Belföld

A természettudományi tárgyak több mint 10 százalékát nem szakoktatók tanították 2020-ban

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kormányzati szereplők, miniszterek előszeretettel idézik, hogy az EU-átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó diákok száma Magyarországon, tehát van elég tanár, nincs tanárhiány. A szakszervezetek viszont tömeges távozásról, összeomló oktatásról beszélnek – írta a G7 az állami oktatásban a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető státusztörvény elfogadás utáni első tanév megkezdése kapcsán.

Azt, hogy a státusztörvény elfogadása után bő két hónappal, a tanév első heteiben pontosan mekkora a hiány a rendszerben, még nem látjuk, csak a sajtóban megjelenő egyedi eseteket olvashatjuk. A pedagógusok jogviszonya január 1-től változik meg, az új jogviszonyról szeptemberben kell tájékoztatást adni, és a változást elutasító tanároknak szeptember második felében kell erről nyilatkozniuk, ám csak november végén szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk.

A lap Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya alapján írt, hogy 2010 és 2020 között minden településtípusban – község, város, megyei jogú város, Budapest – és minden képzési típusban – óvoda, általános iskola, szakképzés, gimnázium – nőtt azoknak az iskoláknak az aránya, ahol minimum egy pedagógus álláshely betöltetlen volt, tehát ahol jelen volt valamilyen formában a tanárhiány.

A G7 szerint a tanárhiánnyal szembesülő iskolák aránya 2019-ben

  • Budapesten 40 százalék,
  • a városokban több mint 20 százalék volt,
  • de a szakképzés esetében országosan átlagosan megközelítette a 60 százalékot.

A tanulmány megállapítja azt is, hogy ugyanezen időszakban csökkent a tartósan távollevők állandó helyettesítésének gyakorlata, és nőtt a szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók százalékaránya. Az általános iskolákban 2017, a középfokú oktatási intézményekben 2016 után hirtelen elkezdett nőni a nem szakképesítéssel oktató tanárok aránya minden településtípusban – 2020-ra az arány megkétszereződött-háromszorozódott.

Az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.

2020-ra a természettudományi tárgyakat szakképesítés nélkül oktatók aránya 10,28 százalékra nőtt, matematikát 9,56 százalék, idegen nyelvet 8,35 százalék oktatát szakképesítés nélkül a tanulmány szerint. A TASZ szakértője alapján korábban arról írtunk, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes.

A kutatás végkövetkeztetése: 2016 után hirtelen és rendkívüli mértékben megnőtt a pedagógushiány csaknem minden képzési és településtípusban. Látványos, hogy a fővárosban gyorsabban nőtt a hiány, mint az ország többi részén. Ez eltérő a más országok oktatási rendszereiben jelentkező pedagógushiány-jelenségektől, ugyanis jellemzően a tanárhiány általában kisebb településeken, deprivált területeken szokott koncentrálódni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik