Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól – írja hétfői cikkében a G7.
A gazdasági portál által összegyűjtött információk szerint
- az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer,
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mintegy ezer,
- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) több mint 250 egyetemi dolgozó
írta alá az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának küldött nyílt leveleket, a követelések címzettje pedig Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.
A G7 emlékeztet, hogy az elmúlt években a magyar egyetemek többségét a kormány – az állami finanszírozás megtartása mellett – speciális alapítványi fenntartásba helyezte, így most az államnál maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és bérviszonyok ellen a dolgozók – a két kivétel
- a Magyar Képzőművészeti Egyetem
- és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A főiskolai és egyetemi oktatók szürreális bérhelyzete nem újdonság. A G7 felidézi: a Károli Gáspár Református Egyetem egyik oktatója már 2017-ben kiszámolta, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens – 2021-re a helyzet annyiban javult, hogy csak az éjszakai raktárosok bére haladta meg a docensi alapbért, de a nappal dolgozó Aldi-raktárosok alapbére így is bőven a tanársegédek és adjunktusok fizetése felett volt.
A portál szerint a felsőoktatási dolgozók bére 2008 óta inflálódik, mivel kisebb mértékben emelkedett, mint a garantált bérminimum vagy a versenyszféra átlagkeresete. A garantált bérminimum durván a fele volt a tanársegédi alapjuttatásnak 2008-ban, 2021-re viszont a két görbe találkozott. A havi bruttó átlagkereset 2011-ben érte el az adjunktusi, majd 2019-ben a docensi alapjuttatást. A bérviszonyokon érdemben a 2021–2022-ben megadott kétszer 15 százalékos emelés sem változtatott, ráadásul ezek nem mindenhol épültek be az alapbérbe, és olyan intézmény is akadt, ahol részben teljesítményhez kötötték a megadását – írja portál.
