A magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát – a többi között ezt írta a Népszavának az Európai Bizottság. A testületet azért kereste meg a lap, mert a gazdaságról szóló nemzeti konzultációban többször is „Brüsszel” állítólagos terveiről van szó.
A Bizottság szerint
A cikkből kiderül, hogy a Covid-járványt követően a Bizottság és a tagállamok úgy döntöttek, hogy összesen mintegy 800 milliárd euróval támogatják a gazdasági helyreállítást az unióban. Ehhez kapcsolódóan minden ország egy helyreállítási terv keretében saját maga vállalt reformokat. A magyar kormány többek közt megígérte a nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságának javítását. A nyugdíjak hosszú távú fenntarthatósága azonban – hangsúlyozza a Bizottság –, semmilyen formában nem jelenti, hogy el kell törölni a tizenharmadik havi nyugdíjat „Brüsszel” miatt.
A nemzeti konzultáció állítása szerint Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. A Bizottság cáfolata szerint az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereteit veszi figyelembe, és csak akkor tesz lépéseket, amikor a másik fél nem tartja be a szabályokat. Ilyenkor a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben – például versenyt torzító állami támogatások esetén –, a Bizottság az EU iparát védi.
Kínával a kölcsönösségen és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmet szeretnének folytatni, és senki nem akar kereskedelmi háborút. Az Oroszország ellen hozott tizennégy szankciós csomag mindegyikét megszavazta a magyar kormány a Tanácsban
– emlékeztet a Bizottság.
