A 21 Kutatóközpont szerint nem hagyta érintetlenül Novák Katalin exállamfő kegyelmi ügye a kormánypárt szavazótáborát, a teljes népességben hibahatár körüli mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága a legutóbbi, novemberi felméréshez képest: 33 százalékról 30 százalékra. Ilyen mértékű visszaesés nagyjából negyedmillió embert jelent, ám a pontos nagysága egyetlen kutatásból nem határozható meg: a mérés hibahatára ebben a tartományban 2,5 százalék körüli, tehát a kormánypárt vesztesége a három százalékpontos különbségnél lehet jóval nagyobb és jóval kisebb is.
A jelenlegi kormánypárti szavazóknak 10 százaléka jelezte azt, hogy a történtek miatt csalódott pártjában, 24 százalékuknak viszont még erősödött is a kormánypártba vetett bizalma a – Momentumnak is dolgozó – 21 Kutatóközpont által végzett országos reprezentatív kutatás alapján, melyet 1200 válaszadó SMS alapú megkérdezésével végeztek az intézet kutatói február második felében, Novák lemondása után tíz nappal.
Az ellenzéki pártok közül a DK, az MKKP, a Momentum és a Mi Hazánk kivételével a többi jelenleg elég messze áll az 5 százalékos küszöb átlépésétől, és ezt a szavazóik is érzékelik.
A kutatás a 21 Kutatóközpont korábbi, budapesti kutatásához hasonlóan a kegyelmi ügy utóéletére is kitért, arra kérve a válaszadókat, hogy az egyes pártokról és szereplőkről döntsék el, jobb vagy rosszabb lett róluk a véleményük a kegyelmi ügy hatására. Ahogy az ábrán látható, amíg a kormánypárttal és Orbán Viktorral kapcsolatban egyértelműen az elutasító vélemények kerülnek túlsúlyba a teljes mintában, a kormánypártiaknak csak egy viszonylag szűk kisebbsége (11 százaléka) állítja, hogy emiatt rosszabb lett a véleménye a Fideszről, miközben az ellenzéki pártok támogatóinak közel háromnegyede és a pártnélküliek is több, mint fele így nyilatkozott.
Arra a kérdésre, hogy az ügy négy főszereplője (Orbán Viktor, Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán) közül kit terhel az elsőszámű felelősség, az ellenzéki és pártnélküli szavazók közel kétharmada (65 százaléka) a miniszterelnököt nevezte meg, míg Novákot csak 17, Balogot 14, Vargát pedig 4 százalék. (A kormánypártiaknak nem tették fel ezt a kérdést.)
A történtek fényében hogyan változott a véleménye a Fideszről? (%, politikai táborok szerint)
Az ügy inkább a bizonytalanok arányát növelhette, a novemberi 26 százalékről 32 százalékra. Az ellenzéki pártok összesített támogatottsága csökkent három százalékponttal. Az ellenzéken belül ugyanakkor tapasztalható némi átrendeződés: továbbra is a DK vezeti a rangsort 9 százalékos eredményével a teljes népességben, de a Mi Hazánk 7-ről 5 százalékra esett vissza, amivel megelőzte őt a 6 százalékra feljövő MKKP és beérte az 5 százalékra visszaerősödő Momentum.
Ha most vasárnap európai parlamenti választást tartanának, melyik párt listájára szavazna? (a teljes felnőtt népesség százalékában, november és február között)
A biztos szavazó pártválasztók körében (ők jelenleg a teljes népesség 54 százalékát teszik ki, és a választások közeledtével a szerepük felértékelődik a pártpreferencia-mérésekben) is hasonló a sorrend.
- A Fidesz 44 százalékon áll,
- a DK 17 százalékon,
- ezt követően Momentum (9 százalék),
- Kétfarkú Kutya Párt (8 százalék)
- és Mi Hazánk (7 százalék) a sorrend.
A Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatói elkötelezettebbek, mint az MKKP és a Mi Hazánk hívei. A Jobbik és Márki-Zay Péter pártja 3–3 százalékon áll a biztos szavazók között, a többi alakulat viszont csak 2 vagy 1 százalékon. Jelenleg tehát a Mi Hazánk után
Ha most vasárnap európai parlamenti választásokat tartanának, melyik párt listájára szavazna? (biztos szavazó pártválasztók között, november és február között)
A képet kis mértékben módosíthatja a listavezetők személyének ismerete. Amikor a válaszadóknak úgy kellett pártot választani, hogy nemcsak a párt nevét, hanem a listavezető személy nevét is látták a párt mellett, akkor az MKKP és a Mi Hazánk 2 százalékponttal gyengébben szerepelt a várható résztvevők között, mint az előző kérdésben – Márki-Zay Péter, Jakab Péter és Vona Gábor pártja viszont némileg jobban, mert az ő nevük jóval ismertebb, mint a pártjuké. (Ahol nem volt ismert a felmérés időpontjában a listavezető kiléte, ott a pártelnök neve szerepelt a kérdőívben.) A reális képhez talán közelebb jutunk, ha a kétféle kérdezési módot egyaránt figyelembe vesszük, de ez alapján is úgy tűnik, hogy a DK, a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk után jövő pártoknak nehéz lesz a mandátumszerzés.
Ha most vasárnap európai parlamenti választásokat tartanának, melyik párt listájára szavazna? (biztos szavazó pártválasztók között, listavezető említésével és anélkül)
Végezetül azt is felmérték a 21 Kutatóközpont kutatói (de már csak az ellenzéki és a pártnélküli szavazók körében), hogy az ellenzéki pártok közül melyeket tartják esélyesnek a választók az európai mandátumszerzésre. A kérdés különösen hangsúlyossá válhat a választás közeledtével, ahogy az ellenzéki szavazók elkezdik mérlegelni, érdemes-e olyan pártra szavazni, melynek nincs komolyabb esélye megugrani az 5 százalékos szintet, így kárba veszhet a rá adott szavazat. Ahogy az ábra mutatja, a választók érzékelése közelít a valós erőviszonyokhoz, bár vannak eltérések. A három legesélyesebbnek tartott ellenzéki párt a mandátumszerzésre a DK (56 százalék), Momentum (45 százalék) és a Mi Hazánk (42 százalék), hozzájuk képest a jelenlegi erőviszonyok tükrében némileg meglepő módon a Kétfarkú Kutya Pártot csak a megkérdezett ellenzékiek és pártnélküliek 29 százaléka tartja esélyesnek.
Ha a saját tábor magabiztosságát vizsgáljuk, akkor a fenti három esélyeshez képest már csak a DK és a Momentum emelkedik ki, ezen pártok szavazótáboraiban kimagasló, 90 százalék fölötti a mandátumszerzési esélyt érzékelők köre. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak körében már nagyjából minden ötödik szavazó nem tartja a kedvenc pártját esélyesnek a mandátumszerzésre. A kisebb pártokat a papírformának megfelelően még kevésbé ítélik annak, noha a valós erőviszonyokhoz képest viszonylag sokan tartják elképzelhetőnek az EP-mandátumot a Jobbiknak (25 százalék), az, MSZP-nek és az LMP-nek (20–20 százalék) is. A kisebb pártok esetén – noha a kis elemszámok miatt óvatosan kell bánni az adatokkal – a saját tábor is lényegesen pesszimistább, ami akár további eróziót is okozhat a szavazótáborukban.
Az alábbi pártok közül ön szerint melyek fogják átlépni a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos küszöböt az idei EP-választáson? Kérjük jelölje meg az összes olyan pártot, amelyik ön szerint átlépi. (Megjelölések százaléka)
Szintén a Fidesz támogatottságának 3 százalékpontos csökkenéséről számolt be a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet.
