Belföld

21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

A 21 Kutatóközpont szerint nem hagyta érintetlenül Novák Katalin exállamfő kegyelmi ügye a kormánypárt szavazótáborát, a teljes népességben hibahatár körüli mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága a legutóbbi, novemberi felméréshez képest: 33 százalékról 30 százalékra. Ilyen mértékű visszaesés nagyjából negyedmillió embert jelent, ám a pontos nagysága egyetlen kutatásból nem határozható meg: a mérés hibahatára ebben a tartományban 2,5 százalék körüli, tehát a kormánypárt vesztesége a három százalékpontos különbségnél lehet jóval nagyobb és jóval kisebb is.

A jelenlegi kormánypárti szavazóknak 10 százaléka jelezte azt, hogy a történtek miatt csalódott pártjában, 24 százalékuknak viszont még erősödött is a kormánypártba vetett bizalma a – Momentumnak is dolgozó – 21 Kutatóközpont által végzett országos reprezentatív kutatás alapján, melyet 1200 válaszadó SMS alapú megkérdezésével végeztek az intézet kutatói február második felében, Novák lemondása után tíz nappal.

Az ellenzéki pártok közül a DK, az MKKP, a Momentum és a Mi Hazánk kivételével a többi jelenleg elég messze áll az 5 százalékos küszöb átlépésétől, és ezt a szavazóik is érzékelik.

A kutatás a 21 Kutatóközpont korábbi, budapesti kutatásához hasonlóan a kegyelmi ügy utóéletére is kitért, arra kérve a válaszadókat, hogy az egyes pártokról és szereplőkről döntsék el, jobb vagy rosszabb lett róluk a véleményük a kegyelmi ügy hatására. Ahogy az ábrán látható, amíg a kormánypárttal és Orbán Viktorral kapcsolatban egyértelműen az elutasító vélemények kerülnek túlsúlyba a teljes mintában, a kormánypártiaknak csak egy viszonylag szűk kisebbsége (11 százaléka) állítja, hogy emiatt rosszabb lett a véleménye a Fideszről, miközben az ellenzéki pártok támogatóinak közel háromnegyede és a pártnélküliek is több, mint fele így nyilatkozott.

Arra a kérdésre, hogy az ügy négy főszereplője (Orbán Viktor, Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán) közül kit terhel az elsőszámű felelősség, az ellenzéki és pártnélküli szavazók közel kétharmada (65 százaléka) a miniszterelnököt nevezte meg, míg Novákot csak 17, Balogot 14, Vargát pedig 4 százalék. (A kormánypártiaknak nem tették fel ezt a kérdést.)

A történtek fényében hogyan változott a véleménye a Fideszről? (%, politikai táborok szerint)

Az ügy inkább a bizonytalanok arányát növelhette, a novemberi 26 százalékről 32 százalékra. Az ellenzéki pártok összesített támogatottsága csökkent három százalékponttal. Az ellenzéken belül ugyanakkor tapasztalható némi átrendeződés: továbbra is a DK vezeti a rangsort 9 százalékos eredményével a teljes népességben, de a Mi Hazánk 7-ről 5 százalékra esett vissza, amivel megelőzte őt a 6 százalékra feljövő MKKP és beérte az 5 százalékra visszaerősödő Momentum.

Ha most vasárnap európai parlamenti választást tartanának, melyik párt listájára szavazna? (a teljes felnőtt népesség százalékában, november és február között)

A biztos szavazó pártválasztók körében (ők jelenleg a teljes népesség 54  százalékát teszik ki, és a választások közeledtével a szerepük felértékelődik a pártpreferencia-mérésekben) is hasonló a sorrend.

  • A Fidesz 44 százalékon áll,
  • a DK 17 százalékon,
  • ezt követően Momentum (9 százalék),
  • Kétfarkú Kutya Párt (8 százalék)
  • és Mi Hazánk (7 százalék) a sorrend.

A Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatói elkötelezettebbek, mint az MKKP és a Mi Hazánk hívei. A Jobbik és Márki-Zay Péter pártja 3–3 százalékon áll a biztos szavazók között, a többi alakulat viszont csak 2 vagy 1 százalékon. Jelenleg tehát a Mi Hazánk után

hét párt is van, melyeknek szerény esélyeik vannak az európai parlamenti mandátum megszerzésére, pedig összesítve 14 százaléknyi voksról beszélhetünk.

Ha most vasárnap európai parlamenti választásokat tartanának, melyik párt listájára szavazna? (biztos szavazó pártválasztók között, november és február között)

A képet kis mértékben módosíthatja a listavezetők személyének ismerete. Amikor a válaszadóknak úgy kellett pártot választani, hogy nemcsak a párt nevét, hanem a listavezető személy nevét is látták a párt mellett, akkor az MKKP és a Mi Hazánk 2 százalékponttal gyengébben szerepelt a várható résztvevők között, mint az előző kérdésben – Márki-Zay Péter, Jakab Péter és Vona Gábor pártja viszont némileg jobban, mert az ő nevük jóval ismertebb, mint a pártjuké. (Ahol nem volt ismert a felmérés időpontjában a listavezető kiléte, ott a pártelnök neve szerepelt a kérdőívben.) A reális képhez talán közelebb jutunk, ha a kétféle kérdezési módot egyaránt figyelembe vesszük, de ez alapján is úgy tűnik, hogy a DK, a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk után jövő pártoknak nehéz lesz a mandátumszerzés.

Ha most vasárnap európai parlamenti választásokat tartanának, melyik párt listájára szavazna? (biztos szavazó pártválasztók között, listavezető említésével és anélkül)

Végezetül azt is felmérték a 21 Kutatóközpont kutatói (de már csak az ellenzéki és a pártnélküli szavazók körében), hogy az ellenzéki pártok közül melyeket tartják esélyesnek a választók az európai mandátumszerzésre. A kérdés különösen hangsúlyossá válhat a választás közeledtével, ahogy az ellenzéki szavazók elkezdik mérlegelni, érdemes-e olyan pártra szavazni, melynek nincs komolyabb esélye megugrani az 5 százalékos szintet, így kárba veszhet a rá adott szavazat. Ahogy az ábra mutatja, a választók érzékelése közelít a valós erőviszonyokhoz, bár vannak eltérések. A három legesélyesebbnek tartott ellenzéki párt a mandátumszerzésre a DK (56 százalék), Momentum (45 százalék) és a Mi Hazánk (42 százalék), hozzájuk képest a jelenlegi erőviszonyok tükrében némileg meglepő módon a Kétfarkú Kutya Pártot csak a megkérdezett ellenzékiek és pártnélküliek 29 százaléka tartja esélyesnek.

Ha a saját tábor magabiztosságát vizsgáljuk, akkor a fenti három esélyeshez képest már csak a DK és a Momentum emelkedik ki, ezen pártok szavazótáboraiban kimagasló, 90 százalék fölötti a mandátumszerzési esélyt érzékelők köre. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak körében már nagyjából minden ötödik szavazó nem tartja a kedvenc pártját esélyesnek a mandátumszerzésre. A kisebb pártokat a papírformának megfelelően még kevésbé ítélik annak, noha a valós erőviszonyokhoz képest viszonylag sokan tartják elképzelhetőnek az EP-mandátumot a Jobbiknak (25 százalék), az, MSZP-nek és az LMP-nek (20–20 százalék) is. A kisebb pártok esetén – noha a kis elemszámok miatt óvatosan kell bánni az adatokkal – a saját tábor is lényegesen pesszimistább, ami akár további eróziót is okozhat a szavazótáborukban.

Az alábbi pártok közül ön szerint melyek fogják átlépni a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos küszöböt az idei EP-választáson? Kérjük jelölje meg az összes olyan pártot, amelyik ön szerint átlépi. (Megjelölések százaléka)

Szintén a Fidesz támogatottságának 3 százalékpontos csökkenéséről számolt be a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet.

Módszertan

Az adatfelvétel SMS-ben terjesztett online felületen készült 1200 felnőttkorú választópolgár megkérdezésével 2024. február 22. és 26. között. A minta reprezentatív nem, korcsoport, iskolai végzettség és lakóhely szerint a teljes magyar felnőtt lakosságra. A mérés hibahatára 50 százalék körüli arányszámok esetén 2,8 százalék, míg 5 százalék körüli arányszámok esetén 1,2 százalék, azaz a bemutatott százalékos eloszlások ennyiben térhetnek el attól, mint amit a teljes felnőtt magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik