Nagyon meglepett. Nem értem
– így reagált Soproni Tamás terézvárosi polgármester arra, hogy a főpolgármester-jelölti versenytől Vitézy Dávid javára visszalépő, de a budapesti Fidesz irányítását átvevő Szentkirályi Alexandra rácsatlakozott az önkormányzat kezdeményezésére, és bejelentette, hogy a rövid távra kiadható lakások jövőjéről szóló VI. kerületi szavazás eredményének megfelelő szabályozást javasol a kormánynak Budapesten és akár országosan is. Az eredményt azóta már tudjuk, a rövid távú szálláskiadás tiltására voksolt a terézvárosi szavazók többsége. 20,52 százalékos részvétel mellett
- 3265-en szavaztak a betiltásra (54 százalék),
- és 2818-an ellene, vagyis ennyien tartanák fenn a jelenlegi állapotot.
Soproni szerint azért is meglepő Szentkirályi nyilatkozata, mert a Fidesz helyben támadta a népszavazást. Kovács Balázs, a kormánypárt VI. kerületi elnöke fogalmazott, hogy a polgármester valójában nem népszavazást kezdeményez, hanem tiltott adatgyűjtést akar folytatni. Ehhez képest valóban jelentős fordulat, hogy Szentkirályi már a budapesti, sőt akár az országos szabályozáshoz is ezt a szavazást tekinti irányadónak.
Bár nem volt nagy különbség az igen és a nem szavazatok száma között, Soproni előre jelezte: a képviselő-testület a győztes álláspontnak megfelelő szabályokat alkot majd. Azóta az is kiderült, hogy a rövid távú lakáskiadást 2026. január 1-jével tiltják be a VI. kerületben.
Hanti Gergely, aki saját tulajdonú és bérelt ingatlant is kiad rövid távra – emellett szerkeszti a bnbinfo.hu oldalt, amelyen önkormányzati adatbázisok alapján tesz közzé szálláshelyekkel kapcsolatos adatokat, és már az előző cikkünkben is megszólalt – azt gondolja, hogy a szavazás végén elindított telefonos és SMS-kampánynak is szerepe van abban, hogy a tiltáspártiak nyertek.
Valakik – egyelőre nem világos, hogy pontosan kik – a baloldali szavazóknak SMS-t küldtek, hogy szavazzanak a tiltásra,
mondta.
„Márpedig ilyen kis szavazatkülönbség mellett felértékelődik az SMS-kampány, a szavazáskor tapasztalt technikai nehézség és az önkormányzat állításai is a «nagybefektetőkről», a «jellemzően 5-6-7 ingatlant» felvásárlókról. Ezen körülmények külön-külön talán nem tűnnek mérvadónak, de együtt 447 szavazatkülönbségnél a végeredményt is megváltoztathatták” – nyilatkozta a 24.hu-nak Hanti.
Az SMS-ekkel kapcsolatban megkérdeztük az egyébként bevallottan a tiltásra szavazó Soproni Tamást, aki azt mondta, az önkormányzatnak semmi köze az üzenetekhez. Miután többen is a tiltást szorgalmazó Szikra Mozgalmat sejtették az akció mögött, az ő szerepükre is rákérdeztünk. Válaszukban a többi között azt írták, hogy az aktivistáik 3100 lakásba kopogtak be a kerületben, és 125 szimpatizánsukkal SMS-ben és telefonon is felvették a kapcsolatot. A terepen azt tapasztalták, hogy nemcsak ők, hanem más politikai vagy gazdasági érdekcsoportok is folytattak mozgósító kampányt. „Az Airbnb-lobbi megkérdőjelezhető és megtévesztő eszközökkel, az anyagiakat sem sajnálva kampányolt a korlátozással szemben” – írták, de konkrétumot nem említettek. Annyit azonban hozzátettek, hogy az eredményt a mozgalom üdvözli, és a saját sikernek is tekinti, illetve remélik, hogy a VI. kerület példája ragadós lesz más városrészek vezetői számára is.
Ők – Sopronihoz hasonlóan – elsősorban az albérletárak csökkenését remélhetik a tiltástól, mivel a felszabaduló lakások megnyílhatnak a hosszú távú lakhatást keresők előtt.
A polgármesternél arról is érdeklődtünk, hogy pártjában, a Momentumban nem okozott-e feszültséget a szavazás eredménye. Soproni erre úgy reagált, hogy kisebb súrlódás adódott belőle, de leginkább azok ellenezték a szavazást, akik érintettek az ügyben, vagyis magánszálláshelyet üzemeltetnek.
Hanti Gergely azt nehezményezi, hogy a népszavazásnál nem volt érvényességi küszöb, és végső soron tíz terézvárosiból egy szavazott a tiltásra. Az esetleges teljes budapesti tiltással kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy
Nemzetközi kutatásokra hivatkozva azt mondta, hogy az Airbnb-s lakásokban megszálló turisták többet költenek a helyi vendéglátásban és kiskereskedelemben a szállodák vendégeihez képest. Így a kisvállalkozások és a bennük dolgozók sem járnának jól a teljes tiltással.
A turizmusra ez erős negatív hatást gyakorolna, ráadásul kutatások szerint az Airbnb-be érkezők nem szállodákba mennének, hanem másik célpontot választanának maguknak. Egy német vagy egy francia turista – aki Budapesten lakásban szállt volna meg – inkább elmegy Prágába vagy Krakkóba, ha nálunk csak szállodába lehet jönni.
Ez pedig keresztülhúzná azokat a várakozásokat is, melyek a budapesti turizmus növekedésével számolnak. Az Eurostat adatai szerint a turizmus intenzitása, azaz az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma nálunk elmarad a versenytársnak tekinthető úti célokéhoz képest. Az Airbnb tiltásával pedig a keresleti változásokra legjobban reagálni képes szegmens szűnne meg – állítja Hanti, aki szerint a hiányt csak nagyon lassan lehetne pótolni, és ez csak a vendéglátáshoz kapcsolódóan mintegy 20 ezer ember állását érintené kedvezőtlenül.
Hanti szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egyedül a szállodák lehetnek a nyertesei a rövid távú lakáskiadás megszűnésének.
A New York-i példa azt mutatja, hogy nem látszik a bérleti díjakon a tiltás hatása. A szállodák egy szobára jutó bevételei viszont 10 százalékkal emelkedtek,
miközben a top 25 amerikai piacon mért növekedés csak 2,5 százalék volt. A szállodák 7,5 százalékos extra bevétele mellett több tízezer ember vesztette el a megélhetését, és általában véve is csökkent a város versenyképessége. A magasabb szállásdíjak miatt máshol rendezhetnek meg konferenciákat és sporteseményeket. Nem meglepő, hogy egy év után már felmerült a korlátozás visszavonása is” – válaszolta Hanti.
Kassay Tamás turisztikai szakértő, a Spabook blog szerzője abban egyetért Hantival, hogy az Airbnb-s lakásokban megszálló turisták köre nem azonos a szállodába járókéval. „Vannak olyan utazók, akik semmiképpen nem szeretnének szállodában megszállni. Ha Budapesten a magánszálláshelyek kiesnek a kínálatból, akkor ezek az utazók nem jönnek majd Budapestre. Még akkor sem, ha azonos árban találnának szállodai szobákat” – mondta.
Az együttélési problémákra és az elszálló albérletárakra hivatkozó polgármesterek viszont valószínűleg kevésbé bánják, ha kevesebb turista érkezik, mégha azt Soproni is elismerte, hogy az Airbnb-lakások révén a kerület több mint 600 millió forint idegenforgalmi adót szed be, a hosszú távú lakáskiadásra váltóknak pedig még építményadó-kedvezményt is ígért.
A leginkább érintett városrészek, vagyis az V., a VII. kerület, a VIII. és a IX. kerület polgármesterét is megkerestük az esetleges korlátozással, tiltással kapcsolatban – feltéve, hogy Szentkirályi ötletéből a terézvárosi tiltás kiterjesztéséről nem születik statáriális döntés.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere elmondta, hogy az októberben felálló új testületben megfogalmazódhat a szabályozási szándék, de az egyelőre nincsen napirenden. A személyes véleménye viszont az, hogy a IX. kerületben ilyen „fekete-fehér szabályozás” nem lesz.
Ezen a területen szerintem nem szerencsés a teljes tiltás. Ferencvárosban persze ez jóval kisebb probléma, nálunk nincs is panasz az Airbnb-re. A problémák itt inkább olyan társasházakból jönnek, ahol cégek felvásárolják a lakások többségét, és a nagyobb tulajdoni arányt megszerezve hosteleket hoznak létre
– nyilatkozta.
Ahogy az az alábbi térképünkön is látszik, a VII. kerületben található a legtöbb rövid távon kiadott lakás. A Niedermüller Péter vezette erzsébetvárosi önkormányzatot írásban kerestük meg a kérdéseinkkel. Álláspontjuk szerint az általános tiltás nem megoldás a problémára, az csak a kiskapuk számát növeli, éppen ezért véleménynyilvánító szavazásban nem gondolkodnak.
Ugyanakkor támogatjuk a tiszta, átlátható, mindenkire nézve kötelező szabályozást, éppen ezért Szentkirályi Alexandra nyilatkozatával szemben – aki kormányzati központosítással lépne egy, a helyben lakókat érintő kérdésben – mi azt szeretnénk, ha az önkormányzatok dönthetnének saját hatáskörben a rövid távú lakáskiadásról, és így egy olyan kritériumrendszert tudnánk alkotni a lakók érdekében, aminek a be nem tartása szankciót von maga után.
Kerestük Pikó András józsefvárosi polgármestert is, de ő egyelőre nem válaszolt.
A fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerület önkormányzata arról írt, hogy a fővárosi kerületek közül a Belváros elsőként lépett a rövid távú lakás- és szobakiadás szabályozása ügyében még 2020-ban.
„A rendelet megalkotását megelőzően szerzett tapasztalatok, beérkezett visszajelzések alapján az önkormányzat arra az álláspontra jutott, hogy a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodva az épületben kialakítható egyéb és magánszálláshelyek határértékét 5 százalékában állapítsa meg. Emellett a társasházban élők nyugalmát biztosító egyéb elvárásokat is megfogalmaz a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet a szállásadók felé (pl.: társasházi házirend betartatása, az üzemeltető 24 órás elérhetősége, stb.), amelyek elmulasztása 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. A szabályozás bevezetésére az életvitelszerűen kerületben lakó polgárok visszajelzései kiemelkedően pozitívak” – írták.
