A Kossuthon vendégeskedik Orbán Viktor.
A kormányfőnek a világpolitikát illető meglátásairól itt írtunk, alább a miniszterelnök gazdasági rapid elemzéséről számolunk be.
Az újabban balos húrokat pengető kormánypolitika jegyében került szóba az, hogy „Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a munkásfiatalokat is tudja támasztani”.
A támaszték mibenlétét is megvilágította Orbán Viktor, amikor kifejtette, régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt egy hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat,
„de mi van a többiekkel, mi van a melós fiatal csávókkal?”.
A miniszterelnök szerint „ez nem egyszerű történet”, mert a hitelt munkához kell kötni, hiszen „nyilván nem akarjuk a lustákat támogatni”; de szerencsére a többség dolgozni akar, szakmát tanul, és a szakmáját használni akarja.
A kormányfő azt a felismerését is megosztotta a riporterrel, miszerint a fiatalokat lakhatási nehézségek gyötrik, a párkapcsolatok is mintha később jönnének létre és később születnek a gyerekek, így nehéz önálló életet elkezdeni – a munkáshitel arra szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok egy egyszeri életkezdési lehetőséghez jussanak.
Ennek paraméterei:
- összege négymillió forint
- kamatmentes
- futamideje tíz évig fut, ha a fiatal gyereket vállal közben, akkor az első gyerek után két évig fel lehet függeszteni a törlesztést, két gyerek után újabb két évig felfüggeszthető és a felét elengedik, három gyerek után pedig az egész tartozást elengedik.
Vagyis: „A hitellel tehát teljes életkép rajzolódik ki az ember elé: össze van kapcsolva a munka, a család, a gyerek.”
Ami annak fényében ambiciózus vállalásnak tűnik, hogy a KSH friss adatai szerint 2024. harmadik negyedévében nemhogy nőtt volna, hanem 0,7 százalékkal csökkent a magyar GDP.
Alighanem ezt relativizálva fogalmazott úgy a miniszterelnök, hogy:
- a világ legmodernebb autógyárai dolgoznak Magyarországon, a repülőgépiparhoz is gyárt az ország alkatrészeket, a hadiiparnak óriási kapacitásai jöttek létre, az elektronikában és informatikában pedig mindig is erős volt Magyarország, tehát „a magyar iparral nincs semmi baj”
- a probléma a kereskedelemmel van, nem azért gyárt Magyarország kevesebbet, mert nincs jó gyára, munkása, technológiai színvonala, hanem azért, mert kicsi rá a kereslet; de ez változni fog, és ezekre a termékekre, különösen az elektromos autókra, akkumulátorokra óriási szükség lesz a világgazdaságban.
A konkrét ígéret így hangzik:
A kormányfői konklúzió:
Ez a helyzet is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországnak gazdasági semlegességre van szüksége.
Értsd:
Ha Magyarországnak termékeit nem veszik meg nyugaton, akkor vegyék meg keleten. Fontos, hogy nekünk ne csak a világgazdaság egyik fele, hanem másik fele is a kliensünk legyen, mert egyébként a nagyon magas, világszínvonalú termékeinket nem fogjuk tudni eladni.
Szóba került, hogy új elnöke van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, akivel, így a kormányfő, mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot, „mert a kormány legfontosabb gazdasági partnere a gazdaság növekedése, a bérek, a munkahelyek, a szakképzés szempontjából a kamara
A minap bukott Parragh Lászlóról elmondta, hogy kiváló együttműködésük volt, köszönettel tartozik neki.
Orbán Viktor kifejtette azt is, hogya kormány nem akar beleszólni a zajló bértárgyalásokba, viszont:
Én azt szeretném, ha nemcsak egyetlen évre állapodnának meg, hanem minél hosszabb távra, legalább három évre és akkor van egy kiszámítható, tervezhető bérnövekedés.
Szóba került a vállalkozásfejlesztés.
A miniszterelnök úgy látja, az elmúlt 14 év megerősítette a nagyvállalkozásokat, most már nemcsak Mol és OTP van, mint korábban, hanem nagyon erős a Richter, erősek az építőipari vállalatok, az informatikai cégek. „Tehát van egy bajnokok klubja, amelyben azok a nagy cégek vannak, amelyek nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is megállják a helyüket.”
Szerinte a középvállalatok is „jó pályán vannak”. Esetükben az a feladat, hogy ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe.
Itt is vannak számok: 2010-ben nagyjából 3000 középvállalat volt jelen a külföldi piacokon, most 15-16 ezer.
A kisebb vállalkozások, így a kormányfő, azonban továbbra is nehezen boldogulnak, a most induló Demján Sándor-program őket kívánja tőkéhez juttatni.
Orbán Viktor jelezte, hogy részben kiírták, részben hamarosan kiírják az EU-s pályázatokat is. Ugyanis „szemben a rémhírekkel, amelyek arról szólnak, hogy nincs pénz, 12 milliárd euró, vagyis 4800 milliárd forint áll a számlánkon, és várja, hogy a vállalkozók ezeket a pénzeket értelmes fejlesztésekre elvigyék”.
