftveres alkalmazások fejlesztése, komplett megoldások értékesítése veszi át a helyét, e tevékenységből arányaiban jóval több bevétele származik az informatikai cégeknek. Ez persze nem is annyira meglepő, hiszen a szükséges hardver infrastruktúrák a legtöbb helyen már kiépültek – éppen a mobilinformatika az, ahol még szükség van újabb beruházásokra, a hagyományos laptopoktól egészen a Blackberry telefonokig. Természetesen a sokkal komplexebbé váló rendszerek karbantartása is mind nagyobb szerepet kap, és továbbra is nagy üzletet jelent az információbiztonság, a hálózatépítés és az üzemeltetés.
Néha azonban éppen a fogyasztók szavaznak a változásra vásárlásaik révén. A mobilitás növekedése minden fronton tetten érhető: a notebookok ma már nemcsak az informatika szerelmesei, a trendi tinédzserek vagy éppen a fontos felső- és középvezetők körében terjednek villámsebesen, hanem a vállalatok egyszeri dolgozóinak munkaasztalán is mind gyakrabban helyettesítik a nagydobozos gépeket. Az egyre kisebb árkülönbség okán már nem is kérdés, hogy a mobilgépeké a jövő. Azon túl, hogy az unalmas és hosszú utazások is értelmesen kitölthetők velük, a munka hazavihető, így a sokat mozgó munkatársak (például területi képviselők, értékesítők, szervizesek és hasonlók) ideje sokkal látványosabban kihasználható.
Telefonos trendek
Nem jön jól a megszorítások miatt csökkenő családi büdzsé a vezetékestelefon-társaságoknak. Az elmúlt évek tendenciái folytatódnak, a vonalaikról teljesen lemondók száma állandósult, vagyis a potenciális előfizetői tábor egyre apad. A növekvő lakossági terhek miatt még az eddiginél is nehezebb lesz meggyőzni a családokat arról, hogy beszélgetéseiket ne tereljék teljes mértékben mobiltelefonra. Igaz, a vezetékes technológiákon (telefon- és kábeltévé-hálózat) keresztül széles sávon internetezők tábora dinamikusan bővül, de ez egyelőre nem elég ahhoz, hogy a mérleg nyelvét egyensúlyba hozza. A mobilpiac nemcsak az előfizetők számát, hanem az összesített forgalmat tekintve is közel áll a stagnáláshoz, de legalább visszaesés nem következett be. Mobiltelefonra és beszélgetésekre akkor is hajlandók költeni az előfizetők, ha a pénztárcájukra nehezedő nyomás általánosságban erősödik. Az éles verseny miatt azonban a beszédforgalmat tekintve a szolgáltatók folyamatos díjcsökkentésre kényszerülnek. Ezen a fronton is az adatátviteli bevételek izmosodásától várják a növekedést, és bár ezek a szolgáltatások ígéretes ütemben növelik a forgalmat, egyelőre még nem képviselnek számottevő részt az összesített bevételben.
A piac tehát az adatátviteli áttörésre vár, amelyet esetleg a karácsonyi bevásárlási szezon is elősegíthet. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az előfizetőket igen nehéz rábeszélni egy-egy szolgáltatásra, viszont a csalira ráharapók közt viszonylag magas arányban vannak azok, akik hosszabb távon is „igazi” ügyfelek maradnak. Ezért a karácsonyi bevásárlásra megint sok akcióval készülnek a cégek, és a korábbi évek tapasztalatai szerint a magyar előfizetők ezeknek nem tudnak ellenállni, talán még a megszorítások ellenére sem.
