Az Orbán-korszak első 14 évéből elvétve találunk olyan szereplőt, aki a rendszer kedvezményezettjéből vált a rendszer ellenségévé. Frontpolitikusi pályát a korábbi fideszesek közül még ennél is kevesebb „dezertőr” próbált meg befutni, Magyar Péter viszont a jelek szerint erre készül. A kísérletet nagy figyelem övezi: videóinterjúi milliós megtekintésnél járnak, Facebook-posztjait tízezrek követik, a nyilvánosság elé lépéséről a magyarok kétharmada hallott, és a Medián adatai szerint az ő 13 százalékuk jó eséllyel szavazna is rá.
Kérdés, hogy rövid fellángolásról van szó, vagy valóban
Honnan jön?
Ne féljetek!
– üzente hirtelen jött népes közönségének számos bejegyzésben Magyar.
Nem előzmény nélkül, a szófordulat ugyanis már 17 éve megjelent a nyilvánosságban. A „Ne Féljetek!” Alapítvány a 2006. őszi rendőri erőszak áldozatainak nyújtott jogi segítséget. Magyar Péter még ügyvédjelöltként a közhasznú alapítvány titkára volt. Akkor úgy fogalmazott: a szervezet azért jött létre, hogy „ezek az emberek ne érezzék úgy, hogy egyedül maradtak, s félniük kell”.
A Ne féljetek! kitétel 345-ször szerepel a Bibliában, és II. János Pál pápa is így kezdte az első beszédét. Számomra kiemelt jelentőséggel bír, és sajnos van aktualitása a mai magyar közéletben is, hiszen napjainkban egyre inkább érezhető a félelem a közéleti kérdések kapcsán
– nyilatkozta most lapunknak.
Az alapítvány kuratóriumában jobboldali jogászok és értelmiségek ültek, így Schmidt Mária, Morvai Krisztina és Fábry Sándor, és szerepet vállalt benne Magyar Péter két rokona is: anyai nagyanyja, Mádl Teréz, az akkor két éve leköszönt köztársasági elnök, Mádl Ferenc testvére (a néhai államfő egyébként Magyar keresztapja volt), valamint nagyapja, Erőss Pál ügyvéd, bíró, aki a Magyar Televízió legendás rendszerváltás előtti műsora, a Jogi Estek szakértője volt.
Magyar tehát befolyásos jobboldali jogászcsaládba született: az említetteken túl édesanyja, Erőss Mónika a Kúria főtitkára volt, 2020 áprilisától pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. A poszt megpályázásakor több kritika érte, Varga Judit igazságügy-miniszter, Magyar felesége azonban lendületesen védte meg anyósát. Mint a családban sokan, így például ügyvéd édesapja és bíró nagynénje, Magyar is jogi pályára lépett: tanulmányait Budapesten és Hamburgban folytatta, diplomát a Pázmányon szerzett 2004-ben. A Telex úgy tudja, Gulyás Gergellyel is ebben az időben, a hamburgi tanulmányút során barátkozott össze, sőt a későbbi kancelláriaminiszter mutatta be volt feleségének egy jogászbulin. 2005-ös találkozásuk után egy évvel összeházasodtak, három évvel később pedig megszületett az első közös gyerekük.
Magyar lapunk azon kérdésére, hogy mi volt az első kapcsolódása a Fideszhez, elmondta, hogy 2002 környékén, vagyis 21 évesen a párt V. kerületi szervezetéhez csatlakozott, a Fidelitasnak azonban sosem volt tagja. „Tudomásom szerint már régóta nem vagyok tagja a pártnak, legalábbis értesítéseket már évek óta nem kapok” – tette hozzá.
Pályáját a Fővárosi Bíróságon kezdte fogalmazóként, majd ügyvédjelölt lett. Mindez a 2006-os forró ősz idejére esett. Gulyással ingyenesen jogi képviseletet biztosíttak a rendőri túlkapások áldozatainak, majd 2006 decemberében minden péntekre demonstrációt jelentettek be az utcai zavargások és tüntetések okán – törvénytelenül – kordonnal lezárt Kossuth térre.
2006-ban valóban együtt léptünk fel több ügyben Gulyás Gergellyel. Az akkori munkahelyem miatt nem léphettem politikai pályára, de a közélet iránti érdeklődésem már gyermekkorom óta megvolt
– mondta lapunknak erről az időszakról. Korábban a Partizánnak arról beszélt, hogy ekkoriban fegyelmit kapott az ügyvédi kamara elnökétől, mert folyamatban lévő ügyekről nyilatkozott.
Magyar a szakvizsgái letétele után ügyvédként multinacionális vállalatok magyarországi beruházásait segítette, majd miután felesége 2009-ben politikai tanácsadói állást kapott az Európai Parlamentben – Varga eleinte Áder János fideszes EP-képviselő, későbbi köztársasági elnök mellett dolgozott –, a család Brüsszelbe költözött. Magyar ekkor diplomáciai pályára lépett: előbb a Külügyminisztériumban, majd 2011-ben a magyar uniós elnökség során szakdiplomataként dolgozott Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén. Az uniós jogalkotás során feladata a magyar kormányzati érdekek érvényesítése volt, és forrásaink szerint ezt meglehetősen – egyesek szerint Brüsszelben szokatlanul – harcias stílusban tette. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt, 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságát vezette.
Kérdésünkre, hogy politikai vagy diplomáciai szerepként tekintett-e inkább brüsszeli kinevezésére, Magyar azt mondta:
2010 és 2018 között szakdiplomata voltam. Egy a Brüsszeli Állandó Képviselet 80 diplomatájából. 2015 és 2018 között csoportvezető diplomata voltam, én feleltem a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért. Hozzám tartozott többek között a Sargentini-jelentés, és én írtam anno jelentést a kormány számára Soros György elhíresült beszédéről a migráció kapcsán.
2019 nyarán, felesége igazságügyi miniszteri kinevezésével közel egy időben a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója lett, a posztot 2022-ig töltötte be. 2020-ban Magyar állítása szerint a Vargától való különválása kapcsán Rogán Antallal egyeztetett a Karmelita kolostorban, ahol diplomáciai karriert kínáltak neki, de visszautasította. Néhány nappal később Magyar szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal előre be nem jelentett vizsgálatot tartott akkori munkahelyén, de miután rendezték a kapcsolatuk a feleségével, a vizsgálat megállapítás nélkül zárult. A válást végül 2023-ban mondták ki.
Magyar ezután is a NER kötelékében maradt: az elmúlt két évben a Magyar Közút Zrt. és a Volánbusz igazgatósági, valamint a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank felügyelőbizottsági tagja volt. Ez az a részben állami tulajdonú bank, amelynek egyik leányvállalata megszerezte a Rose d’Or nevű szuperjachtot, ám erről Magyar lapunknak azt nyilatkozta, hogy mivel az ügy nem tartozott a felügyelőbizottság hatáskörébe, nem rendelkezik róla információval. A Lázár János által újraszervezett Volánnál csak pár hónapot töltött, ezalatt 1 160 000 forint volt az illetménye. A Magyar Közútnál az idén januárban 1 334 000 millió forintot keresett (korábban 375 ezer forintot vitt haza, és amíg a Volán igazgatóságában ült, innen nem vehetett fel pénzt). A Magyar Bankholdingnál 1,5 millió forint volt a havi bére, vagyis
Magyar a 24.hu-nak elmondta, hogy februárig az ugyancsak állami Hiventures Zrt. befektetési bizottságának is a tagja volt.
„Minden állami társaságban betöltött pozíciómról egyszerre, február 10-i hatállyal távoztam. Mert egy percig sem akartam tovább részese lenni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúfolt hatalomgyárnak” – mondta erről lapunknak.
Kiugrás a NER-ből
Magyar akkor tűnt fel a NER kritikusaként a nyilvánosságban, amikor a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin köztársasági elnök és a K. Endrének adott államfői kegyelmet miniszterként ellenjegyző Varga Judit lemondása után váratlanul beleállt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterbe és „az ország felét tulajdonló” fideszes klánokba. „Mindig tudták rólam, hogy kritikus elem vagyok, de csak befelé” – mondta Magyar, aki tisztában volt azzal, hogy a Fideszben tabu a rendszeren belüli konfliktusok kiteregetése.
Ehhez hasonló lépés az orbánizmus első 14 évében elvétve fordult elő. Párját ritkító kivétel volt a kisbirtokpárti Ángyán József államtitkár lemondása, Hadházy Ákos egykori fideszes szekszárdi önkormányzati képviselő kiugrása a trafikbotrány miatt, akiből ellenzéki politikus vált, Simicska Lajos Orbán elleni hadjárata 2015 és 2018 között, valamint Szakács Árpád, a hatalom szolgálatába állított Mediaworks egyik vezetőjének a Mi Hazánkhoz vándorlása. Pesty László „lölőzése” is egyedülálló eset, de a filmes elmondása szerint a Fidesz megújulásáért szólalt fel.
Magyar korábban elmondta, hogy volt felesége politikai karrierje miatt nem akart a nyilvánosság elé állni kritikáival. Ezzel együtt tény, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyekben februárig pozíciókat töltött be, javarészt minisztériumi joggyakorlás alatt állnak. Felvetésünkre, hogy nem vetődött-e fel benne, hogy ellenérzései miatt távol tartja magát a NER-től, Magyar azt mondta,
természetesen sok minden felmerült bennem, bennünk, de ez olyan klub, amelyben vagy teljesen benne van az ember, vagy egyáltalán nincs. Bár kiszállni talán még nehezebb, mint bekerülni. Nekem, úgy gondolom, most sikerült. Felszabadító érzés.
Magyar Partizán-interjúját 2,3 millión nézték meg, a Facebookon rövid idő alatt 100 ezres követőtábora lett, a Telex lájkbajnoksága szerint februárban több ember fordult meg a profilján, mint bármelyik hivatásos politikusén. Kijelentései Rogán minisztériumát, Orbán Viktor sajtófőnökét és több kormánypárti politikust is megszólalásra késztettek, személye téma volt a Kormányinfón, lejárató kampányt indítottak ellene a kormánysajtóban, miközben több ellenzéki politikustól baráti üdvözlést kapott. Emellett a korábbi interjúiban elhangzottak miatt beidézte az Integritás Hatóság és feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt a Központi Nyomozó Ügyészség is. Lapunknak arra a felvetésére, hogy tervez-e konkrét korrupciós üggyel a nyilvánosság elé állni, Magyar azt felelte: „Ez attól függ, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség milyen ügyben fog kihallgatni, illetve hogy a nyomozás érdekei lehetővé teszik-e, hogy bármit mondjak a nyilvánosság előtt.”
A hirtelen jött figyelmet igyekezett is megszolgálni. Nagyra nőtt Facebook-közönsége előtt
- elmondta, hogy igyekszik témát szolgáltatni Orbán évértékelőjére (ez végül nem történt meg),
- beleszállt Tiborcz Istvánba, a propagandasajtóba, a volt felesége helyett a kormánypártok EP-listáját vezető Deutsch Tamásba,
- valamint posztolt a köteg 500 euróst zsebből előrántó Orbánról és a rogáni kommunikációs gépezet működéséről.
Magyartól megkérdeztük azt is, mikor érzékelt először repedéseket az Orbán-rendszeren, illetve mikor kezdte úgy látni, hogy rossz irányba mennek a dolgok.
Az Orbán-rendszeren nem érzékelek nagyobb repedéseket. Ez egy véd- és dacszövetség, egy jól szervezett családhoz hasonlítanám. Az első kétes ügyeket már 2006 környékén láttam, de nyilván 2018 óta láttam mélyebben bele a dolgokba, és onnantól egyre inkább nyilvánvalóvá vált számomra (2022 óta különösen), hogy ez valóban csak egy hatalomgyár, ahol nincsenek magasztos eszmék, nagy célok. A legfontosabb a hatalom minden áron való megtartása és az irdatlan mértékű vagyonok megszerzése. A magam részéről befelé már évek óta jeleztem az aggályaimat a Fidesz és a kormány működése kapcsán
– mondta.
Arról, hogy Varga Judit – aki a Fidesz EP-listavezetője lett volna, ha nincs a kegyelmi botrány – egyetért-e kritikus állásfoglalásaival, Magyar azt mondta: „A volt feleségemmel kizárólag a közös gyermekeink nevelésétől szoktunk beszélni”. Arra a felvetésre, hogy ismer-e olyan kormányzati szereplőt, aki szimpatizál a munkásságával, Magyar mindössze annyit felelt, nem beszél kormányzati szereplőkkel.
Megkérdeztük Magyartól azt is, mi a véleménye most a miniszterelnökről. „Orbán Viktor a rendszerváltozás utáni legtehetségesebb magyar politikus, a valaha volt leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök.
Az ország és a saját személyes tragédiája is, hogy sokadik kétharmados győzelme nem arra sarkallta, hogy az ország megosztottságát felszámolja, és betemesse a mesterségesen kialakított árkokat, hanem hogy a hatalmát szinte megdönthetetlenné tegye jogi és politikai eszközökkel, és kialakítson egy politikai és gazdasági hűbérrendszert hazánkban, szembe menve a választói és minden magyar ember érdekével.
Habár a kegyelmi ügy kirobbanása után visszautasította, hogy politikusnak készülne, az elmúlt hetekben egyre nyíltabban kezdett beszélni arról, hogy szükség van egy új politikai erőre. Magyar szerint a jelenlegi status quo nemcsak a Fidesz, de Gyurcsány Ferenc érdeke is, „egymást tartják fenn”. Ezért azt gondolja, „valós igény van egy új, középen álló, ráaggatott ideológiáktól mentes erőre”. Kifejtette azt is, milyennek tartana egy ideális ellenzéki formációt: „Itt az idő, hogy mindenféle ideológiától, kompromittálódott kormányzati és ellenzéki politikustól mentesen létrehozzunk egy új erőt, amit nem lehet megkerülni, megvásárolni, megfélemlíteni.” A 444.hu-n szerdán megjelent interjúban is azt mondta, hogy március 15. után a harmadik erő megszervezésén dolgoznak, ami a NER lebontásához kell.
A nemzeti ünnepre ugyanis Magyar zászlóbontást hirdetett.
Annak örülök, hogy napról napra érezhetően egyre több honfitársunk ismeri fel, hogy véget kell vetni az utóbbi évtizedek felesleges megosztottságának, és meg kell változtatni a kétosztatú politikai erőteret, amely csak a hatalmon lévők és a szatellitellenzék, valamint a mögöttük lévő oligarchák érdekét szolgálja. A március 15-ei rendezvényünk a közös munka első, de fontos lépcsőfoka lesz, sokan fogjuk azt mondani, hogy elég volt, és kimondani, hogy egy közös nemzeti minimum mentén hogyan szeretnénk egy modern, európai nemzetet építeni
– felelte Magyar lapunk azon kérdésére, mekkora részvétellel volna elégedett a zászlóbontáson.
Magyar nem először kacérkodik azzal, hogy politikusi pályára lép. A 2019-es önkormányzati választáson balatonhenyei polgármesternek készült, és még Gulyás Gergelyt is bevonta a kampányba, de az utolsó pillanatban visszalépett. A Hvg.hu akkor azt írta, menet közben jött rá, hogy megválasztása esetén le kellene mondania a Diákhitel Központ éléről és a megbízatással járó 3,5 milliós vezérigazgatói bérről. Balatonhenye az a Balaton-felvidéki zsákfalu, ahol Magyar 2013-ban egy 2144 négyzetméteres telket vásárolt a feleségével, majd a területen álló régi parasztházat csok-támogatást is felhasználva családi házzá építtették át. Az ügy a nyilvánosságban úgy jelent meg, hogy a háromgyerekes család egy nyaralóra vette igénybe az állami támogatást (hiszen nem ott laktak), ám Magyar a Partizánban azt állította: a tervük az volt, hogy odaköltöznek, csak ezt az élet felülírta. Miután a család öt éven belül sem tette át a székhelyét Balatonhenyére, tavaly a 10 milliós csokot Varga a szabályoknak megfelelően visszafizette az államkincstárnak.
Magyar Péter igazsága
Az, hogy milyen politikai erőt épít Magyar, egyelőre nem világos – és az sem, hogy kikkel és miből. Elmondása szerint sokan kérnek tőle állásfoglalást különböző kérdésekben az euró bevezetésétől az orosz-ukrán háborúig, a többi között ezekre is igyekszik válaszolni március 15-én.
Magyar idáig két fronton támadta igazán vehemensen a NER-t: a korrupció és a propaganda miatt. Csakhogy ez az a két téma, amivel az ellenzék is hosszú ideje sikertelenül próbálja tágítani a szavazótáborát. Mikecz Dániel politológus a 24.hu-nak elmondta: a politikai kihívók gyakran megtalálják a korrupció ügyét, ám ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy fideszes szavazót 14 év után az ellenzékhez csábítsanak. Egyrészt a korrupció árnya nem feltétlenül csak a Fideszre vetül rá, hanem az általános politikaellenességet, pártellenességet is erősítheti, másrészt a kormánypárti szavazók sem kizárólag a közpénzügyek kapcsán ítélik meg a pártjukat, vagy döntenek a szavazatukról, hiszen abban az ideológiai kötődés vagy a Gyurcsány-korszaktól való ódzkodás is szerepet játszik. „A másik, ami hívószó szokott lenni, az ideológiamentesség, hogy mi nem vagyunk részesei a politikai adok-kapoknak és a régi típusú politikának. A Momentum is ezzel állt elő” – magyarázta Mikecz, megjegyezve, hogy Magyar esetében mindez annyiban más, hogy ő, még ha nem is volt kimondottan politikai pozíciója, egyértelműen a NER-ből érkezik.
Ez a háttér kétélű fegyver, hiszen úgy tud beszélni a fideszes korrupcióról, hogy az a bennfentessége miatt hitelesen cseng, ám közben roncsolhatja a karakterét, hogy ugyanennek az elitnek volt a része.
A hitelesség kiterjedhet arra, hogy reálisan írja le vagy meséli el, mi zajlik a NER-en belül, de közben a Diákhitel Központot, vagyis tulajdonképpen egy bankot vezetett, ahol állítása szerint túlszámlázások történtek. Ha valóban bűncselekmény történt, akkor miért csak a volt felesége bukása után állt ezzel elő?
– vetette föl Mikecz, hozzátéve, hogy Magyar múltja az ideológiamentességet is kikezdheti, hiszen a jobboldali politikai közösség elitjének a része volt, még ha nem is a legtetejéről jön. Vagyis:
Ugyanakkor Mikecz szerint Magyar mellett szólhat az, hogy a kormánykritikus választói csoportok ki vannak éhezve az újdonságra, valami váratlanra, ami talán megtörheti a rendszer uralmát, és ugyanilyen felfokozott várakozás övezi a leleplezéseket is. Korábban Márki -Zay Péterrel kapcsolatban is élt olyan elképzelés sok választóban, hogy ő lehet az, aki nemcsak a baloldali, liberális szavazókat, hanem a csalódott fideszeseket, jobboldaliakat is meg tudja szólítani, és képes lehet mindenkit egy ernyő alá terelni. Hasonló, integratív szerepet várhatnak egyesek Magyartól is, mondta Mikecz.
One man show
A pártot választani nem tudók tábora növekszik a 2022-es parlamenti választások óta, ráadásul a 21 Kutatóközpont szerint a kegyelmi ügy miatt akár negyedmillió szavazó is hátat fordíthatott a Fidesznek. Kérdés, hogy ezek a választók merre indulnak el. Mikecz azt mondta, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy februárban valóban erős lemorzsolódást szenvedett el a kormányoldal, a leszakadóknak pedig Magyar Péter lehet hiteles válasz. Ráadásul
Ugyanis június 9-éig nem szükséges 106 választókerületben egyéni jelöltet találni, a listaállításhoz csak 20 ezer támogatói aláírást kell összeszedni. „Egy EP-kampányt sokkal könnyebb egy személy, egy politikusi karakter köré építeni, mint egy országgyűlési kampányt” – mondta Mikecz, hozzátéve, hogy az egyszemélyes pártoknak nincs nagy hagyománya Magyarországon. Bizonyos szempontból Márki-Zay Péter tekinthető előzménynek, aki szintén párt nélküli outsiderként nyert meg az ellenzéki előválasztást, ám a nemzetközi politikában több sikeres projektet is találunk, elég az Emmanuel Macron és az Andrej Babis személye köré épült mozgalmakra gondolni.
Mikecz szerint sok dőlhet el március 15-ei zászlóbontáson. Kulcsfontosságú, hogy milyen benyomások alakulnak ki a választókban, mennyien mennek el akár csak kíváncsiságból Magyar rendezvényére, illetőleg hogy a többi ellenzéki párt mit tud felmutatni. A pedofilügy utáni, szerény érdeklődés mellett lezajló Kossuth téri ellenzéki tüntetés kudarca abban állt, hogy azt mindenki a 130 ezer embert megmozgató influenszertüntetéssel hasonlította össze. Azzal, hogy a kormányfő két év után újból Budapesten tart ünnepi beszédet, könnyen érezhetik úgy az ellenzéki szavazók, hogy meg kell mutatniuk magukat a „Pestre buszoztatott békemenetezőkkel szemben”, ehhez kapóra jöhet a Magyar-féle esemény is, bár az ellenzéki pártok egy része a Fővárosi Önkormányzat és több civil szervezet közös rendezvényén vesz részt, ahol Karácsony Gergely főpolgármester mond beszédet, így ezúttal is lesz mód a rivális tömegek méretének összevetésére.
Nem feltétlenül jelent szoros elköteleződést, ha sokan kimennek Magyar rendezvényére, de a sikeres mobilizáció megteremtheti azt az érzetet, hogy valami történik. Ez pedig tovább húzhatja Magyar népszerűségét és aktivistákat is bevonzhat, értékelt Mikecz, hangsúlyozva, hogy a júniusi választásig három hónap sincs már hátra, ami így is kellően hosszú idő ahhoz, hogy ez az újdonságérzet megkopjon.
Magyar politikusi karakterével, kvalitásaival kapcsolatban az elemző elmondta: kétségtelenül van olyan személyes kiállása, ami alkalmassá teszi őt nyilvános szereplésre, de nem láttuk még éles vitahelyzetben, nem ismerjük a debatteri képességeit, ahogy az is árulkodó lesz, hogyan szól a tömeghez. Fontos képesség továbbá a szervezeti háttér kiépítése (majd egyben tartása), ami képes levezényelni egy kampányt. „Nem biztos, hogy sok emberre van szükség, de egy EP-választáshoz mégiscsak egy országos kampány szükséges. Ráadásul ehhez állami forrásokat sem kapnak a pártok, márpedig minden kampány pénzbe kerül” –mondta.
Vegyes a képlet, de összességében nem elképzelhetetlen az, hogy a Magyar Péter-jelenségből olyan kezdeményezés születik, ami képes szavazatokat behúzni az EP-választáson
– zárta gondolatait Mikecz.
