A hatóságok által éheztetett keresztény család nyert pert a magyar állammal szemben

Ismét elmarasztalta a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezúttal egy menedékkérő család éheztetéséről van szó – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásából. Eszerint a strasbourgi bírák összesen 7500 euró, vagyis mintegy 3 millió forint igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték Magyarországot. A család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A közleményben felvázolt történet szerint egy afgán családfő sok évvel ezelőtt kikeresztelkedett, és ezért a családdal nem maradhattak a hazájukban. Először a férfi és a házaspár legnagyobb gyermeke menekült el Afganisztánból, ők egészen Németországig jutottak. A terhes asszony később követte a férjét a második gyerekkel.

A várandós nő a kisebbik gyerekkel együtt Magyarországon kért menedéket, és miután megindult a menedékjogi eljárás, rögtön elindultak a férj után, de csak Ausztriáig jutottak. Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Unió területére. Ott azonban, mint a Helsinki Bizottság írta, esélyük sem volt védelemre, ezért ismét nekiindultak. Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek. Ott született meg a harmadik gyerek is.

2017 júliusában engedték be őket a röszkei tranzitzónába. A hazai hatóságok ismételt kérelmezőnek minősítették az asszonyt és az öt éves gyerekét. Ezért a tranzitzónán belül a menekültügyi részlegen helyezték el őket. A Helsinki szerint

37 napon át tartották ott fogva őket, ami eleve hét nappal több, mint amit a törvény gyerekeknél engedélyez, de emellett még éheztették is őket.

A menedékkérők tranzitzónában tartott jogellenes fogvatartásának egyik azóta feltárt gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a magyar hatóságok felnőtteknek és az ismételt kérelmezőknek nem adtak enni.

Miután az asszony és a két kisgyerek kijutott a tranzitzónából, kiderült, hogy a menekültkérelmük elbírálásában valójában Németország volt az illetékes. Így hivatalosan beutazhattak, majd védelmet kaptak. A család azóta is ott él.

„Ügyfeleink hat év után kaptak valamelyest elégtételt. Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt, és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből. Jelenleg azok a menedékkérők, akik nem Ukrajna felől érkeznek, azokat lényegében nem engedik az országba, megsértve az uniós jogot is. Azon dolgozunk, hogy végre újra tisztességesen járjon el velük szemben az állam” – értékelte a múlt heti ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a három menedékkérő panaszost.

Kiemelt képünk illusztráció. Menekülttábor a Vámosszabadi Oszágos Idegenrendészeti Főigazgatóság területén, 2020 május 23-án.