A Pedagógusok Szakszervezének (PSZ) adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órát. Akad ugyanakkor olyan intézmény is, ahol nincsen felsőben magyar tanár, ezért alsós tanítók tanítanak a felsős osztályokban is – írta az Eduline.hu. De arra is akad példa, hogy nem tanító, hanem pedagógiai asszisztens van az alsó tagozaton.
Zeller Judit a TASZ jogi szakértője úgy fogalmazott, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes.
Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.
„Jogszerűtlen, ha a gyerek nem kapja meg a megfelelő oktatást. De sajnos ez az egyik olyan terület, ahol nagyon nehéz bármit is számonkérni az államon. Ez azért is abszurd, mert az oktatásban való részvétel egy bizonyos életkorig kötelező. Magyarán szólva az állam kötelezi a szülőt, hogy iskolába járjon a gyerek, de nem biztosítja hozzá a megfelelő feltételeket” – mondta a jogi szakértő.
Zeller Judit szerint, ha nem szaktanár tanítja a tárgyat, a szülők és a diákok első körben panaszt küldhetnek a fenntartó, vagyis a tankerület felé. Ezen kívül vannak olyan utak, amelyek az oktatási rendszeren kívül vannak, például fordulhatnak az ombudsmanhoz is panasszal. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy az ombudsman csak ajánlásokat fogalmazhat meg, és nem kötelezheti a tankerületet, hogy oldja meg a problémát.
Felmerülhet, hogy egy ilyen esetben a szülők és a diákok fordulhatnak-e a bírósághoz. Lehet például mulasztási pert indítani, amely azt vizsgálja, hogy a tankerület mulasztott-e, hogy nem biztosítja a gyerekek számára a szaktanárt. A másik út pedig a polgári per, ahol a gyerek emberi méltósághoz, személyisége kibontakozásához való jogát peresítik.
Zeller Judit kiemelte, a szervezethez több segélykérés is érkezett, ami azzal foglalkozik, hogy nem szakos tanár tanítja a szaktárgyat. Főleg azután emelkedett a jelzések száma, hogy tavaly ősszel több, javarészt fővárosi középiskolából küldtek el pedagógusokat. A pereskedést nehezíti, hogy ebben a témában a személyiségi jogi sérelmeknek még nincs gyakorlata. A jogi szakértő szerint felmerül a kérdés, hogy ha egy ilyen per végén pozitív döntés születik, akkor hogyan oldódna meg a probléma, mert tanárokat nem tud teremteni egyetlen bírósági ítélet sem.
Mindemellett hangsúlyozta, hogy a jogi utaknál fontosabb és sikeresebb lehet, ha a szülők aktívan összefognak és közösen jelzik a hiányosságokat.
Az oktatásban jelenleg 7620-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, az év első negyedévében még 6852 volt ez a szám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is néhány év alatt csaknem megduplázódott a betöltetlen pedagógus-álláshelyek száma: 2019-ben ugyanebben az időszakban még csak 4543 tanár hiányzott a közoktatásból.
