Élet-Stílus

Növények Noé bárkájára

A norvégok hatalmas hűtött „magtárat” építenek a világ növényállományának megőrzésére. A Reuters szerint az óriási tároló jövő szeptemberre készül el.

A világ több táján is készülnek a növényi genetikai állomány megőrzésre alkalmas hatalmas tárolóhelyek, ahol, Noé bárkájához hasonlatos módon igyekeznek átmenteni a mai növények magjait a jövő számára. Norvégia is csatlakozott ezen kezdeményezésekhez, és tervei szerint 2007 szeptemberéig megépíti az Antarktisz közelében a világ legnagyobb mélyhűtésű magtárolóját.

A Global Seed Vault – Globális magtár – Svalbard szigetén egy hegy belsejében készül, mintegy 1000 kilométerre az Északi-sarktól. A 3 millió mag tárolására alkalmas tárolóba a világ minden tájáról érkeznek majd magok és termések.

A norvég mezőgazdasági és élelmiszer-ipari miniszter, Terje Riis-Johansen szerint Norvégia ezzel a tárolóval járul hozzá ahhoz a nemzetközi rendszerhez, amely az élelmiszer-termelésre alkalmas növények szaporítóanyagainak tárolását és a jövő számára átörökítését célozza. A miniszter kifejezetten Noé bárkájához hasonlította a készülő létesítményt.

A helyszín kiválasztásakor kifejezett előny volt az, hogy a létesítményben fenntartott optimális –18 Celsius-fok, áramkimaradás esetén sem megy –3 fok fölé.

Norvégia a tároló költségét – mintegy 5 millió dollárt – az ENSZ élelmiszer-ipari és mezőgazdasági szervezetével közösen vállalja magára, de a létesítményben tárolt szaporítóanyagok az ország tulajdonát képezik.

A világ számos táján hasonló tárolókat építtető Global Crop Diversity Trust úgy gondolja, hogy egy előre láthatatlan természeti katasztrófa esetén ezen tartalékok segítségével újrateremthető a bajba jutott országok növénytermesztése.


Az ötlet alapvetően nem új

A norvég kormány már a nyolcvanas évek elején felvetette, hogy létre kellene hozni a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport valamelyik jéghegyében egy olyan „terménybankot”, ahol a létező összes növényfajtának az egyedeit összegyűjtenék, és mindenféle külső behatástól megóvnák.

Akkoriban az ötletet végül elvetették, mivel a szigetcsoporthoz könnyen hozzáférhetett a Szovjetunió is, márpedig a szovjetek kiszámíthatatlansága miatt a norvég kormány semmiféleképpen nem kockáztathatta meg egy költséges „terménybank” létrehozatalát.

Csakis végveszély esetén

A leendő „gabonabank” a ma már létező „magbankokból” szerzi be a magokat. Ilyen takarmánybank nem csak fejlett országban létezik, épült már Mexikóban, Szíriában, de Nigériában is, ám biztonságosság szempontjából messze elmaradnak a most megépítendő mögött. A kiöregedett hűtőrendszer vagy a nem megfelelő biztonsági előírások miatt ma már igen sok „terménybankot” sorolnak a nem biztonságos kategóriába.

A Spitzbergákon tárolt növényi magokhoz csakis végveszély esetén nyúlhatnak hozzá: akkor, amikor az összes többi „terménybank” valamilyen oknál fogva már megsemmisült. Világszerte egyébként hozzávetőleg 1300 ilyen terménybank létezik, amelyekben összesen 6 millió növényfajtát tárolnak. Az ilyen tárolóknak nagy szerepe lehet a későbbiek folyamán a biodiverzitás fenntartásában is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik