Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerdán megjelent beszámolójában ír arról, hogy az országgyűlési választásokon alkalmazott választókerületi térkép vonatkozásában milyen sürgős módosításokra volna szükség:
- Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re kellene emelni,
- Budapesten 18-ról 16-ra kellene csökkenteni,
- Győr-Moson-Sopron megyében 5-ről 6-ra kellene emelni,
- Somogy megyében pedig 4-ről 3-ra kellene csökkenteni
az egyéni választókerületek számát.
Választástechnikai számolgatás
A beszámolóból nem derül ki, hogy jöttek ki ezek az értékek, márpedig ez sem módszertani, sem politikai szempontból nem lényegtelen kérdés.
Közismert, hogy az agglomeráció folyamatosan szívja el a fővárosi lakosokat, de messze nem olyan mértékben, hogy indokolt lenne két egyéni kerületet is elvenni Budapesttől. A 2022-es választói névjegyzék szerint (márpedig a legutóbbi országgyűlési választás adatait kell figyelembe venni a kerülethatárok módosításának mérlegelésekor) 1,274 millió választópolgárnak volt budapesti lakcíme, ami a teljes lakosság 16,4 százalékának felel meg. Mivel az ország 106, átlagosan 73,2 ezer fős egyéni kerületre oszlik, könnyen belátható, hogy
Pest megyében már a választópolgárok 13,4 százaléka él, így ott valóban jár a két plusz mandátum. Sőt, Kovalcsik Tamás és Bódi Mátyás meggyőzően érvel amellett, hogy a demográfiai tendenciákat figyelembe véve úgy lenne megelőzhető, hogy minden választás előtt hozzá kelljen nyúlni a kerülettérképhez, ha Pest megye három plusz mandátumot kapna. Szerintük azonban Somogy mellett Tolna megye esetében volna indokolt a mandátumszám csökkentése, amíg Győr-Moson-Sopron megyében még korai volna az intervenció.
Az alábbi ábrát 2022-ben készítette a 24.hu a vidéki választókerületek közötti aránytalanságokról: már akkor is voltak olyan Pest megyei körzetek, amikben 90 ezernél több választásra jogosult élt, és olyan Tolna megyei választókerület, ahol a 60 ezret sem érte el a számuk. A különbségek azóta csak még súlyosabbak lettek.
Igazságot tenni felesleges, mert aligha szakmai, módszertani vita fogja eldönteni a kerülethatárok sorsát.
Politikai számítgatás
A kormány álláspontja egyelőre ismeretlen, és nem is valószínű, hogy a törvénymódosítás benyújtása előtt bármilyen lényeges információt megtudhatnánk róla. Ami biztos, hogy a kerülettérkép 2011-es törvénybe foglalása óta eltelt bő évtizedben bekövetkezett lakosságmozgások kiváló apropót szolgáltatnak ahhoz, hogy akár egy teljesen új térképet rajzoljanak meg. A választókerületi térkép ugyanis – bár több modellszámítás is nyilvánvalóvá tette a manipulációs szándékot – sosem vizsgázott élesben. Sem a 2014-es, sem a 2018-as, sem a 2022-es választás nem hozott szoros eredményt, márpedig az esetleges kerülettérkép-manipuláció hatásai csak ilyen helyzetben mutatkoznak meg.
Időközben a Fidesz szavazótábora átalakult, az ellenzéki térfélen pedig nemhogy 2011-ben, de az idén év elején sem látható átrendeződés vette kezdetét. Könnyen lehet, hogy 2026 legalábbis szoros eredményt hoz majd, és éppen ez az, ami miatt a kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik jobb helyzetbe hozni magát. Nem volna életszerű, hogy éppen azt a kerülettérképet hagyná érintetlenül, melyhez demográfiai okokból amúgy is hozzá kell nyúlni.
Nem ismétlődő történelem
Az NVI friss javaslata ehhez legfeljebb adalékul szolgál, és ez nemcsak spekuláció, hanem keserű tapasztalat is. Pálffy Ilona, az NVI korábbi elnöke 2020 augusztusában jelentette be nyugdíjba vonulását, hattyúdalaként pedig javaslatot tett a választókerületi térkép Pest megyei kerületeinek átalakítására. A Fidesz nyilvánosan nem reagált rá, pedig a törvényalkotási kötelezettség már akkor is fennállt.
A választójogi törvény szerint a kerülettérképhez nem lehet hozzányúlni a választás és az azt megelőző évben, akkor tehát 2020. december 31-e volt, most pedig 2024. december 31-e a módosítások törvényes határideje. Más kérdés, hogy a kétharmados többség birtokában a Fidesz bármikor kijátszhatja a saját maga alkotta törvény korlátozásait, ahogy azt 2013-ban meg is tette.
2020 novemberében a párbeszédes Szabó Tímea nyújtotta be változatlan formában az NVI rajzolta térképet, és egy pillanatig úgy nézett ki, akár át is mehet. December 10-én az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes többsége támogatta a javaslatot, hogy aztán december 15-én, a plenáris ülésen mégis leszavazzák. Máig nem indokolták meg, miért gondolták meg magukat. Mindennek következménye, hogy a 2022-es országgyűlési választást törvénysértő kerülettérkép alapján bonyolították le, hiszen a jogszabály papíron nem enged 20 százalékosnál nagyobb eltérést az országos átlagtól a választásra jogosultak számát illetően az egyes körzetekben.
Az idén aligha akad el a térképrajzolási folyamat, sőt ha a kormányoldal valóban határon túli választókerületek kialakítását tervezi, a felháborodást ez fogja okozni, és jóval kisebb figyelmet kapnak majd az itthoni kerülethatár-tologatások.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője
