Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára március végén tartott előadást „Merre tart az egészségügy?” címmel a Semmelweis Egyetemen, amiről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) budapesti szervezete tett közzé felvételt YouTube-csatornáján. A Szabad Európa szemléje szerint ekkor beszélt arról, hogy a digitalizáció ügyében „nem állunk rosszul”, de „volt egy-két projekt, ami félrement”. A háziorvosoknak, szakrendelőknek fejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját tragikusnak nevezte, azt mondta: azóta javult a program, de még nehezen használható.
Az államtikár használhatatlannak nevezte az Ápolástámogató Rendszert, kritizálta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is.
Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó.
A Szabad Európa Takács Péter kritkikája után április 17-én közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) és az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központhoz (ESZFK). Június 24-én érkeztek meg az utolsó válaszok.
Az adatbázisok átláthatatlansága miatt csak korlátozottan tudták ellenőrizni, hogy a tizenhat közbeszerzést tartalmazó listában minden adat szerepel-e, de annyi kiderült, a három, az államtitkár által kifogásolt informatikai rendszerre eddig legalább 13,4 milliárd forint ment el, a fejlesztésekben 53 cég vett részt, leggyakrabban a kormányközeli 4iG nevével lehetett találkozni a nyertesek között. A legtöbb pénzt, 11,5 milliárdot a „használhatatlan” Ápolástámogató Rendszerre (ÁTR) költöttek.
A cikk alapján Hadházy Ákos úgy vélte: nem zárható ki, hogy egyes vállalkozások használhatatlan rendszereket (alrendszereket, konfigurációkat) adtak át, megtévesztették a pályázat kiíróját, a több milliárd forintos támogatás lehívásával pedig kárt okoztak a magyar államnak, illetve az Európai Uniónak. Polt Péter legfőbb ügyészt a független képviselő emlékeztette arra, hogy az ügyészségnek, független közvádlóként kötelessége fellépni minden jogsértés ellen, majd arról kérdezte:
- Az ügyészségnek nem gyanúsak ezek a közbeszerzések, ezek a használhatatlan rendszerek?
- Az ügyészség kötelességének megfelelően hivatalból vizsgálja-e az említett rendszerek/ügyek vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséget?
- Történt (történik) jogszabálysértés a használhatatlan rendszerek közbeszerzésében?
- Történt jogszabálysértés a használhatatlan rendszerek fejlesztése/működtetése során, vagy egyszerűen csak ennyit tudnak kihozni az adófizetők/EU milliárdjaiból?
- Milyen intézkedéseket tett az ügyészség a leírt cselekményekkel és történésekkel kapcsolatos esetleges törvénysértések kivizsgálása érdekében?
- Ha az ügyekben ügyészségi vizsgálatok, eljárások, vagy nyomozás van folyamatban, akkor azokban
mikorra várható érdemi ügyészségi szakmai döntés?
Polt Péter válaszában csak annyit írt, hogy Hadházy Ákos kérdését tartalma alapján feljelentésként értékelte, azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. A kormány 2022-ben döntött úgy, hogy államosítja a kórházak és a központi egészségügyi hivatalok informatikai rendszerét, amivel alaposan meglepte a hazai szektort.
Van más gond is: klíma-, CT-, lift- és emberhiány és poloskák
Az elmúlt hetekben főleg a klímák hiánya kapott komoly sajtóvisszhangot, de volt, ahol a lift, a CT-berendezés romlott és előfordult poloskainvázió is, írja a Forbes. Különböző okok miatt a Müller Cecília vezette NNGYK, vagyis ennyiszer nem tudta ellátni valamely feladatát egy egészségügyi intézmény, kellett máshová irányítani a betegeket.
A dokumentumok alapján a budapesti Szent Imre kórházban július 17-18. között lemondták a sürgősségin a kritikus állapotú, megfigyelést, differenciáldiagnosztikát igénylő betegek, stroke-osok és detoxikálást igénylők elhelyezését, mert az ágyipoloskák átfogó irtására volt szükség. Júliusban tönkrement vagy karbantartást igényelt több CT is a kórházakban, ám a technikaiaknál is nagyobb gondot jelentett az emberhiány.
Van olyan kórház, ahol csak átmenetileg szünetel az ellátás vélhetően a nyári szabadságolások miatt, ám Orosházán az egyes progresszivitású traumatológiai ellátást 2025. júniusáig szüneteltetik, és a városban a szemészeti szakellátás is gond, ráadásul a határozat szerint
a Békés Vármegyei Kormányhivatal illetékességi területén nincs a hatáskörébe tartozó szemészet szakma ellátására alkalmas, kijelölhető egészségügyi szolgáltató.
A megoldás végül a gyulai kórház lett, ahol a szemészeti osztályán péntek kivételével minden nap kétszer lehet időpontot kérni a vizsgálatra, egyszer reggel 7-8 között, majd utána 14-15 óra között. Szerencsen 2015 óta – a határozat szerint átmenetileg – szünetelnek a mammográfiai vizsgálatok emberhiány miatt, mivel a korábban kijelölt kórház is elesett, most a betegeknek vizsgálatokra a Tokaji Egészségfejlesztő Központig kell menni. Vámospércsen a bőr-és nemibeteg gondozásra eddig hetente 10 szakorvosi óra jutott, ezt júliustól egy évre szüneteltetik, a minimumfeltételek hiánya miatt.
